{"id":499,"date":"2024-03-21T20:59:28","date_gmt":"2024-03-21T20:59:28","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/?page_id=499"},"modified":"2024-03-21T20:59:28","modified_gmt":"2024-03-21T20:59:28","slug":"mezei-es-kiss-urak-metafizikai-humbugjat-gyulolom","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/meltatasok\/mezei-es-kiss-urak-metafizikai-humbugjat-gyulolom\/","title":{"rendered":"\u201eMezei \u00e9s Kiss urak metafizikai humbugj\u00e1t gy\u0171l\u00f6l\u00f6m\u2026\u201d"},"content":{"rendered":"\n

Havasr\u00e9ti J\u00f3zsef<\/p>\n\n\n\n

\u201eMezei \u00e9s Kiss urak metafizikai humbugj\u00e1t gy\u0171l\u00f6l\u00f6m\u2026\u201d<\/p>\n\n\n\n

Szentkuthy Mikl\u00f3s \u00e9s az Eur\u00f3pai Iskola kapcsolat\u00e1r\u00f3l<\/p>\n\n\n\n

1. Bevezet\u0151<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az Eur\u00f3pai Iskola elnevez\u00e9s\u0171 m\u0171v\u00e9szcsoport 1945 \u00e9s 1948 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, tagjai els\u0151sorban k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek (t\u00f6bbek k\u00f6zt Anna Margit, B\u00e1lint Endre, Forg\u00e1cs-Hann Erzs\u00e9bet, Korniss Dezs\u0151, Martyn Ferenc, Losonczy Tam\u00e1s, Sz\u00e1nt\u00f3 Piroska, Gyarmathy Tiham\u00e9r, Jakovits J\u00f3zsef), irodalm\u00e1rok (l\u00e1sd lentebb), valamint elm\u00e9leti \u00edr\u00f3k (Gegesi Kiss P\u00e1l, P\u00e1n Imre, Mezei \u00c1rp\u00e1d, Hamvas B\u00e9la) voltak. A csoport tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni magyar kult\u00fara egyik legfontosabb fejlem\u00e9nyek\u00e9nt tartjuk sz\u00e1mon. A kort\u00e1rs irodalmi \u00e9let k\u00e9pvisel\u0151i k\u00f6z\u00fcl sz\u00e1mos szerz\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00f6tt szorosabb-laz\u00e1bb sz\u00e1lakkal az iskola m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez, egyesek pedig form\u00e1lisan is tagjai voltak: \u00edgy Hamvas B\u00e9la, M\u00e1ndy Stef\u00e1nia, Tamk\u00f3 Sirat\u00f3 K\u00e1roly, We\u00f6res S\u00e1ndor. Kass\u00e1k Lajos, noha al\u00e1\u00edrta az Eur\u00f3pai Iskola alap\u00edt\u00f3 nyilatkozat\u00e1t, nem v\u00e1llalt \u00e9rdemi r\u00e9szt a csoport tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben.<\/a>[1]<\/sup><\/a> \u201eAz Eur\u00f3pai Iskola\u201d <\/em>c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1ny f\u00fcggel\u00e9ke az \u201e\u00cdr\u00f3k\u201d alc\u00edm alatt Hamvas B\u00e9la, Kampis Antal, Kass\u00e1k Lajos, [Gegesi] Kiss P\u00e1l, Mezei \u00c1rp\u00e1d, P\u00e1n Imre, We\u00f6res S\u00e1ndor nev\u00e9t sorolja fel. Mindezt a k\u00f6vetkez\u0151 megjegyz\u00e9ssel eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki: \u201eFekete Nagy B\u00e9la \u00e9s dr. M\u00e1ndy Stef\u00e1nia m\u00e9g tulajdonk\u00e9ppeni tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk megkezd\u00e9se el\u0151tt visszavonultak. Szentkuthy Mikl\u00f3s k\u00f6z\u00f6lte vel\u00fcnk, hogy tov\u00e1bbra is sz\u00edvesen kollabor\u00e1l az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1val, de semmif\u00e9le tagn\u00e9vsorban nem hajland\u00f3 szerepelni\u201d.<\/a>[2]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

2. Az Eur\u00f3pai Iskola programja<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az Eur\u00f3pai Iskola teoretikusai programszer\u0171en is megfogalmazt\u00e1k c\u00e9ljaikat, illetve szellemi viszony\u00edt\u00e1si pontjaikat, ennek alapj\u00e1n rekonstru\u00e1lhat\u00f3k azok a sz\u00e1lak, melyek az irodalmi \u00e9let hasonl\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seihez kapcsolt\u00e1k az iskola m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A legfontosabbak e szempontb\u00f3l a nemzetk\u00f6zi, illetve hazai avantg\u00e1rd <\/em>mozg\u00e1sok voltak; az iskola k\u00fcl\u00f6nleges helyi \u00e9rt\u00e9k\u00e9t is r\u00e9szben az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny biztos\u00edtotta, hogy mind a Horthy-korszak alapvet\u0151en konzervat\u00edv m\u0171v\u00e9szeti l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben, mind pedig 1945 ut\u00e1n, a fokozatosan szt\u00e1lini\u00adz\u00e1l\u00f3d\u00f3 kultur\u00e1lis \u00e9letben az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet helyzete igen problematikus volt, illetve maradt. Az avantg\u00e1rd hat\u00e1sok \u2013 mindenekel\u0151tt a sz\u00fcrrealizmus\u00e9 \u2013 \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don az Eur\u00f3pai Iskola m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 kutat\u00e1sok f\u0151vonal\u00e1t alkotj\u00e1k.<\/a>[3]<\/sup><\/a> Az Eur\u00f3pai Iskola fest\u00e9szet\u00e9t els\u0151sorban meghat\u00e1roz\u00f3 sz\u00fcrrealista t\u00f6rekv\u00e9sekt\u0151l 1946 tavasz\u00e1t\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette mag\u00e1t az Elvont M\u0171v\u00e9szek Csoportja (Martyn Ferenc, Gyarmathy Tiham\u00e9r, Losonczy Tam\u00e1s), akik ett\u0151l kezdve a Gal\u00e9ria a 4 Vil\u00e1gt\u00e1jhoz<\/em> elnevez\u00e9s\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyen rendezt\u00e9k bemutat\u00f3ikat.<\/a>[4]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Az ezoterikus-hermetikus trad\u00edci\u00f3<\/em> hat\u00e1sai nemcsak tematikus form\u00e1ban, hanem a \u201ep\u00e1holyszer\u0171 exkluzivit\u00e1s\u201d hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl is tetten \u00e9rhet\u0151k az iskola m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben, illetve (\u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g ink\u00e1bb) \u00f6nk\u00e9p\u00e9ben. A titkos hagyom\u00e1nyra \u00e9s az \u0151stud\u00e1sra vonatkoz\u00f3 mot\u00edvumok mellett a tev\u0151legess\u00e9get, az akt\u00edv k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gform\u00e1l\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9t hangs\u00falyoz\u00f3 utal\u00e1sokat is fellelhetj\u00fck. Ezt t\u00fckr\u00f6zi a programsz\u00f6veg, mely az Eur\u00f3pai Iskola kiadv\u00e1nyainak h\u00e1tlapj\u00e1n olvashat\u00f3: \u201eMeg kell teremten\u00fcnk az \u00e9l\u0151 eur\u00f3pai iskol\u00e1t, amely megfogalmazza \u00e9let, ember, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00faj kapcsolat\u00e1t. [\u2026] A b\u00f6lcsek k\u00f6v\u00e9t keress\u00fck, de tudjuk j\u00f3l, hogy a b\u00f6lcsek k\u00f6ve nem vegyi anyag, hanem eleven eszme, mely csak az emberben \u00e9s a t\u00e1rsadalomban \u00e1ll\u00edthat\u00f3 el\u0151\u201d. Az ezoterikus-hermetikus mot\u00edvumok els\u0151sorban az iskola m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 irodalm\u00e1rok sz\u00f6vegeit hat\u00e1rozt\u00e1k meg, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul Szentkuthy Mikl\u00f3s, Hat\u00e1r Gy\u0151z\u0151, Hamvas B\u00e9la, Kem\u00e9ny Katalin, illetve We\u00f6res S\u00e1ndor munk\u00e1it.<\/a>[5]<\/sup><\/a> Id\u0151vel, amint a dogmatikus kult\u00farpolitika elv\u00e1r\u00e1sainak megfelel\u0151en a k\u00f6z\u00e9rthet\u0151s\u00e9g<\/em> norm\u00e1ja mindink\u00e1bb el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt, az eff\u00e9le programok \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9sek komoly t\u00e1mad\u00e1si fel\u00fcletet is ny\u00fajtottak.<\/a>[6]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Nagyr\u00e9szt az \u201eizmusok\u201d mili\u0151j\u00e9b\u0151l eredeztethet\u0151 az archaikus kult\u00far\u00e1k,<\/em> illetve a primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet<\/em> ir\u00e1nti kiemelt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a csoport k\u00f6r\u00e9ben. A m\u0171v\u00e9szeti \u201eprimitivizmus\u201d a nemzetk\u00f6zi avantg\u00e1rd mozg\u00e1sok egyik meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9szek\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre; az 1891-ben Polin\u00e9zi\u00e1ban leteleped\u0151 Paul Gauguin egzotizmusa, majd a \u201eVadak\u201d (Henri Matisse, Andr\u00e9 Derain, Maurice Vlaminck \u00e9s t\u00e1rsaik) fest\u00e9szete, illetve Pablo Picasso 1906-os \u201en\u00e9ger\u201d korszaka nyom\u00e1n. A \u201eVadak\u201d k\u00e9pvisel\u0151i, majd Picasso \u00e9s a kubist\u00e1k olyan k\u00fcl\u00f6nleges formavil\u00e1got v\u00e9ltek felfedezni a primit\u00edv n\u00e9pek t\u00e1rgyaiban, mely tiszt\u00e1bb, expressz\u00edvebb, k\u00f6zvetlenebb, \u00f6szt\u00f6n\u00f6sebb volt a nyugati m\u0171v\u00e9szet alkot\u00e1saihoz k\u00e9pest, illetve amit a sz\u00e1zadv\u00e9g-sz\u00e1zadfordul\u00f3 ki\u00fcresedett akad\u00e9mizmus\u00e1val is szembe tudtak \u00e1ll\u00edtani.<\/a>[7]<\/sup><\/a> A kor\u00e1bban etnogr\u00e1fiai dokumentumk\u00e9nt vagy puszta kuriozit\u00e1sk\u00e9nt felfogott t\u00e1rgyak ekkor a lehet\u0151 legprogressz\u00edvebb m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s eszt\u00e9tikai t\u00f6rekv\u00e9sek centrum\u00e1ba ker\u00fcltek \u00e1t. A t\u00edzes, h\u00faszas, harmincas \u00e9vek dadaista-sz\u00fcrrealista mozg\u00e1sain bel\u00fcl ugyancsak jelent\u0151s helyet foglalt el a primitivizmus, melyben a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb eszt\u00e9tikai, m\u0171gy\u0171jt\u0151i, kur\u00e1tori szempontok \u00f6sszegz\u0151dtek. Ebben a folyamatban fontos szerepet j\u00e1tszott Carl Einstein Negerplastik <\/em>c\u00edm\u0171 nagy hat\u00e1s\u00fa k\u00f6nyve 1915-b\u0151l; Paul Guillaume Sculptures n\u00e8gres<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja 1917-b\u0151l; Charles Sheeler African Negro Sculpture<\/em> c\u00edm\u0171 fotogr\u00e1fiai albuma 1918-b\u00f3l; Walker Evans African Negro Art<\/em> c\u00edm\u0171 fot\u00f3albuma 1935-b\u0151l.<\/a>[8]<\/sup><\/a> A korabeli szakirodalomb\u00f3l itt eml\u00edtend\u0151 Hevesy Iv\u00e1n Primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve is, mely els\u0151sorban az archaikus format\u00f6rekv\u00e9sek, illetve az absztrakci\u00f3 \u0151sform\u00e1jak\u00e9nt \u00e9rtett ornament\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1s<\/em> k\u00f6zti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket hangs\u00falyozta.<\/a>[9]<\/sup><\/a> A primitivizmus t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1t a gyarmatbirodalmi k\u00f6zpontnak, illetve a m\u0171v\u00e9szeti modernizmus f\u0151v\u00e1ros\u00e1nak egyar\u00e1nt sz\u00e1m\u00edt\u00f3 P\u00e1rizs popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1j\u00e1t er\u0151sen \u00e1that\u00f3 n\u00e9grophilie<\/em> is meghat\u00e1rozta, de itt eml\u00edthetj\u00fck a \u201efogyaszt\u00f3i egzotizmus\u201d (gyarmati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, \u00e1ruh\u00e1zi kirakatok, rekl\u00e1mok, kabar\u00e9plak\u00e1tok) hat\u00e1sait is.<\/a>[10]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Noha a \u201eprimit\u00edvek\u201d ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s nagyon sokf\u00e9le m\u00f3don megtestes\u00fclhetett (st\u00edlushat\u00e1s, egzotikus t\u00e1rgyak gy\u0171jt\u00e9se, etnogr\u00e1fiai \u00e9s eszt\u00e9tikai \u00e9rtelmez\u00e9sek stb.), a jelens\u00e9g mindig a nyugati \u00e9rt\u00e9krend \u00e9s a t\u00f6rzsi kult\u00far\u00e1k gondosan megtervezett tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak kontextus\u00e1n bel\u00fcl maradt. E folyamat r\u00e9sze volt a t\u00f6rzsi t\u00e1rgyak k\u00f6zvetlen hat\u00e1sa az avantg\u00e1rd m\u0171alkot\u00e1sokra; a t\u00f6rzsi t\u00e1rgyak \u00e9s a modern alkot\u00e1sok demonstrat\u00edv egym\u00e1s mell\u00e9 helyez\u00e9se a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kur\u00e1tori, illetve fotogr\u00e1fiai gyakorlatokban; tov\u00e1bb\u00e1 a t\u00f6rzsi t\u00e1rgyak olyasf\u00e9le pozicion\u00e1l\u00e1sa a modern k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rlatokon, minek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ezek az eszk\u00f6z\u00f6k eredeti haszn\u00e1lati funkci\u00f3ikt\u00f3l megszabadulva (illetve megfosztva), \u00f6nmagukban is mint avantg\u00e1rd m\u0171alkot\u00e1sok t\u0171ntek fel.<\/a>[11]<\/sup><\/a> E praxisok \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1k (k\u00f6zvetlen hat\u00e1s, tipol\u00f3giai p\u00e1rhuzam, szimultaneit\u00e1s, ekvivalencia, eszt\u00e9tikai kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s) h\u00e1tter\u00e9ben ott h\u00faz\u00f3dott a n\u00e9pszer\u0171 elk\u00e9pzel\u00e9s, mely a primit\u00edv ember, a m\u0171v\u00e9sz (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az avantg\u00e1rd<\/em> m\u0171v\u00e9sz), a gyermeki gondolkod\u00e1s, valamint az \u201e\u0151r\u00fcltek\u201d regressz\u00edv vil\u00e1gk\u00e9pe k\u00f6z\u00f6tti rokons\u00e1got hangs\u00falyozta.<\/a>[12]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Ezek a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek megfigyelhet\u0151k az Eur\u00f3pai Iskola tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben is. Az archaikus, t\u00f6rzsi, primit\u00edv mot\u00edvumok k\u00f6vetkezetes haszn\u00e1lata jellemzi p\u00e9ld\u00e1ul Anna Margit, B\u00e1lint Endre, Jakovits J\u00f3zsef, Korniss Dezs\u0151 (valamint a nagy p\u00e9ldak\u00e9p, Vajda Lajos) alkot\u00e1sait. A primit\u00edv t\u00e1rgyak \u201em\u0171alkot\u00e1ss\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1ra\u201d igen j\u00f3 p\u00e9lda az Eur\u00f3pai Iskola 1947-ben megrendezett bus\u00f3maszk-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa: \u201eAz egy\u00e9n \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g legm\u00e9lyebb \u00e9let\u00e9b\u0151l t\u00f6rnek fel a dermeszt\u0151 vigyorok, f\u00e9lelmetes szarvak, a durv\u00e1n \u00e9les, piros \u00e9s fekete sz\u00ednez\u00e9s. [\u2026] Megd\u00f6bbent\u0151 a klasszikus form\u00e1khoz szokott szemnek ez a plasztikai t\u00f6rv\u00e9nyekt\u0151l f\u00fcggetlen kirobban\u00e1s, ez az \u0151szinte nyersess\u00e9ge a primer \u00f6szt\u00f6nnek\u201d \u2013 hangoztatt\u00e1k (r\u00e1ad\u00e1sul valamif\u00e9le \u201e\u00faj-bus\u00f3\u201d m\u0171v\u00e9szetet k\u00f6vetelve) a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1torai.<\/a>[13]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

