Szentkuthy Mikl\u00f3s: \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben<\/p>\n\n\n\n
\u00a0Jelenkor, 1993.<\/em><\/p>\n\n\n\n A Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma k\u00e9ziratban maradt tervezett k\u00f6tete: Sz\u00e9ljegyzetek Szent \u00c1goston De Civitate Dei<\/em> \u00e9s De Trinitate<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171veihez (1939)<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n El\u0151sz\u00f3<\/strong><\/p>\n\n\n\n Hova helyezhetj\u00fck Szentkuthy \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben c\u00edm\u0171 olvas\u00f3napl\u00f3j\u00e1t, sz\u00e9ljegyzeteit? El\u00e9gg\u00e9 zavarban vagyok, mert egyr\u00e9szt egy\u00e9rtelm\u0171en a Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma egyik (pontosan: m\u00e1sodik) k\u00f6tet\u00e9nek sz\u00e1nta. A Frivolit\u00e1sok \u00e9s Hitvall\u00e1sok \u00f6n\u00e9letrajzi k\u00f6tet\u00e9ben vil\u00e1gosan kifejti ezt: 1938-ban, az Orpheus-f\u00fczetek prospektus\u00e1ba m\u00e1r belevette, az itt megjel\u00f6lt \u201eterv\u201d (\u201e\u00bb\u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben\u00ab \u2013 az antik m\u00edtosz, az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g \u00e9s kereszt\u00e9nys\u00e9g, s v\u00e9g\u00fcl az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelem m\u00e9rlege\u201d) igen t\u00f6m\u00f6r \u00f6sszefoglal\u00e1sa a m\u0171nek. A Sz\u00e9ljegyzetek Casanov\u00e1hoz c\u00edm\u0171 els\u0151 Orpheus-r\u00e9sz elk\u00e9sz\u00fclte ut\u00e1n egy \u00e9vvel \u00edrta, mint az \u00c1goston-k\u00e9zirat legels\u0151 mondat\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, teh\u00e1t 1939-ben. Pontosabban \u00fagy fogalmazn\u00e9k, hogy 1939-ben fejezte be, mert a prospektusban megjel\u00f6lt fenti \u201eterv\u201d frapp\u00e1ns (ut\u00f3lag, a k\u00e9sz sz\u00f6veg ismeret\u00e9ben, rendk\u00edv\u00fcl tal\u00e1l\u00f3) megfogalmaz\u00e1sa erre enged k\u00f6vetkeztetni. Teh\u00e1t minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint 1938-ban, a prospektus megjelen\u00e9sekor m\u00e1r \u00edrta az \u00c1goston-jegyzeteket, vagy hat\u00e1rozott elk\u00e9pzel\u00e9se volt a m\u0171 gondolati fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n Mindezt az\u00e9rt \u00edrom le ilyen r\u00e9szletesen, mert 1986 \u0151sz\u00e9n (mikor k\u00e9ziratai a Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum k\u00e9ziratt\u00e1r\u00e1ba ker\u00fcltek), a k\u00e9zirat fedel\u00e9re is hangs\u00falyozottan r\u00e1v\u00e9ste: \u201eSzent Orpheus Brevi\u00e1riuma. Augustinus olvas\u00e1sa k\u00f6zben I\u2013II. 1940 t\u00e1j\u00e1n\u201d. (Teh\u00e1t az 1939-es d\u00e1tumot kik\u00f6vetkeztet\u00e9ses alapon, kiss\u00e9 \u00f6nk\u00e9nyesen \u00edrtam a c\u00edm al\u00e1.)<\/p>\n\n\n\n Az 1939\u20131942, majd 1972\u20131984 k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6z\u00f6lt Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma egyetlen k\u00f6tetek\u00e9nt sem vette bele \u00c1goston-jegyzeteit, ami szinte \u00e9rthetetlen (volna, ha maga a szerz\u0151 nem tekinten\u00e9 befejezetlennek), hiszen Szent \u00c1gostonnal rengeteget foglalkozott eg\u00e9sz \u00e9lete folyam\u00e1n. Hogy csak h\u00e1rom helyet, de nagyon kiad\u00f3s helyeket eml\u00edtsek: 1) a Frivolit\u00e1sok \u00e9s Hitvall\u00e1sok bevezet\u0151j\u00e9ben, inici\u00e1l\u00e9k\u00e9nt, mint a vallom\u00e1s-m\u0171faj felid\u00e9z\u00e9se 2) M\u00fazs\u00e1k testamentuma (421\u2013423. old.), a Szent Orpheus tal\u00e1lkoz\u00e1sa Szent Mih\u00e1ly arkangyallal c\u00edm\u0171 Babits-essz\u00e9 3) a Dogm\u00e1k \u00e9s D\u00e9monok c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny r\u00e9szlete (Jelenkor, 1987. \u00e1prilis, 322\u2013323. o.).<\/p>\n\n\n\n Teh\u00e1t filol\u00f3giai zavarom oka az, hogy vajon az \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben szerves r\u00e9sze-e a Szent Orpheus Brevi\u00e1rium\u00e1nak, vagy sem? Mivelhogy \u00fagyis eld\u00f6nthetetlen \u00e9s nevets\u00e9ges lenne ezt sok\u00e1ig m\u00e9rlegelni, term\u00e9szetesen k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171nek tekintj\u00fck.<\/p>\n\n\n\n Ami a r\u00e9szleteket illeti, hadd id\u00e9zzem a szerz\u0151t, a Frivolit\u00e1sok \u00e9s Hitvall\u00e1sok 406\u20137. oldal\u00e1r\u00f3l: \u201eKABDEB\u00d3 L\u00d3R\u00c1NT: Bocs\u00e1ss meg, azt mondod, az \u00bb\u00c1goston\u00ab k\u00e9sz van. SZM: Nem, nincs k\u00e9sz. Be nem fejezett k\u00e9zirat. Ezek az \u00c1goston-komment\u00e1rok nem a Confessionesr\u0151l sz\u00f3lnak, hanem a De Civitate Dei \u00e9s a De Trinitate olvas\u00e1sa k\u00f6zben k\u00e9sz\u00edtettem \u0151ket. Ami az \u00edr\u00e1sra ihletett: az a t\u00e9ny, hogy \u00c1goston sz\u00e1m\u00e1ra ezek a t\u00e1rgyak nem absztrakt elm\u00e9lked\u00e9sre adtak alkalmat, hanem m\u00e9lyen belemer\u00fclt kora viharos t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9be \u00e9s viharos filoz\u00f3fi\u00e1iba (a \u00bbCivitas Dei\u00ab-hez a R\u00f3mai Birodalom strukt\u00far\u00e1ja volt a modell).<\/p>\n\n\n\n Teh\u00e1t meghirdettem az \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben c\u00edm\u0171 f\u00fczetet, amely azt\u00e1n nem jelent meg. A De Civitate Dei c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l rengeteg jegyzetet k\u00e9sz\u00edtettem, ceruz\u00e1val sajnos. Abban az id\u0151ben beszereztem n\u00e9met\u00fcl Szent \u00c1gostonnak majdnem \u00f6sszes m\u0171veit, el is olvastam \u0151ket. Els\u0151sorban nem a Vallom\u00e1sok \u00e9rdekeltek, hanem a t\u00f6bbi nagy teol\u00f3giai munk\u00e1ja. KL: Ezek csak jegyzetek? \u00d6sszef\u00fcgg\u0151 sz\u00f6veg nincs? SZM: Sz\u00e9ljegyzetek, de \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 sz\u00f6veg. Ami Szent \u00c1gostont illeti, k\u00e9s\u0151bb is, az Orpheus-f\u00fczetek \u00edr\u00e1sa folyam\u00e1n v\u00e9ges-v\u00e9gig szenved\u00e9lyesen olvastam. Barokk st\u00edlusa, a r\u00f3mai nyelvnek ez az \u00e9szak-afrikai fantasztikus, metafor\u00e1s m\u00f3dja rendk\u00edv\u00fcl rokon velem! M\u00e9g most is ezt a besz\u00e9lget\u00e9st, \u00c1goston nev\u00e9ben, tal\u00e1n a d\u00fch\u00f6ng\u0151 eml\u00e9kez\u00e9s defin\u00edci\u00f3j\u00e1val billogozhatn\u00e1m\u2026\u201d<\/p>\n\n\n\n Nos, a \u201erendk\u00edv\u00fcl rokon velem\u201d kifejez\u00e9s gyakran esz\u00fcnkbe jut majd a sok napl\u00f3-l\u00fcktet\u00e9s\u0171 le\u00edr\u00e1s, bels\u0151 monol\u00f3g, szabad vers, \u00e9rzelemkit\u00f6r\u00e9s olvas\u00e1sakor. Mert h\u00e1t el\u00e9gg\u00e9 egy\u00e9rtelm\u0171, aki kicsit is ismeri Szentkuthy Mikl\u00f3st, nem fog meglep\u0151dni azon, hogy a m\u0171 nemcsak \u00c1gostonr\u00f3l sz\u00f3l, hanem saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Igen, saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l, de nem k\u00f6ld\u00f6kn\u00e9z\u0151 m\u00f3don, hanem saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9be \u00e1gyazva. Er\u0151sen egzisztencialista ihlet\u00e9s\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelem- \u00e9s vall\u00e1sfiloz\u00f3fiai elm\u00e9lked\u00e9s-sorozat ez (csak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel az egzisztencializmus kezdetei ut\u00e1n \u00e9s kb. \u00f6t \u00e9vvel az egzisztencializmus eur\u00f3pai elterjed\u00e9se el\u0151tt \u00edr\u00f3dott!), melynek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151beli r\u00e9tegei ugyan\u00fagy kirajzol\u00f3dnak, mint a Cicero v\u00e1ndor\u00e9vei c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyben:<\/p>\n\n\n\n 1) \u00c1goston \u00e9s a r\u00f3mai birodalom<\/p>\n\n\n\n 2) Szentkuthy \u00e9s a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa<\/p>\n\n\n\n 3) a mai (mindenkori) olvas\u00f3 \u00e9s a mai (mindenkori) v\u00e9res aktualit\u00e1sok, polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fak, inv\u00e1zi\u00f3k, forradalmak, f\u00fcggetlens\u00e9gi harcok<\/p>\n\n\n\n 4) kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00e9s g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai mitol\u00f3gia \u2013 ezt a vonatkoz\u00e1st sz\u00e1nd\u00e9kosan hagytam utolj\u00e1ra, mert n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t \u00e9rdemel Eckart Peterich Die Theologie der Hellenen c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1nak Szentkuthyra tett hat\u00e1sa. Hogy a fekete Orpheus-f\u00fczetek purit\u00e1n egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t ennek a k\u00f6nyvnek a k\u00fclalakja, az egyszer\u0171 vignetta ihlette (h\u00e1nyszor hallottam t\u00edz \u00e9v\u00fcnk folyam\u00e1n ennek a vignett\u00e1nak a dics\u00e9ret\u00e9t, folytonos jelenl\u00e9t\u00e9t eml\u00e9kt\u00e1r\u00e1ban, Przywara \u00c1goston-k\u00f6nyve \u00e9s Peterich Hell\u00e1sz-k\u00f6nyve kapcs\u00e1n), \u2013 ez az egyik, nem is elhanyagolhat\u00f3 hat\u00e1s, ha ismerj\u00fck Szentkuthy \u00e1h\u00edtatos affinit\u00e1s\u00e1t a modern ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00fa (\u201ek\u00e9jesen greifolhat\u00f3\u201d) k\u00f6nyvek ir\u00e1nt. A m\u00e1sik pedig nem kisebb dolog, mint ennek az \u00c1goston-olvas\u00f3napl\u00f3nak a s\u00falypontja: a kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa, s\u0151t ha lehet, egybeolvaszt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge szinte az ext\u00e1zisig emeli Szentkuthy isten-k\u00e9pzet\u00e9t \u00e9s vall\u00e1sfant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. A legutols\u00f3 bekezd\u00e9s, szabad, illetve \u00e1lszabad asszoci\u00e1ci\u00f3-halmaz, gondolati mont\u00e1zs t\u00falont\u00fal modern jelleg\u00e9t, azt hiszem, sz\u00fcks\u00e9gtelen hangs\u00falyoznom. Ezen a ponton z\u00e1rul, illetve szakad f\u00e9lbe a k\u00e9zirat.<\/p>\n\n\n\n Ezt az egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f6nny\u0171 olvasm\u00e1nyt sz\u00ednezik a mitol\u00f3giai utal\u00e1sok, melyeket r\u00e9szben saj\u00e1t maga, a szerz\u0151 magyar\u00e1z, de ahol nem magyar\u00e1zza, ott is k\u00f6nny\u0171 \u00e9s \u00e9rdemes mitol\u00f3giai lexikonokban ut\u00e1nan\u00e9zni.<\/p>\n\n\n\n V\u00e9g\u00fcl: a sz\u00f6veget latin\u2013angol\u2013n\u00e9met id\u00e9zetek tark\u00edtj\u00e1k, amelyeket meghagytam eredeti \u00e1llapotukban, mert a szerz\u0151 mindig a nyelv muzsik\u00e1j\u00e1ra helyezte a hangs\u00falyt.<\/p>\n\n\n\n Budapest, 1992. j\u00fanius<\/p>\n\n\n\n Tompa M\u00e1ria<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Szentkuthy Mikl\u00f3s: \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben \u00a0Jelenkor, 1993. A Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma k\u00e9ziratban maradt tervezett k\u00f6tete: Sz\u00e9ljegyzetek Szent \u00c1goston De Civitate Dei \u00e9s De Trinitate c\u00edm\u0171 m\u0171veihez (1939) El\u0151sz\u00f3 Hova helyezhetj\u00fck Szentkuthy \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben c\u00edm\u0171 olvas\u00f3napl\u00f3j\u00e1t, sz\u00e9ljegyzeteit? El\u00e9gg\u00e9 zavarban vagyok, mert egyr\u00e9szt egy\u00e9rtelm\u0171en a Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma egyik (pontosan: m\u00e1sodik) k\u00f6tet\u00e9nek sz\u00e1nta. A Frivolit\u00e1sok \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":584,"menu_order":2,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[7],"class_list":["post-589","page","type-page","status-publish","hentry","category-naplok-es-illusztraciok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/589","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=589"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/589\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":590,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/589\/revisions\/590"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/584"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=589"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=589"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}