A pszichoanal\u00edzis<\/em> hat\u00e1sai els\u0151sorban a teoretikus sz\u00f6vegekben \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151k. Az Eur\u00f3pai Iskola m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek t\u00f6bb vonatkoz\u00e1sa is joggal sorolhat\u00f3 a pszichoanal\u00edzis hazai kultur\u00e1lis recepci\u00f3j\u00e1hoz. A pszichoanal\u00edzis (mint kultur\u00e1lis modell) helye az Eur\u00f3pai Iskola teoretikusainak gondolkod\u00e1s\u00e1ban r\u00e9szben \u00f6sszef\u00fcgg a sz\u00fcrrealizmus-problematik\u00e1val (vagyis a sz\u00fcrrealist\u00e1knak a freudi tanok \u00e9s a primit\u00edv gondolkod\u00e1s ir\u00e1nti kiemelt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9vel), r\u00e9szben pedig az Eur\u00f3pai Iskola fentebb t\u00e1rgyalt primitivizmus-kultusz\u00e1val. Amit a primit\u00edv kult\u00fara (illetve a n\u00e9pi kult\u00fara) jelent a modern m\u0171v\u00e9szet (illetve a magaskult\u00fara) sz\u00e1m\u00e1ra, azt jelenti a tudatos gondolkod\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra a tudattalan.<\/a>[14]<\/sup><\/a> A Freudt\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3
ismert metafora szerint a pszichoanal\u00edzis \u201e\u00e1sat\u00e1s\u201d, mely a l\u00e9lek m\u00e9lyr\u00e9tegeit t\u00e1rja fel a kutat\u00f3 el\u0151tt, a r\u00e9g\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00f3an.<\/a>[15]<\/sup><\/a> E gondolatk\u00f6r m\u00e1sik aspektusa szerint a \u201eprimit\u00edv t\u00e1rgyak\u201d egyr\u00e9szt a tudattalant (mint l\u00e9lektani \u00e9s antropol\u00f3giai territ\u00f3riumot), m\u00e1sr\u00e9szt a tudattalanra vonatkoz\u00f3 freudi hipot\u00e9ziseket illusztr\u00e1lj\u00e1k. P\u00e1n Imre a 19. sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9vel kapcsolja \u00f6ssze a pszichoanal\u00edzis t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1t: \u201eNyilv\u00e1n nem v\u00e9letlen, hogy mikor teremti meg egy nagy vil\u00e1gr\u00e9sz az archeol\u00f3gi\u00e1t, az \u00e1s\u00f3 sokezer \u00e9ves tal\u00e1lm\u00e1ny, de a tizenkilencedik sz\u00e1zad kezdte benn\u00fcnk haszn\u00e1lni. Az \u00e1sat\u00e1s az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g minden vonal\u00e1n megkezd\u0151d\u00f6tt. Logikusan a freudi m\u00e9lyl\u00e9lektanhoz kellett vezetnie\u201d.<\/a>[16]<\/sup><\/a> Az Eur\u00f3pai Iskola diskurzusait \u00e1that\u00f3 sz\u00fcrrealizmus\/pszichoanal\u00edzis\/primitivizmus komplexum h\u00e1tter\u00e9ben bonyolult \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek h\u00faz\u00f3dtak. Egyfel\u0151l a sz\u00fcrrealist\u00e1k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a pszichoanal\u00edzis ir\u00e1nt.<\/a>[17]<\/sup><\/a> M\u00e1sr\u00e9szt Freud \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se, melyet az archeol\u00f3giai eml\u00e9kek, a t\u00f6rzsi t\u00e1rgyak, illetve a \u201eprimit\u00edv gondolkod\u00e1s\u201d jelens\u00e9gei ir\u00e1nt tan\u00fas\u00edtott.<\/a>[18]<\/sup><\/a> Freud neve, illetve a freudizmus k\u00e9rd\u00e9sei Szentkuthy Mikl\u00f3s korabeli \u00edr\u00e1saiban is gyakran el\u0151fordulnak. \u00c9rtelmez\u00e9sei a pszichoanal\u00edzist illet\u0151en ahhoz a n\u00e9pszer\u0171 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9shez k\u00f6thet\u0151k, mely Freudban els\u0151sorban a szexualit\u00e1s filoz\u00f3fus\u00e1t l\u00e1tta; ezen, Szentkuthy sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen erotom\u00e1n vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9t \u00e9s \u00e9letfelfog\u00e1s\u00e1t figyelembe v\u00e9ve, aligha csod\u00e1lkozhatunk. Ugyanakkor hat\u00e1rozott k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tett Freud, illetve k\u00f6vet\u0151i k\u00f6z\u00f6tt, ez ut\u00f3bbiakat nem tartotta sokra; nagy kedvvel g\u00fanyol\u00f3dott a pszichoanal\u00edzisnek a m\u0171\u00e9rtelmez\u00e9sben jelentkez\u0151 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sain.<\/p>\n\n\n\n

3. Szentkuthy poz\u00edci\u00f3ja<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Szentkuthy az Eur\u00f3pai Iskola k\u00f6r\u00e9nek tal\u00e1n legakt\u00edvabb irodalm\u00e1r tagjak\u00e9nt jellemezhet\u0151; rendszeresen, \u00e9s val\u00f3ban: mint irodalm\u00e1r vett r\u00e9szt a csoport munk\u00e1j\u00e1ban. \u00cdr\u00e1sm\u0171v\u00e9szet\u00e9t egyar\u00e1nt jellemezte az avantg\u00e1rddal is rokon\u00edthat\u00f3 kutat\u00f3-k\u00eds\u00e9rletez\u0151 attit\u0171d, illetve a t\u00e1gas eur\u00f3pai szellemi horizont: az antik, a k\u00f6z\u00e9pkori, a renesz\u00e1nsz \u00e9s f\u0151k\u00e9nt a barokk m\u0171velts\u00e9gben val\u00f3 j\u00e1rtass\u00e1g, tov\u00e1bb\u00e1 a sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 pszichol\u00f3giai, filoz\u00f3fiai, vall\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s teol\u00f3giai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s. Poz\u00edci\u00f3ja azonban ellentmond\u00e1sos maradt. Egyfel\u0151l \u00fagy t\u0171nik, hogy val\u00f3ban felkeltett\u00e9k figyelm\u00e9t az iskola t\u00f6rekv\u00e9sei. M\u00e1sfel\u0151l viszont bosszantotta az az elm\u00e9leti k\u00f6r\u00edt\u00e9s (az \u0151 szem\u00e9ben nyilv\u00e1n csak k\u00f6d\u00f6s\u00edt\u00e9s), amit az iskola eszt\u00e9t\u00e1i a m\u0171vekhez kigondoltak. Nemcsak napl\u00f3j\u00e1ban fogalmazta meg a teoretikusokkal szembeni ellen\u00e9rz\u00e9seit, s\u0151t, indulatait, hanem Gyermek kereszteshadj\u00e1rat<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban (Hamvas B\u00e9la \u00e9s Kem\u00e9ny Katalin k\u00f6nyve \u00fcr\u00fcgy\u00e9n) nyilv\u00e1nosan b\u00edr\u00e1lta azokat.<\/a>[19]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Makacsul hangs\u00falyozta k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1s\u00e1t is. Napl\u00f3j\u00e1ban arr\u00f3l \u00edr, hogy csup\u00e1n \u00e9rdekb\u0151l<\/em> tartott el\u0151ad\u00e1sokat az Eur\u00f3pai Iskola rendezv\u00e9nyein, akkori helyzet\u00e9ben \u00e9get\u0151 sz\u00fcks\u00e9ge volt a Gegesi Kiss P\u00e1lt\u00f3l kapott honor\u00e1riumokra. Bizonyos alkalmakkor szinte restellte eur\u00f3-paiiskol\u00e1s kapcsolatait, sz\u0171kebb bar\u00e1ti k\u00f6r\u00e9ben ugyanis az iskola \u201ekozmopolitizmus\u00e1t\u201d gyanakv\u00e1ssal, s\u0151t, ellens\u00e9ges indulattal fogad\u00f3 szem\u00e9lyek is megfordultak, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul Borsos Mikl\u00f3s szobr\u00e1sz \u00e9s feles\u00e9ge, K\u00e9ry Ilona. \u201eG\u00fanyolnak<\/em> az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1\u00e9rt. Pedig mi k\u00f6z\u00f6m hozz\u00e1juk? Az ut\u00e1lat \u00e9s a r\u00f6hej. Egyszer\u0171en el\u0151adok az \u00e9n<\/em> k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gemnek (=???), mint megt\u0171rt vend\u00e9g. Borsosn\u00e9 gy\u0171l\u00f6li \u0151ket = mert vid\u00e9ki nyilas csel\u00e9d. Ez\u00e9rt. \u00c9s engem k\u00ednoz, mert nem fogadtam el eszm\u00e9nyi lelki vezet\u00e9s\u00e9t, \u00f3h! Csak a V\u00e1lasz, a V\u00e1lasz! Impon\u00e1l neki, mert \u0151 [itt a napl\u00f3ban k\u00e9t nyilaskereszt <\/em>rajza k\u00f6vetkezik] a jav\u00e1b\u00f3l. Most m\u00e1r Borsos is ellenem.\u201d<\/a>[20]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Ha figyelembe vessz\u00fck a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyt, hogy az Eur\u00f3pai Iskola els\u0151sorban valamif\u00e9le avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti csoportosul\u00e1snak sz\u00e1m\u00edtott, akkor (az ir\u00e1nyzati hovatartoz\u00e1st illet\u0151en) eleve k\u00e9rd\u00e9ses: Szentkuthy \u00edr\u00e1sm\u0171v\u00e9szete menyiben tekinthet\u0151 avantg\u00e1rdnak? Els\u0151sorban korai m\u0171veit (Prae,<\/em> 1934; Az egyetlen metafora fel\u00e9, <\/em>1935, Fejezet a szerelemr\u0151l,<\/em> 1936; Szent Orpheus brevi\u00e1riuma,<\/em> 1939\u20131942) tekinti az irodalomt\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s (t\u00f6bb-kevesebb \u00f3vatoss\u00e1ggal) avantg\u00e1rdnak, els\u0151sorban is sz\u00fcrrealist\u00e1nak.<\/a>[21]<\/sup><\/a> Bori Imre az \u00edr\u00f3 \u201ebarokkos sz\u00fcrrealizmus\u00e1r\u00f3l\u201d \u00e9rtekezett, legink\u00e1bb a Prae<\/em>-t, de a tov\u00e1bbi, 1945 el\u0151tt \u00edrott \u00e9s kiadott reg\u00e9nyeket is idekapcsolva.<\/a>[22]<\/sup><\/a> Vas Istv\u00e1n mintegy ex katedra<\/em> min\u0151s\u00edtette az \u00edr\u00f3t avantg\u00e1rdnak, tal\u00e1n az\u00e9rt, hogy a Vas \u00e1ltal n\u00e9mi g\u00fannyal emlegetett \u201et\u00f6bbi\u201d avantgardista k\u00f6z\u00f6tt legyen egy sz\u00e1m\u00e1ra elfogadhat\u00f3 is. \u201e\u00c9s ha m\u00e1r van akarnok avantg\u00e1rdunk, akad\u00e9mikus avantg\u00e1rdunk, pietista avantg\u00e1rdunk \u2013 mi\u00e9rt ne engedhetn\u0151k meg magunknak azt a f\u00e9ny\u0171z\u00e9st, hogy felfedez\u00fcnk egyszer egy igazi avantgardist\u00e1t is?\u201d<\/a>[23]<\/sup><\/a> Szentkuthy elfogadta v\u00e9g\u00fcl, hogy \u00edr\u00e1sm\u0171v\u00e9szet\u00e9t a sz\u00fcrrealizmus \u00e9s a barokk vegy\u00fcl\u00e9kek\u00e9nt hat\u00e1rozz\u00e1k meg, de a Kabdeb\u00f3 L\u00f3r\u00e1nt \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett nagy \u00e9let\u00fatinterj\u00faban p\u00e9ld\u00e1ul arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy tulajdonk\u00e9ppen manierista <\/em>szerz\u0151nek tekinti mag\u00e1t. \u201eAmi az \u00e9n st\u00edlusomat illeti, az bizony er\u0151sen manierista, \u00edgy h\u00e1t nem meglep\u0151, hogy a manierista fest\u00e9szet \u00e9s irodalom a sz\u00edv\u00fcgyem.\u201d<\/a>[24]<\/sup><\/a> Ez a (noha id\u0151skori) megjegyz\u00e9s pedig m\u00e9g tov\u00e1bb \u00e1rnyalja Szentkuthynak az izmusokhoz val\u00f3 viszony\u00e1t, figyelembe v\u00e9ve, hogy a manierizmus \u00e9s a sz\u00fcrrealizmus st\u00edlusrokons\u00e1ga a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s egyik meghat\u00e1roz\u00f3 (noha gyakran vitatott) probl\u00e9mak\u00f6r\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt.<\/a>[25]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Szentkuthy \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb, az 1982-es A dada Magyarorsz\u00e1gon<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3j\u00e1n is er\u0151s szarkazmussal besz\u00e9lt az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1hoz f\u0171z\u0151d\u0151 hajdani kapcsolat\u00e1r\u00f3l. \u201eAzt\u00e1n a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n 45 \u00e9s 48 k\u00f6z\u00f6tt az Eur\u00f3pai Iskola mozgalom h\u00edvott meg engem, szint\u00e9n mint valamilyen sz\u00fcrre\u00e1l-tanodai hallgat\u00f3t. \u00c9n ott sok el\u0151ad\u00e1st tartottam, sok fest\u0151 \u00e9s m\u0171t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz ismer\u0151st \u00e9s kritikust szereztem, akik \u00e9letemben m\u00e9g tov\u00e1bb is szerepeltek. Ott \u00e9n olyan advocatus diaboli voltam, az \u00f6rd\u00f6g \u00fcgyv\u00e9dje, mert abban az id\u0151ben \u00e9s m\u00e9g most is az \u00fcres manifesto-kat, a handa-banda jelleg\u0171 forradalomkezd\u00e9seket er\u0151sen r\u00fchellem \u00e9s nem szeretem \u00e9s unom \u00e9s kikacagom. \u00c9s abban az id\u0151ben is az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1ban sok manifesto-t \u00e9s forradalmi \u00faj\u00edt\u00e1st hirdettek meg, \u00e9s akkor \u00e9n mondogattam nekik, hogy nyugi, nyugi\u2026 h\u00e1t nem olyan nagy forradalom az, amit ti csin\u00e1ltok\u201d.<\/a>[26]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy az iskola fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 szellemi hat\u00e1sok csak kev\u00e9ssel j\u00e1rultak hozz\u00e1 Szentkuthy \u00edr\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz: azok a karakterjegyek, melyek az Eur\u00f3pai Iskola szellemi \u00e9s eszt\u00e9tikai programj\u00e1val \u00edr\u00e1sait t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 rokon\u00edtj\u00e1k, m\u00e1r 1945 el\u0151tt \u00edrott m\u0171veiben k\u00e9szen \u00e1lltak. Az iskola teoretikusai k\u00f6z\u00fcl (levelez\u00e9s\u00e9nek tan\u00fas\u00e1ga szerint) K\u00e1llai Ern\u0151vel szoros bar\u00e1ts\u00e1got \u00e1polt,<\/a>[27]<\/sup><\/a> Gegesi Kisst, Mezeit, P\u00e1n Imr\u00e9t nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben kedvelte. Ennek t\u00f6bb oka lehetett. Egyr\u00e9szt megvetette az \u0151ket jellemz\u0151 \u201e\u00fcres\u201d teoretikus spekul\u00e1ci\u00f3kat \u2013 mint ahogy minden eff\u00e9l\u00e9t\u0151l alapvet\u0151en viszolygott. T\u00e1rsadalmi helyzet\u00fcket tekintve pedig irigyelte Gegesi k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyi-professzori \u00e9letst\u00edlus\u00e1t, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyt, hogy a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni sz\u0171k\u00f6s id\u0151kben is tehet\u0151s embernek sz\u00e1m\u00edtott (ez\u00e9rt is tudta patron\u00e1lni az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1t), m\u00edg \u0151 fill\u00e9res gondokkal k\u00fcszk\u00f6d\u00f6tt, nap mint nap \u00f3r\u00e1kat gyalogolt, mert nem volt p\u00e9nze villamosra, \u00e9s volt id\u0151szak, amikor feles\u00e9g\u00e9vel gyakorlatilag koplaltak. Mindezt azzal kompenz\u00e1lta, hogy intellektu\u00e1lis szempontb\u00f3l len\u00e9zte a h\u00edres orvost, napl\u00f3j\u00e1ban nagy kedvvel g\u00fanyol\u00f3dott annak kiss\u00e9 fellengz\u0151s, kiss\u00e9 amat\u0151r m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti megnyilatkoz\u00e1sain. \u201e[A] m\u0171v\u00e9szet egyszer\u0171 <\/em>dolog; Mezei \u00e9s Kiss urak metafizikai humbugj\u00e1t gy\u0171l\u00f6l\u00f6m. Hogy valaki p\u00e9ld\u00e1ul Mezeit \u00e9s engem egy<\/em> kalap al\u00e1 foghat: nos, a m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyege a 1) r\u00e1l\u00e1t\u00e1s<\/em> m\u00f3dja, ahogy Carlyle \u00edrta Shakespeare-r\u0151l, \u00e9s az 2) izol\u00e1ci\u00f3,<\/em> kiemel\u00e9s a vil\u00e1gb\u00f3l a K\u00e9pbe, 3) a fest\u00e9s \u00e9rz\u00e9ki<\/em> anyag \u00e9s mozdulat \u00e9s v\u00e1ltozat \u00f6r\u00f6mei [\u2026] nem m\u00e9lyeket<\/em> \u00e1br\u00e1zol hanem fel\u00fcletet<\/em> \u00e9s k\u00e9jeleg az anyag kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geiben; zenei t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1g pontos \u00e9rz\u00e9ki p\u00e1rja; Sz\u00e1nt\u00f3 [Piroska] szem\u00e9ben \u00e9n<\/em> \u00e9s Kiss P\u00e1l egy?<\/em>\u201d \u2013 jegyezte fel Sz\u00e1nt\u00f3 Piroska ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megtekint\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en.<\/a>[28]<\/sup><\/a> M\u00e1shol pedig: \u201eVillamossal Kiss P\u00e1lhoz: gyermekklinika. [\u2026] Klinika-lak\u00e1s: ott Hann Erzs\u00e9bet, P\u00e1n, Mezei, Kornis. Tenger h\u00fclye besz\u00e9d, majd belehalok\u201d.<\/a>[29]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Az Eur\u00f3pai Iskola id\u0151szak\u00e1ban Szentkuthy gimn\u00e1ziumi tan\u00e1rk\u00e9nt dolgozott, ek\u00f6zben ford\u00edtott, cikkeket, kritik\u00e1kat \u00edrt, irodalmi el\u0151ad\u00e1sokat v\u00e1llalt. Sz\u00e1mos el\u0151ad\u00e1st tartott az Eur\u00f3pai Iskola \u00e1ltal szervezett rendezv\u00e9nyeken is, t\u00f6bbek k\u00f6zt William Blake, Shakespeare, Dickens, James Joyce \u00edr\u00e1sair\u00f3l.<\/a>[30]<\/sup><\/a> Ezek sz\u00f6vegei nem maradtak r\u00e1nk: \u201eSzentkuthy soha nem \u00edrta le, csak ki\u00e1llt \u00e9s besz\u00e9lt\u201d.<\/a>[31]<\/sup><\/a> Az Eur\u00f3pai Iskola Index<\/em>-sorozat\u00e1nak egyik f\u00fczete n\u00e9mi t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st ny\u00fajt az \u00edr\u00f3 korabeli el\u0151ad\u00e1sair\u00f3l: \u201eSzentkuthy Mikl\u00f3s egy-egy el\u0151ad\u00e1st tartott James Joyce-r\u00f3l, William Blake-r\u0151l, Dickensr\u0151l \u00e9s Shakespeare-r\u0151l. Kimutatta az \u00edr\u00f3kr\u00f3l a vil\u00e1gos angol hagyom\u00e1nyt, amelyet Szentkuthy szerint legpregn\u00e1nsabban a Barnaby Rudge mott\u00f3ja fejez ki: az egyens\u00falyt, az \u0151r\u00fclet \u00e9s az empirizmus k\u00f6z\u00f6tt. Ezekb\u0151l az el\u0151ad\u00e1sokb\u00f3l \u00e9ppoly modern Dickenst \u00e9s Shakespeare-t ismert\u00fcnk meg, mint amilyen hagyom\u00e1nyfolytat\u00f3 Joyce-t\u201d.<\/a>[32]<\/sup><\/a> A besz\u00e1mol\u00f3 nem csak a t\u00e9m\u00e1kat illet\u0151en \u00e9rdekes.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00falt klasszikusainak modernn\u00e9, s\u0151t, avantg\u00e1rdra<\/em> stiliz\u00e1l\u00e1sa, illetve az avantg\u00e1rd \u201eformabont\u00e1s\u201d jegyeinek (absztrakci\u00f3, torz\u00edt\u00e1sok, asszociat\u00edv \u00e9p\u00edtkez\u00e9s, sz\u00fcrre\u00e1lis fant\u00e1zia) a m\u00falt alkot\u00e1saira t\u00f6rt\u00e9n\u0151 anakronisztikus visszavet\u00edt\u00e9se \u00e1ltal\u00e1ban is jellegzetes eszk\u00f6ze volt Szentkuthy sz\u00e9pirodalmi m\u0171veinek, illetve \u00e9rtekez\u0151 pr\u00f3z\u00e1j\u00e1nak. Ha dics\u00e9rni \u00f3hajtott valamit, akkor nagy kedvvel id\u00e9zte fel az \u00fajat a m\u00falt ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l legitim\u00e1l\u00f3 el\u0151k\u00e9peket, ha pedig elutas\u00edtott valamit, mert olcs\u00f3 modernked\u00e9snek, \u00fcres \u00fajdons\u00e1ghajh\u00e1sz\u00e1snak tartotta, akkor boldogan mutatott r\u00e1: \u201eVolt m\u00e1r! Ilyen volt m\u00e1r!\u201d<\/a>[33]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

4. A Forg\u00e1cs-Hann-essz\u00e9<\/strong><\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsol\u00f3dik az iskola m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez Szentkuthy Mikl\u00f3s katal\u00f3gussz\u00f6vege, melyet Forg\u00e1cs-Hann Erzs\u00e9bet 1947-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9sz\u00edtett. Sz\u00f6veg\u00e9t \u00e1thatja az \u00edr\u00e1sait \u00e1ltal\u00e1ban jellemz\u0151 idegi-stil\u00e1ris felfokozotts\u00e1g, az excentrikus \u00f6tletek halmoz\u00e1sa, e szempontb\u00f3l olyan, mint a Szentkuthy-pr\u00f3za \u00e1ltal\u00e1ban. Ugyanakkor sz\u00e1mos olyan probl\u00e9m\u00e1t \u00e9rint, melyek az Eur\u00f3pai Iskola szellemi-eszt\u00e9tikai karakter\u00e9nek rekonstrukci\u00f3ja szempontj\u00e1b\u00f3l is tanuls\u00e1gosak. Egyr\u00e9szt pr\u00f3b\u00e1l k\u00f6zvet\u00edteni a \u201erealista\u201d \u00e9s a \u201esz\u00fcrrealista\u201d felfog\u00e1s p\u00f3lusai k\u00f6z\u00f6tt. Ez nem csup\u00e1n a korabeli dogmatikus kritika szempontj\u00e1b\u00f3l sz\u00e1m\u00edtott harci k\u00e9rd\u00e9snek, hanem az iskol\u00e1n bel\u00fcl <\/em>is er\u0151sen megoszt\u00f3nak bizonyult.<\/a>[34]<\/sup><\/a> Forg\u00e1cs-Hann szobrait illet\u0151en Szentkuthy mindegyik eszt\u00e9tikai paradigm\u00e1t (\u201erealista\u201d versus \u201eformalista\u201d) egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyesnek v\u00e9li, de r\u00e1 jellemz\u0151 m\u00f3don a k\u00e9t megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti eszt\u00e9tikai, illetve kult\u00farpolitikai vit\u00e1kat (melyek m\u00e9g \u00e9vtizedek m\u00falt\u00e1n is visszhangzanak a csoporttagok eml\u00e9kez\u00e9seiben) csup\u00e1n \u201egyermekes csetepat\u00e9knak\u201d <\/em>nevezi. Ebben, valamint (Szentkuthyt id\u00e9zve:) a \u201enyomorult elm\u00e9letek\u201d<\/em> felemleget\u00e9s\u00e9n\u00e9l a r\u00e1 igen jellemz\u0151 elm\u00e9letelleness\u00e9g nyomait is felfedezhetj\u00fck.<\/p>\n\n\n\n

Az iskola programj\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik a Forg\u00e1cs-Hann-szobrok m\u00e9ltat\u00e1sa sor\u00e1n haszn\u00e1lt, a t\u00f6rzsi m\u0171v\u00e9szet, illetve a modern k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti primitivizmus k\u00e9peit id\u00e9z\u0151 nyelvhaszn\u00e1lat. Szentkuthy egy\u00e9rtelm\u0171 anal\u00f3gi\u00e1t v\u00e1zol a t\u00f6rzsi m\u0171v\u00e9szet (f\u0151k\u00e9nt a primit\u00edv maszkok), illetve az izmusok (itt jeles\u00fcl az expresszionizmus) formavil\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt. \u201eHa Forg\u00e1cs-Hann Erzs\u00e9bet szobrait n\u00e9zz\u00fck (\u00e9s ez m\u0171v\u00e9szi erej\u00fck egyik nagyon kellemes bizony\u00edt\u00e9ka) elfelejtj\u00fck a \u00bbrealist\u00e1k\u00ab \u00e9s \u00bbsz\u00fcrrealist\u00e1k\u00ab gyermekes csetepat\u00e9it \u2013 \u00e9s ink\u00e1bb az jut esz\u00fcnkbe (hogy az\u00e9rt a \u00bbnyomorult\u00ab elm\u00e9letekn\u00e9l maradjunk), hogy a j\u00f3 m\u0171v\u00e9szet az volt mindig, amely egyszerre fejezte ki az orrunk el\u0151tt l\u00e9v\u0151 natur\u00e1lis natur\u00e1t<\/em> \u00e9s ugyanakkor \u00e9s ugyanabban a m\u0171ben mindazt az \u00e9rzelmi izgatotts\u00e1got<\/em> is, amit a modell a m\u0171v\u00e9szben kiv\u00e1ltott. Azt hissz\u00fck, hogy az \u00bbexpresszionizmus\u00ab az az izmus, amelybe azt\u00e9kek \u00e9s k\u00ednaiak, egyiptomiak \u00e9s barokk katolikusok, p\u00e1pu\u00e1k \u00e9s neanderv\u00f6lgyiek a legjobban belef\u00e9rnek. M\u0171veik izgalma: egyr\u00e9szt l\u00e1tom az emberi fejet, az anat\u00f3mia m\u00e9g ott van \u2013, m\u00e1sr\u00e9szt ezt az anat\u00f3mi\u00e1t \u0151r\u00fclt ornamenss\u00e9 v\u00e1ltoztatja az az indulat, melyet az anat\u00f3mia l\u00e1t\u00e1sa az alkot\u00f3ban felkavar. Ha Hann Erzs\u00e9bet emberfejeit n\u00e9zem, mindig a vil\u00e1g m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek nagy \u00e1larcai<\/em> jutnak eszembe: J\u00e1va, \u00d3-G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g, inkatollas m\u00fami\u00e1k, n\u00e9ger hal\u00e1lt\u00e1nc-mumusok \u2013 van-e klasszikusabb p\u00e9lda \u00e9s m\u0171faj arra, amit el\u0151bb mondtunk: k\u00f6znapi val\u00f3szer\u0171s\u00e9g \u00e9s \u00e9rzelemben felolvadt lid\u00e9rcfintorok egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9re?\u201d<\/a>[35]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Igen val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy Szentkuthy \u00edr\u00e1sa legink\u00e1bb az \u0151t mint \u00edr\u00f3t \u00e9s essz\u00e9ist\u00e1t egy\u00e9bk\u00e9nt is foglalkoztat\u00f3 mot\u00edvumok, valamint (nyugodtan mondhatjuk) r\u00f6geszm\u00e9k ment\u00e9n halad el\u0151re: maszkok, hal\u00e1lt\u00e1nc, fintorok, p\u00e1pu\u00e1k. Ugyanakkor a sz\u00f6veg igen k\u00f6vetkezetes, minden bekezd\u00e9s megjelen\u00edti az \u201eizmusok versus primit\u00edvek\u201d p\u00e1rhuzamot. A t\u00f6rzsi m\u0171v\u00e9szet groteszk form\u00e1iban, a barokk formai burj\u00e1nz\u00e1s\u00e1ban, a n\u00e9metalf\u00f6ldi fest\u00e9szet megh\u00f6kkent\u0151 \u201esz\u00f6rnyg\u00f3tik\u00e1j\u00e1ban\u201d, valamint az avantg\u00e1rd ir\u00e1nyzatok formavil\u00e1g\u00e1ban Szentkuthy ugyanazt az \u201e\u0151r\u00fclt ornamentik\u00e1t\u201d, a bels\u0151 energi\u00e1kat felszabad\u00edt\u00f3 \u00e9rzelmi-indulati t\u00f6ltetet fedezte fel, amit (mutatis mutandis) saj\u00e1t reg\u00e9nyeiben is \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni \u00f3hajtott. Halmoz\u00e1sokra, felsorol\u00e1sokra, t\u00falz\u00e1sokra \u00e9p\u00edt\u0151 retorik\u00e1ja kiemeli, hogy nem bizonyos meghat\u00e1rozott kult\u00far\u00e1k, net\u00e1n pontosan meghat\u00e1rozott t\u00e1rgyak konkr\u00e9t hat\u00e1sair\u00f3l \u00e9rtekezik, hanem \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtva, a r\u00e9szleteket ugyanazon s\u00edkban elhelyezve \u00e9s mozgatva: a n\u00e9gerek, az azt\u00e9kok, a k\u00ednaiak, a p\u00e1pu\u00e1k, a neanderv\u00f6lgyiek bizarr etnogr\u00e1fiai panor\u00e1m\u00e1ja egy\u00fcttesen k\u00f6zvet\u00edti azt a \u201eprimit\u00edv\u201d hat\u00e1st, amit (legal\u00e1bbis a sz\u00f6veg tan\u00fas\u00e1ga szerint) Forg\u00e1cs-Hann szobrainak tulajdon\u00edtott.<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9h\u00e1ny, a Forg\u00e1cs-Hann-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s h\u00e1tt\u00e9rt\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9letrajzi megjegyz\u00e9s is idek\u00edv\u00e1nkozik; bele\u00e9rtve a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyt, hogy Forg\u00e1cs-Hann Erzs\u00e9bet az iskolaalap\u00edt\u00f3 \u00e9s mec\u00e9n\u00e1s Gegesi Kiss P\u00e1l feles\u00e9ge volt. Szentkuthy fenti \u00edr\u00e1s\u00e1t igen hasonl\u00f3 idegi-stil\u00e1ris felfokozotts\u00e1g, illetve expressz\u00edv er\u0151 hatja \u00e1t, mint amely azokon a szoborportr\u00e9kon<\/em> is megfigyelhet\u0151, melyeket Forg\u00e1cs-Hann Erzs\u00e9bet ez id\u0151 t\u00e1jt az \u00edr\u00f3r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett.<\/a>[36]<\/sup><\/a> Ezek a szobrok Szentkuthy karakteres arcvon\u00e1sait \u00e9s arcberendez\u00e9s\u00e9t eg\u00e9szen a groteszk hat\u00e1r\u00e1ig t\u00falozt\u00e1k. Itt \u00e9rdemes utalni arra, hogy Szentkuthyt eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben er\u0151sen foglalkoztatta saj\u00e1t kin\u00e9zete (ifj\u00fakori bandzsas\u00e1ga, \u00f6rd\u00f6garca, el\u0151reugr\u00f3 roppant \u00e1llkapcsa, megt\u00f6rt \u00edv\u0171 orra, dudoros homloka). Cs\u00fany\u00e1nak (ahogy mondani szerette: \u201erond\u00e1nak\u201d) tartotta mag\u00e1t, e k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyen pedig v\u00e1ltozatos eszk\u00f6z\u00f6kkel pr\u00f3b\u00e1lt fel\u00fclkerekedni, a mar\u00f3 \u00f6ng\u00fanyt\u00f3l \u00e9s a parodisztikus t\u00fallicit\u00e1l\u00e1st\u00f3l sem visszariadva.<\/a>[37]<\/sup><\/a> Bizony\u00e1ra nem ker\u00fclte el Szentkuthy figyelm\u00e9t, hogy a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt szoborportr\u00e9k \u00e9ppen a rendk\u00edv\u00fcl karakteres arcvon\u00e1sokat ragadt\u00e1k meg (\u00e9s t\u00falozt\u00e1k el), igyekezv\u00e9n \u0151ket a szobr\u00e1szat eszk\u00f6zeivel \u00e9rtelmezni.<\/a>[38]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Ebben az id\u0151ben Szentkuthy rendszeres vend\u00e9ge volt a szobr\u00e1sz-mec\u00e9n\u00e1s h\u00e1zasp\u00e1rnak, r\u00e9szt vett a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9letben, tov\u00e1bb\u00e1 modellt \u00fclt az asszonynak. Forg\u00e1cs-Hann arra is megpr\u00f3b\u00e1lta r\u00e1besz\u00e9lni Szentkuthyt, hogy tanulm\u00e1nyt \u00edrjon r\u00f3la a T\u00e9r \u00e9s Forma<\/em> foly\u00f3iratba. Kapcsolatuk t\u00falterjedt a szakmais\u00e1gon: mint Szentkuthy napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, Forg\u00e1cs-Hann Erzs\u00e9bet ekkoriban az \u00edr\u00f3 szeret\u0151je volt. Napl\u00f3iban Forg\u00e1cs-Hannr\u00f3l mint szobr\u00e1szr\u00f3l (\u00e9s mellesleg mint szerelmi partnerr\u0151l is) meglehet\u0151sen lesajn\u00e1l\u00f3 hangon nyilatkozott. \u201eEste vacsor\u00e1ra Dollyval Gegesi Kiss P\u00e1l gyerekklinikai professzorn\u00e1l \u2013 \u00e9n el\u0151bb mint Dolly. [\u2026] Az \u00e9n fejem vagy 4-5 gipsz-v\u00e1ltozatban; megvan bronzban is, van r\u00f3la t\u00f6bb fot\u00f3 is. \u2013 Hann \u00edratni<\/em> akar velem mag\u00e1r\u00f3l a \u201eT\u00e9r \u00e9s Form\u00e1\u201d-ban [\u2026]: \u00e9n viszolygom, nem akarok. 1) neh\u00e9z, 2) nem nagy m\u0171v\u00e9sz 3) nem akarok a sz\u00fcrrealist\u00e1k, az Eur\u00f3pai Iskola stb. mellett [\u2026] ki\u00e1llni 4) nem akarom Borsos Mikl\u00f3st (\u00e9s f\u0151leg Borsosn\u00e9t!) megb\u00e1ntani = de? m\u00e9gis v\u00e1llalom.\u201d<\/a>[39]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

5. A \u201ePicasso-torz\u00edt\u00e1sok\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Szentkuthy az 1945 \u00e9s 1949 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban t\u00f6bb reg\u00e9ny\u00e9n is dolgozott, melyek a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en posztumusz jelentek meg.<\/a>[40]<\/sup><\/a> Bez\u00e1rult Eur\u00f3pa<\/em> c\u00edm\u0171, 1949-ben \u00edrott reg\u00e9ny\u00e9nek egyes r\u00e9szletei az Eur\u00f3pai Iskola Picasso-kultusz\u00e1t (net\u00e1n K\u00e1llai Ern\u0151 Picasso-k\u00f6nyv\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait), illetve az iskola vit\u00e1it meghat\u00e1roz\u00f3 eszt\u00e9tikai dilemm\u00e1kat egyar\u00e1nt visszhangozz\u00e1k. \u201eA szorong\u00e1sok ellen\u00e9re Szentkuthynak jutott energi\u00e1ja a modern m\u0171v\u00e9szet anal\u00edzis\u00e9re \u2013 Picasso \u00fcr\u00fcgy\u00e9n\u201d \u2013 \u00edrta a k\u00e9zirat sajt\u00f3 al\u00e1 rendez\u0151je, Tompa M\u00e1ria.<\/a>[41]<\/sup><\/a> Az arisztokrata f\u0151szerepl\u0151, az ifj\u00fa Lorenzo (L\u0151rinc) a r\u00e9gi korok m\u0171v\u00e9szete, illetve a Picasso-festm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti hasonl\u00f3s\u00e1gokr\u00f3l besz\u00e9l egyik vend\u00e9g\u00e9nek, m\u00e9gpedig a \u201etorz\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szek\u201d<\/em> (\u00e9rtsd: az avantg\u00e1rd) v\u00e9delm\u00e9ben. L\u0151rinc vend\u00e9ge, (a Frank Frigyes fest\u0151m\u0171v\u00e9szr\u0151l mint\u00e1zott) Federigo \u201earisztokratikus mack\u00f3-mormog\u00e1ssal \u00e9s gyermekes argument\u00e1l\u00f3 moh\u00f3s\u00e1ggal zs\u00f6rt\u00f6l\u0151d\u00f6tt a t\u00falzottan \u00bbmodern\u00ab iskol\u00e1k ellen\u201d.<\/a>[42]<\/sup><\/a> Szentkuthy reg\u00e9ny\u00e9nek h\u0151se oly m\u00f3don veszi v\u00e9delm\u00e9be az avantg\u00e1rdot, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet bizonyos st\u00edlussaj\u00e1toss\u00e1gait kimutatja a r\u00e9gi mesterek alkot\u00e1sain is, \u00edgy v\u00e9delmezve olyan \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dokat, melyeket az avantg\u00e1rd eset\u00e9ben esetleg megh\u00f6kkent\u0151nek tartunk. Ami furcsa vagy \u00e9ppen felh\u00e1bor\u00edt\u00f3 az avantg\u00e1rdban, azt a r\u00e9giek preszt\u00edzsd\u00fas munk\u00e1in, teh\u00e1t a \u201ekorabeli \u00bbPicasso\u00ab-st\u00edlus\u201d nagyra becs\u00fclt alkot\u00e1sain is megpillanthatjuk.<\/a>[43]<\/sup><\/a> Ez az \u00e9rvel\u00e9sm\u00f3d ism\u00e9t csak a Szentkuthy sz\u00e9pirodalmi m\u0171veiben, illetve \u00e9rtekez\u0151 \u00edr\u00e1saiban egyar\u00e1nt gyakori, az anakronizmusokkal folytatott j\u00e1t\u00e9k r\u00e9sze is.<\/p>\n\n\n\n

Federigo k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen felh\u00e1borodik egy domborm\u0171 l\u00e1tt\u00e1n: \u201eDe bizony a koron\u00e1k \u00e9s f\u00fclek, l\u00e1bujjak \u00e9s p\u00fcsp\u00f6kbotok igen-igen torz ar\u00e1nytalans\u00e1gokban voltak kifaragva, \u00fagyhogy a fest\u0151 kamaszos p\u00e1tosszal \u00e9s veszeked\u0151 idegess\u00e9ggel k\u00e9rdezte: h\u00e1t mi az isten csud\u00e1ja az, ami a fiatal hercegnek tetszik ezekben a barb\u00e1r \u00e9s hagym\u00e1zas elrajzol\u00e1sokban?\u201d (117.). L\u0151rinc v\u00e1laszai \u2013 ism\u00e9t csak \u201ePicasso \u00e9rdek\u00e9ben\u201d (119.) \u2013 meglehet\u0151sen szofisz\u00adtik\u00e1ltak. Egyr\u00e9szt elutas\u00edtja a mechanikus m\u00e1sol\u00e1s, teh\u00e1t a marxista-leninista eszt\u00e9tika \u00e1ltal is prefer\u00e1lt \u201evisszat\u00fckr\u00f6z\u00e9s\u201d elv\u00e9t: \u201ea Picassok meg az azt\u00e9kek csak folytass\u00e1k, amit Isten elkezdett: alkot\u00f3, form\u00e1l\u00f3 urai vagyunk a vil\u00e1g nyersanyag\u00e1nak, az\u00e9rt van itt, hogy ornamentika legyen bel\u0151le\u201d (119.). Spekul\u00e1ci\u00f3i (n\u00e9mi tipikus m\u0171v\u00e9sz-\u00f6nel\u00e9g\u00fclts\u00e9ggel) v\u00e9g\u00fcl oda vezetnek, hogy amennyiben az \u00dar megtehette, hogy torz \u00e9s \u0151r\u00fclt kreat\u00far\u00e1kat alkosson az id\u0151k kezdet\u00e9n, akkor h\u0171s\u00e9ges k\u00f6vet\u0151i a teremt\u00e9sben \u2013 teh\u00e1t a m\u0171v\u00e9szek \u2013 mi\u00e9rt ne tehetn\u00e9k ugyanezt? Isten: \u201esz\u00fcrrealista Isten\u201d<\/em> (119.). A vil\u00e1g dolgai \u00e9s jelens\u00e9gei csak Isten \u00e1ltal a \u201ef\u00f6ldre dobott\u201d nyersanyagmot\u00edvumok, melyekkel a m\u0171v\u00e9sz szabadon dolgozhat (uo.).<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151 probl\u00e9ma, amit Lorenzo megvizsg\u00e1l, az eltorzul\u00f3 arc, a grimasz, a fintor probl\u00e9m\u00e1ja.<\/a>[44]<\/sup><\/a> Az \u00edr\u00f3 tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9netet r\u00f6gt\u00f6n\u00f6z, az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s reflext\u0151l elindulva a t\u00f6rzsi kult\u00far\u00e1ig (\u00e9s tov\u00e1bb, az avantg\u00e1rdig); a t\u00fck\u00f6r el\u0151tt grimaszol\u00f3, majd saj\u00e1t torzk\u00e9p\u00e9t\u0151l megr\u00e9m\u00fcl\u0151 gyerekt\u0151l kezdve eg\u00e9szen a \u201ep\u00e1pu\u00e1k\u201d hal\u00e1lt\u00e1nc\u00e1ig. \u201e\u00c9s mit sz\u00f3l Federigo [\u2026] minden gyermek \u00f6r\u00f6k \u00e9s \u00fagy l\u00e1tszik rettent\u0151 m\u00f3don term\u00e9szetm\u00e9ly \u00f6szt\u00f6n\u00e9hez: a grimaszol\u00e1shoz? Ahogy oda\u00e1llnak a t\u00fck\u00f6r el\u00e9, \u00e9s borzalmas maszkokk\u00e1 alak\u00edtj\u00e1k pof\u00e1jukat, \u00fagyhogy a v\u00e9g\u00e9n b\u0151gve \u00e9s hiszt\u00e9ri\u00e1san menek\u00fclnek saj\u00e1t sz\u00edn\u00e9szi- \u00e9s \u00e1larc, eleven \u00e1larc produkci\u00f3juk el\u0151l? Ha ez ilyen m\u00e9ly, anyam\u00e9hb\u0151l k\u00f6zvetlen \u00f6szt\u00f6n\u00f6ss\u00e9ggel magunkkal hozott tulajdons\u00e1g, akkor mi\u00e9rt csod\u00e1lkozunk, hogy a m\u0171v\u00e9szek, akik minden gyermekessel \u00e9s \u0151sterm\u00e9szetivel s\u00edrig szolid\u00e1risak, ugyanezt teszik szobraikon? Nem \u00edgy t\u00e1ncolnak-e a p\u00e1pu\u00e1k \u00e9s a j\u00e1vaiak, \u00f3-kin\u00e9zerek \u00e9s \u00faj-jap\u00e1nok? Hal\u00e1l, vad\u00e1llat, sz\u00f6rnyeteg, kopors\u00f3-boh\u00f3c: h\u00e1t nem ilyen koszt\u00fcm\u00f6kben \u00fcv\u00f6lt\u00f6znek harci-, n\u00e1sz-, vagy temet\u00e9si balettjeiken? \u0150k igaz\u00e1n nem dekadensek, hanem a legelemibb term\u00e9szet legelemibb spontaneit\u00e1s\u00e1t k\u00e9pviselik\u201d (120.).<\/p>\n\n\n\n

Szentkuthy itt az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet primitivizmusa kapcs\u00e1n ahhoz a n\u00e9zethez csatlakozik, mely hasonl\u00f3nak, s\u0151t, azonosnak tekinti a primit\u00edv, a gyermeki, a pszichotikus, illetve a m\u0171v\u00e9szi gondolkod\u00e1s mechanizmusait. A t\u00f6rzsi emberek, a m\u0171v\u00e9szek, a gyermekek, az \u0151r\u00fcltek \u2013 egyar\u00e1nt \u201evadak\u201d.<\/a>[45]<\/sup><\/a> Az eff\u00e9le elk\u00e9pzel\u00e9sek a sz\u00e1zadfordul\u00f3t\u00f3l kezd\u0151d\u0151en k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le fejl\u0151d\u00e9sl\u00e9lektani kapaszkod\u00f3kat is kerestek maguknak. Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet, a gyermeki gondolkod\u00e1s, illetve a \u201eprimit\u00edvek\u201d k\u00f6z\u00e9 egyenl\u0151s\u00e9gjelet tev\u0151 felfog\u00e1s egyik ered\u0151je abban a (mellesleg Freud \u00e1ltal is vallott) evolucionista elgondol\u00e1sban keresend\u0151, amely p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edtotta egym\u00e1ssal az ontogenetikus \u00e9s a filogenetikus fejl\u0151d\u00e9s szakaszait, melyben minden ontogenetikus fokozatnak egy filogenetikus szakasz feleltethet\u0151 meg.<\/a>[46]<\/sup><\/a> \u201eA vall\u00e1sos ember, a m\u0171v\u00e9sz, a gondolkod\u00f3, a forradalm\u00e1r mi ut\u00e1n \u00e9rdekl\u0151dik? A kezdetek, a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s \u00e9lettani cs\u00edr\u00e1k \u00e9s l\u00e9nyegek ir\u00e1nt. H\u00e1t akkor nem mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151-e, hogy az \u0151sn\u00e9pek leg\u0151sibb \u00bbtorz\u00ab szobrai vagy m\u00e1zolatai delejes er\u0151vel hatnak az igazi m\u0171v\u00e9szekre? Ha az embri\u00f3 vagy az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt szabja meg Matuzs\u00e1lem utols\u00f3 gy\u00f3n\u00e1s\u00e1t is, akkor nem a legterm\u00e9szetesebb, hogy az embri\u00f3 k\u00e9pzelt szeml\u00e9let\u00e9t tegy\u00fck \u00fajra \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9 magunk\u00e9v\u00e1?\u201d (124.)<\/p>\n\n\n\n

A fentiekhez k\u00f6t\u0151dik a \u201etorz\u00edt\u00e1s\u201d probl\u00e9m\u00e1ja ugyancsak, egyr\u00e9szt mint a Szentkuthyt egy\u00e9bk\u00e9nt is er\u0151sen foglalkoztat\u00f3 eszt\u00e9tikai probl\u00e9ma (mind \u00edr\u00e1saiban, mind olvasm\u00e1nyaiban folyamatosan kereste a grand guignolt, a bizarrt, a groteszket), m\u00e1sr\u00e9szt mint a dogmatikus marxista kritika egyik v\u00e1dpontja, mely a val\u00f3s\u00e1g \u00f6nc\u00e9l\u00fa eltorz\u00edt\u00e1sa, illetve a \u201etorz\u00edt\u00e1soknak\u201d valamif\u00e9le magasabbrend\u0171 \u00e9s korszer\u0171bb realizmusk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9se miatt \u00edt\u00e9lte el az avantg\u00e1rdot, illetve az avantg\u00e1rd elm\u00e9let\u00edr\u00f3it.<\/a>[47]<\/sup><\/a> L\u0151rinc term\u00e9szetesen azt az \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviseli, mely szerint \u201ea legnagyobb torz\u00edt\u00e1s a legnagyobb val\u00f3s\u00e1g-szerelem jele\u201d (123.). Ugyanakkor L\u0151rinc\u00fcnk a \u201etorz\u00edt\u00e1s\u201d jelens\u00e9gk\u00f6r\u00e9hez nemcsak az absztrakt formaprobl\u00e9m\u00e1kat k\u00f6ti, hanem a hal\u00e1lhoz, a betegs\u00e9ghez, a test destrukci\u00f3j\u00e1hoz, a viszolyg\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 tartalmi-tematikus vonatkoz\u00e1sokat is. \u201e\u00c9s L\u0151rinc, a kamasz, csak folytatta nagy hitv\u00e9delm\u00e9t a \u00bbtorz\u00edt\u00f3\u00ab m\u0171v\u00e9szekr\u0151l, besz\u00e9lt Fricinek a hal\u00e1lr\u00f3l, a sebekr\u0151l, a borzalmas betegs\u00e9gekr\u0151l, amelyek oly nagyon izgatj\u00e1k az embereket. A hal\u00e1l rothad\u00e1sa a s\u00edrban, a katasztr\u00f3f\u00e1k h\u00fasdar\u00e1l\u00f3j\u00e1ban sz\u00e9tment emberek az orsz\u00e1g\u00faton: azok a m\u0171v\u00e9szek akik oly sz\u00f6rny\u0171 gn\u00f3mokat vagy hal\u00e1l-keszeg mad\u00e1rijeszt\u0151ket ping\u00e1lnak meg gyalulnak, azok \u00e1lland\u00f3an ezt a keserves faktumot \u00e9rzik a b\u0151r\u00fck\u00f6n, b\u0151r\u00fckben \u00e9s b\u0151r\u00fck alatt: hal\u00e1l, betegs\u00e9g, seb gaz egyetemess\u00e9g\u00e9t. \u00c9s ki ne vonz\u00f3dna a primit\u00edv ut\u00e1n?\u201d (uo.)<\/p>\n\n\n\n

A primitivizmus, a maszkok, a \u201etorz\u00edt\u00e1sok\u201d jelens\u00e9gei kiemelt (noha nem kiz\u00e1r\u00f3lagos) szerepet j\u00e1tszottak az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1hoz tartoz\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sain. Ugyanakkor a maszkvisel\u00e9s \u00e9s a maszkok \u00f6nmagukban is, primitivizmust\u00f3l, Picass\u00f3t\u00f3l, Eur\u00f3pai Iskol\u00e1t\u00f3l teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl a Szentkuthy-\u0153uvre egyik k\u00f6zponti probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t k\u00e9pezik.<\/a>[48]<\/sup><\/a>
A szerz\u0151 a maszknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en otthonosan mozog legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb szerepl\u0151inek (f\u0151urak, f\u0151papok, istenalakok, sz\u00e9lh\u00e1mosok, m\u0171v\u00e9szek) \u00e1lc\u00e1j\u00e1ban, de a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti peri\u00f3dusok (a k\u00e9s\u0151i \u00f3kor, a g\u00f3tika, a renesz\u00e1nsz, a barokk, a klasszicizmus) korszakk\u00e9pz\u0151 \u201emaszkj\u00e1ban\u201d is. Mindez nem \u201eegy\u00e9n\u00edt\u00e9st\u201d jelent, sokkal ink\u00e1bb az egyedi jelens\u00e9gek (\u00e9s a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 kultur\u00e1lis kontextusok) valamif\u00e9le t\u00f6rt\u00e9netfiloz\u00f3fiai \u201eszabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s\u00e1t\u201d.<\/a>[49]<\/sup><\/a> L\u00e1thatjuk-l\u00e1thattuk, hogy ez a szabv\u00e1nyos\u00edt\u00f3 \u00e9s nivell\u00e1l\u00f3 attit\u0171d Szentkuthy Mikl\u00f3snak az Eur\u00f3pai Iskola felfog\u00e1s\u00e1ra r\u00edmel\u0151 (irodalmi) \u201eprimitivizmus\u00e1ra\u201d ugyan\u00edgy vonatkozik. N\u00e9gerek, egyiptomiak, k\u00ednaiak, jap\u00e1nok, maj\u00e1k, azt\u00e9kok, \u0151semberek \u00e9s p\u00e1pu\u00e1k \u2013 nincsenek sz\u00e1mottev\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek (lesz\u00e1m\u00edtva azt a szimbolikus aur\u00e1t, amit puszta elnevez\u00e9s\u00fck felid\u00e9z), mindegyik\u00fck egyforma hat\u00e1soss\u00e1ggal id\u00e9zi fel az archaikus id\u0151k vads\u00e1g\u00e1t, illetve (ha kell) a dekorat\u00edv egzotikumot.<\/p>\n\n\n\n

6. A Hamvas\u2013Kem\u00e9ny-k\u00f6tet b\u00edr\u00e1lata<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Nemcsak azokat az adatokat \u00e9rdemes kiemeln\u00fcnk, melyek azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy Szentkuthy t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 pozit\u00edvan viszonyult az Eur\u00f3pai Iskola programj\u00e1hoz, hanem azokat a jelens\u00e9geket is, melyek Szentkuthy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek vakfoltjaira vil\u00e1g\u00edtanak r\u00e1. Ilyen t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az elm\u00e9letelleness\u00e9g. Elm\u00e9letelleness\u00e9g\u00e9nek legf\u0151bb c\u00e9lpontjai a n\u00e9met romantikus gondolkod\u00e1s, a n\u00e9met szellemt\u00f6rt\u00e9net (e kett\u0151 Szentkuthy szem\u00e9ben nagyj\u00e1b\u00f3l ugyanannak l\u00e1tszott), valamint kisebb r\u00e9szben a \u201efecseg\u0151\u201d m\u00e9lyl\u00e9lektan (a \u201eJungok\u201d) n\u00e9zetei voltak. Freudhoz \u2013 mint egy\u00e9bk\u00e9nt mindenhez \u2013 ambivalens m\u00f3don viszonyult, hol \u0151t mag\u00e1t is el\u00edt\u00e9lte, hol azt hangoztatta, hogy csup\u00e1n a mester gondolatait banaliz\u00e1l\u00f3 k\u00f6vet\u0151kkel van baja, akiket egyik essz\u00e9j\u00e9ben \u201ea szekt\u00e1s bamb\u00e1k nyomor\u00e9k h\u00f3dol\u00f3inak\u201d, valamint \u201eotromba \u00e9s sut\u00e1n trombit\u00e1l\u00f3 szat\u00f3csm\u00edtoszok\u201d gy\u00e1rt\u00f3inak h\u00edvott.<\/a>[50]<\/sup><\/a> A szellemt\u00f6rt\u00e9netet az emp\u00edri\u00e1t\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1ga, fogalomkultusza, valamint b\u0151besz\u00e9d\u0171s\u00e9ge miatt \u00edt\u00e9lte el. Mindezek m\u00f6g\u00f6tt elvi megfontol\u00e1sok rejt\u0151ztek; \u00edgy Szentkuthy vonz\u00f3d\u00e1sa a kult\u00fara saj\u00e1tosan \u00e9rz\u00e9ki, testi-testies, s\u0151t, zsigeri, tov\u00e1bb\u00e1 er\u0151teljesen \u00e1terotiz\u00e1lt aspektusaihoz. Az elm\u00e9letekhez is hasonl\u00f3an \u00e9rz\u00e9ki, azokat mintegy \u201ebehabzsol\u00f3\u201d m\u00f3don viszonyult. Se a \u201em\u00e9lys\u00e9gek\u201d, se az \u201eemelkedetts\u00e9gek\u201d nem \u00e9rdekelt\u00e9k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben, rendk\u00edv\u00fcli m\u0171velts\u00e9ge is mintegy a felsz\u00ednen, horizont\u00e1lisan, valamif\u00e9le bonyolult fel\u00fcleti h\u00e1l\u00f3t, m\u00e9lys\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli ornamentik\u00e1t, a vari\u00e1ci\u00f3s sorok v\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9t alkotva \u201eter\u00fclt sz\u00e9t\u201d \u00edr\u00e1saiban.<\/p>\n\n\n\n

A fentiek megtestes\u00fcltek abban a ledorongol\u00f3 b\u00edr\u00e1lat\u00e1ban is, melyet Hamvas B\u00e9la \u00e9s Kem\u00e9ny Katalin Forradalom a m\u0171v\u00e9szetben<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00edtett. Hamvas\u00e9k arra tettek k\u00eds\u00e9rletet, hogy \u00e1tfog\u00f3 m\u00f3don \u00e9rt\u00e9kelj\u00e9k az Eur\u00f3pai Iskola t\u00f6rekv\u00e9seit, egy\u00fattal kijel\u00f6lve \u00e9s rekonstru\u00e1lva a fel\u00e9j\u00fck vezet\u0151 szellemi utakat, mind m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti, mind filoz\u00f3fiai szempontb\u00f3l. Sajn\u00e1latos k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny ugyanakkor, hogy Szentkuthy \u00e9ppen azt a m\u0171vet t\u00e1madta meg (sok tekintetben jogosan, sok tekintetben viszont igazs\u00e1gtalanul \u00e9s igen durva hangon), melyet a korabeli kult\u00farpolitika egy\u00e9bk\u00e9nt is kip\u00e9c\u00e9zett mag\u00e1nak. Hamvas\u00e9k k\u00f6nyve ugyanakkor t\u00f6k\u00e9letesen megfelelt mindannak, amit Szentkuthy a m\u0171\u00e9rtelmez\u00e9sekben, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve, az \u00e9rtekez\u0151 pr\u00f3z\u00e1ban egy\u00e9bk\u00e9nt is elutas\u00edtott: metafizikai spekul\u00e1ci\u00f3k, l\u00e9gbubor\u00e9kszer\u0171 koncepci\u00f3k, Grundlegung<\/em>ok. Igen val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy egy\u00fattal azokat a szellemi karakterjegyeket is r\u00e1vet\u00edtette Hamvas\u00e9k sz\u00f6veg\u00e9re, melyeket az Eur\u00f3pai Iskola teoretikusainak \u00edr\u00e1saiban egy\u00e9bk\u00e9nt is irrit\u00e1l\u00f3nak tartott; l\u00e1sd a \u201eh\u00fclye elm\u00e9letek\u201d<\/em>-r\u0151l, a \u201emarha te\u00f3ri\u00e1k\u201d<\/em>-r\u00f3l, a \u201emetafizikai humbug\u201d<\/em>-r\u00f3l \u00e9s hasonl\u00f3kr\u00f3l elejtett fesztelen megjegyz\u00e9seit. Szentkuthy \u00edr\u00e1sa els\u0151sorban Hamvas\u00e9k spekulat\u00edv misztik\u00e1j\u00e1t \u00e9s fellengz\u0151s st\u00edlus\u00e1t kifog\u00e1solta. Egy\u00e9bk\u00e9nt \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte (noha \u00e9rtelmez\u00e9seiben er\u0151sen szimplifik\u00e1lta) az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek formai k\u00eds\u00e9rleteit, a k\u00e9pi elemek j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1t, a l\u00e9tez\u00e9s apr\u00f3 r\u00e9szleteit l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9v\u0151 vizu\u00e1lis megold\u00e1sait; viszont kikelt az ellen, ahogy Hamvas\u00e9k mindezt \u201eakarnok vil\u00e1g\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekkel\u201d \u00e9s \u201ep\u00f3tm\u00edtoszokkal\u201d pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k magyar\u00e1zni.<\/a>[51]<\/sup><\/a> Kritik\u00e1j\u00e1ban egyr\u00e9szt az Andr\u00e1ssy \u00fati M\u0171v\u00e9szboltban 1947-ben rendezett (t\u00f6bbek k\u00f6zt Klee, Kandinszkij, Miro, Hans Arp, Max Bill litogr\u00e1fi\u00e1it bemutat\u00f3) grafikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1tottak, m\u00e1sr\u00e9szt a Hamvas\u00e9k k\u00f6nyv\u00e9ben olvasottak, v\u00e9g\u00fcl pedig az Eur\u00f3pai Iskola bels\u0151 k\u00f6reiben szerzett negat\u00edv tapasztalatok \u00f6sszegz\u0151dtek, meglehet\u0151sen v\u00e9gletes form\u00e1ban \u00e9s inger\u00fclt hangon.<\/p>\n\n\n\n

\u201e[F]\u00f6l\u00f6sleges az a kifullad\u00f3 p\u00e1tosz, amellyel t\u00e9m\u00e1jukat kezelik: a lelkesed\u00e9snek, a misztifik\u00e1ci\u00f3nak, h\u00f6rg\u0151 kiki\u00e1lt\u00f3-all\u0171r\u00f6knek, \u00f6r\u00f6k\u00f6s felnagy\u00edt\u00e1soknak semmi<\/em> meggy\u0151z\u0151 erej\u00fck nincs\u201d (154.). M\u00e9g ugyanezen az oldalon Szentkuthy sz\u00f3ba hozza elm\u00e9letellenes kirohan\u00e1sainak k\u00e9t f\u0151 c\u00e9lpontj\u00e1t, a szellemt\u00f6rt\u00e9netet, illetve a m\u00e9lyl\u00e9lektant. Miut\u00e1n \u00f6sszegzi Hamvas\u00e9k elgondol\u00e1sait, hozz\u00e1f\u0171zi: \u201eEzt k\u00fcl\u00f6nben \u0151k tudj\u00e1k legjobban, akik a m\u00e9lyl\u00e9lektanb\u00f3l mer\u00edtik legf\u0151bb t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kukat\u201d (uo.).<\/a>[52]<\/sup><\/a> A k\u00f6vetkez\u0151 bekezd\u00e9sben pedig r\u00e1t\u00e9r egyik intellektu\u00e1lis vessz\u0151parip\u00e1j\u00e1ra, a szellemt\u00f6rt\u00e9net \u00f3cs\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra: \u201eAr\u00e1nytalanok a \u00bbkozmikus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek\u00ab benn\u00fck \u2013 az eg\u00e9sz \u00bbszellemt\u00f6rt\u00e9net\u00ab eunuch-ditirambusai \u00e9s t\u00f6rpes\u00e9gtudatb\u00f3l sz\u00fcletett \u00f3ri\u00e1skod\u00e1sai itt tal\u00e1lhat\u00f3k muze\u00e1lis marad\u00e9kk\u00e9nt\u201d (uo.). \u00c9rdemes felfigyelni az \u201eeunuch\u201d sz\u00f3ra, ugyanis Szentkuthy egyik kedvelt eszk\u00f6ze a szellemt\u00f6rt\u00e9neti gondolkod\u00e1s impotenci\u00e1j\u00e1nak, \u201eher\u00e9lts\u00e9g\u00e9nek\u201d fens\u0151bbs\u00e9ges hangoztat\u00e1sa. Egyik reg\u00e9ny\u00e9ben pedig a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti interpret\u00e1ci\u00f3t titul\u00e1lta \u201eimpotens koldusok eszt\u00e9tikai torn\u00e1j\u00e1nak\u201d.<\/a>[53]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Szentkuthy elm\u00e9letelleness\u00e9g\u00e9nek summ\u00e1ja: \u201eHa \u00bbm\u00e9ly\u00ab akar lenni a m\u0171v\u00e9sz, nulla lesz. Viszont ha Maillol-\u00e9rtelemben \u00bbfel\u00fcletes\u00ab: megtal\u00e1l minden m\u00e9lys\u00e9get. Egy hiper-Freud, egy hiper-Ekkehard, egy hiper-Tibet, egy hiper-Geist-fikci\u00f3 itt tot\u00e1lisan h\u00edvatlan, kompromitt\u00e1l\u00f3, puszt\u00edt\u00f3, legjobb esetben medd\u0151 vend\u00e9gek\u201d (155.). A c\u00e9lpontok k\u00f6z\u00f6tt az \u00e1ltal\u00e1ban vett \u201em\u00e9lys\u00e9g\u201d mellett itt is a freudizmus, a m\u00e9lyl\u00e9lektan \u00e9s a szellemt\u00f6rt\u00e9net szerepelnek, valamint a Hamvas \u00e1ltal nagyra tartott eur\u00f3pai \u00e9s t\u00e1vol-keleti misztika.<\/a>[54]<\/sup><\/a> Az elm\u00e9letekkel szembeni gyanakv\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3dik \u00edr\u00e1s\u00e1nak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s c\u00edme is, a Gyermek kereszteshadj\u00e1rat.<\/em> A Szentf\u00f6ld megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszetoborzott tudatlan \u00e9s megt\u00e9vesztett gyerekek, illetve Hamvas\u00e9k k\u00f6nyve k\u00f6z\u00f6tt vont besz\u00e9des p\u00e1rhuzam szerint ezek a \u201elelkes t\u00fal-, \u00e9s agyon\u00e9rtelmez\u0151k \u00fagy sz\u00e1guldanak r\u00e9szeg himnuszaikkal kedvenc m\u0171t\u00e1rgyaik fel\u00e9, mint ahogy a k\u00f6z\u00e9pkori bakfisok \u00e9s szent suhancok rohanhattak, ha nem is a szent s\u00edr, de egyp\u00e1r kal\u00f3zhaj\u00f3 fel\u00e9\u201d (156.).<\/p>\n\n\n\n

Az Eur\u00f3pai Iskola programj\u00e1t elm\u00e9leti szinten magyar\u00e1zni \u00f3hajt\u00f3 k\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 kiadv\u00e1ny (Hamvas\u00e9k k\u00f6nyve, illetve K\u00e1llai Ern\u0151 A term\u00e9szet l\u00e1thatatlan arca<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja) k\u00f6z\u00fcl Szentkuthy a racion\u00e1lisabb \u00e9s egy\u00fattal \u201eszakmaibb\u201d koncepci\u00f3, azaz K\u00e1llai \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1val \u00e9rtett egyet. A term\u00e9szet rejtett \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek \u201el\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9tele\u201d, a finom r\u00e9szletek \u201emikroszk\u00f3ppal f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9se\u201d K\u00e1llai k\u00f6nyv\u00e9nek egyik alapgondolata volt, ezt fot\u00f3mell\u00e9kletek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel is megk\u00eds\u00e9relte illusztr\u00e1lni.<\/a>[55]<\/sup><\/a> Szentkuthy egyes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai K\u00e1llai k\u00f6nyv\u00e9nek ezeket az elk\u00e9pzel\u00e9seit id\u00e9zik. \u201eNem volna sokkal egyszer\u0171bb p\u00e9ld\u00e1ul r\u00e1mutatni, hogy a sz\u00fcrrealizmus (s\u0151t, az absztrakci\u00f3) igen nagy (ha ugyan nem az eg\u00e9sz) ter\u00fclete \u00e9ppens\u00e9ggel nem forradalom, hanem a naturalizmus \u00e9s realizmus legt\u00f6retlenebb \u00e9s legegyenesebb folytat\u00e1sa? Moholy-Nagy vagy a cseh Korecsek fot\u00f3i mutatj\u00e1k ezt a legjobban: sz\u00f6vettani mikroszk\u00f3pfelv\u00e9telek, sejtalakzatok, \u00e1sv\u00e1nytani krist\u00e1lyform\u00e1k, az optikai t\u00fckr\u00f6z\u00e9s milli\u00f3 form\u00e1ja, melyek mind a legnat\u00far\u00e1bb nat\u00fara agg\u00e1lyos (?) megfigyel\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak\u201d (157.).<\/a>[56]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Egy\u00e9bk\u00e9nt, ami Szentkuthy \u00edr\u00e1s\u00e1t mint kritikai teljes\u00edtm\u00e9nyt illeti: ugyanazok a sablonok \u00e9s t\u00falz\u00e1sok hemzsegnek benne, mint p\u00e9ld\u00e1ul az 1941-es Ker\u00e9nyi K\u00e1roly-b\u00edr\u00e1latban is, legfeljebb a mind Ker\u00e9nyire, mind Hamvasra (nota bene Szentkuthyra is) jellemz\u0151 nyelvi nagyzol\u00e1sra vonatkoz\u00f3 \u00e9szrev\u00e9teleket \u00e9rezhetj\u00fck megalapozottnak.<\/a>[57]<\/sup><\/a> Azt b\u00edr\u00e1lta a legszenved\u00e9lyesebben, amit saj\u00e1t<\/em> \u00edr\u00f3i praxis\u00e1b\u00f3l-st\u00edlus\u00e1b\u00f3l, saj\u00e1t <\/em>szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9b\u0151l is igen j\u00f3l ismert. Err\u0151l az \u00edr\u00e1s\u00e1r\u00f3l is elmondhat\u00f3, ami kritik\u00e1ir\u00f3l \u00e1ltal\u00e1ban: mind az elutas\u00edt\u00f3, mind a m\u00e9ltat\u00f3 megjegyz\u00e9seiben ugyanaz a retorikai arzen\u00e1l ism\u00e9tl\u0151dik, mik\u00f6zben a t\u00e1rgyak cser\u00e9l\u0151dnek; f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy freudizmusr\u00f3l vagy szellemt\u00f6rt\u00e9netr\u0151l, Ker\u00e9nyi K\u00e1rolyr\u00f3l vagy Hamvas B\u00e9l\u00e1r\u00f3l, James Joyce-r\u00f3l vagy Thomas Mannr\u00f3l van-e \u00e9ppen sz\u00f3. Itt sz\u00f3ban forg\u00f3 b\u00edr\u00e1lat\u00e1ban ugyanakkor \u00fcgyelt arra, hogy kifog\u00e1sai ne kelts\u00e9k se kult\u00farpolitikai t\u00e1mad\u00e1s, se begy\u00f6p\u00f6s\u00f6d\u00f6tt konzervat\u00edv \u00edt\u00e9lkez\u00e9s benyom\u00e1s\u00e1t: \u201eB\u0171n \u00e9s oktalans\u00e1g egy \u00f3cska, kispolg\u00e1ri realizmus nev\u00e9ben t\u00e1madni ezeket a m\u0171v\u00e9szeket, akik ha \u00fajat \u00e9s forradalmat igaz\u00e1n nem<\/em> hoztak, de alkot\u00e1saikat \u00e9lvezni gondtalan \u00e9rz\u00e9ki gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g. Viszont az a sanda gyan\u00fam, hogy ilyen elm\u00e9leti<\/em> al\u00e1tol\u00e1sok jobban kompromitt\u00e1lj\u00e1k \u0151ket, mint az am\u00fagy is teljesen born\u00edrt \u00f3naturalista g\u00fanyol\u00f3d\u00e1sok\u201d (158.). Noha az \u00edr\u00f3t\u00f3l t\u00e1vol \u00e1llt a korabeli szt\u00e1linista kritik\u00e1ra jellemz\u0151 kirekeszt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k, szarkasztikus g\u00fanyt\u00f3l cs\u00f6p\u00f6g\u0151 \u00edr\u00e1sa annyib\u00f3l sem volt szerencs\u00e9s, hogy Hamvas\u00e9k k\u00f6nyv\u00e9t ekkoriban mind Lu\u00adk\u00e1cs Gy\u00f6rgy, mind Keszi Imre id\u00e9zett \u00edr\u00e1sai er\u0151teljesen t\u00e1madt\u00e1k; Luk\u00e1cs moder\u00e1ltabb, Keszi viszont igen agressz\u00edv hangon. Szentkuthy aligha sz\u00e1molt azzal, hogy a cikk\u00e9nek megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 \u00e9vben mind az Eur\u00f3pai Iskola tev\u00e9kenys\u00e9ge, mind Hamvas k\u00f6nyve (illetve teljes \u00e9letm\u0171ve), majd r\u00f6videsen \u0151 maga, Szentkuthy Mikl\u00f3s is a megsemmis\u00edt\u0151 b\u00edr\u00e1latok keresztt\u00fcz\u00e9be ker\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

7. \u201eAz utak elv\u00e1lnak\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A 1948-ban bek\u00f6vetkezett kommunista hatalom\u00e1tv\u00e9tel az Eur\u00f3pai Iskola megsz\u0171n\u00e9s\u00e9hez vezetett. A szem\u00e9lyes sorslehet\u0151s\u00e9gek ett\u0151l kezdve t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen alakultak. Az iskola egyes tagjai a perif\u00e9ri\u00e1ra, az underground l\u00e9tm\u00f3d, a bels\u0151 emigr\u00e1ci\u00f3 keretei k\u00f6z\u00e9 szorultak, m\u00e1sok hozz\u00e1idomultak a szt\u00e1liniz\u00e1lt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let norm\u00e1ihoz \u00e9s \u201eszocre\u00e1l\u201d m\u0171v\u00e9szekk\u00e9nt tev\u00e9kenykedtek tov\u00e1bb. N\u00e9h\u00e1nyan id\u0151vel (ahogy leker\u00fcltek a napirendr\u0151l a dogmatikus eszt\u00e9tika elv\u00e1r\u00e1sai) visszak\u00fczd\u00f6tt\u00e9k magukat a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let f\u0151\u00e1ram\u00e1ba, s\u0151t, a kultur\u00e1lis establishment meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak. Ami Szentkuthy Mikl\u00f3st illeti: 1948-ban az utols\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt megkapja a Baumgarten-d\u00edjat, feles\u00e9g\u00e9vel angliai tanulm\u00e1ny\u00fatra indul. T\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben elbocs\u00e1tj\u00e1k az \u00f3budai \u00c1rp\u00e1d Gimn\u00e1ziumb\u00f3l, ahol 1939 \u00f3ta tan\u00edtott. 1949 szeptember\u00e9ben n\u00e9vtelen cikk jelenik meg a Szabad N\u00e9p<\/em>ben, mely a V\u00e1lasz<\/em> foly\u00f3irat ellen ind\u00edtott hecckamp\u00e1ny r\u00e9szek\u00e9nt Szentkuthyt is t\u00e1madja, Thomas Mann-essz\u00e9je \u00fcr\u00fcgy\u00e9n. \u201eEbbe a rovatba tartozik Szentkuthy Mikl\u00f3s elej\u00e9t\u0151l a v\u00e9g\u00e9ig \u00e9rtelmetlen halandzsa-tanulm\u00e1nya Thomas Mann \u00faj k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l. A halandzs\u00e1b\u00f3l csak egy vil\u00e1gos: az, hogy amikor a halad\u00f3 emberis\u00e9g, \u00e9l\u00e9n a Szovjetuni\u00f3val, Goethe sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00e9tsz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t \u00fcnnepli, akkor a V\u00e1lasz nem tal\u00e1l jobb t\u00e9m\u00e1t, mint Goethe gyal\u00e1z\u00e1s\u00e1t.\u201d<\/a>[58]<\/sup><\/a> Szentkuthy ezt k\u00f6vet\u0151en 1957-ig nem jelenik meg az irodalmi nyilv\u00e1noss\u00e1gban. Ekkor adj\u00e1k ki Mozart-reg\u00e9ny\u00e9t, a Divertiment\u00f3<\/em>t, mellyel \u00faj korszak kezd\u0151dik munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

(Fot\u00f3: Kiss Tibor No\u00e9)<\/em><\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

<\/a>[1]<\/sup><\/a>      P\u00e1n Imre Bevezet\u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ba<\/em> c\u00edm\u0171 bros\u00far\u00e1j\u00e1nak (Budapest, M\u0171v\u00e9szbolt, \u00e9. n.) h\u00e1tlapj\u00e1n az irodalm\u00e1rok k\u00f6z\u00fcl Kass\u00e1k Lajos, Marcel Jean (P\u00e1rizs), M\u00e1ndy Stef\u00e1nia, [Tamk\u00f3] Sirat\u00f3 K\u00e1roly szerepel. Kass\u00e1kot illet\u0151en l\u00e1sd: Gy\u00f6rgy P\u00e9ter \u2013 Pataki G\u00e1bor: Az Eur\u00f3pai Iskola \u00e9s az Elvont M\u0171v\u00e9szek Csoportja. <\/em>Budapest, Corvina, 1990, 15.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[2]<\/sup><\/a>      Kiss P\u00e1l \u2013 Mezei \u00c1rp\u00e1d \u2013 P\u00e1n Imre: \u201eAz Eur\u00f3pai Iskola\u201d. <\/em>Budapest, Index Vitairat- \u00e9s R\u00f6pirat K\u00f6nyvt\u00e1r, 21\u201324. k\u00f6tet.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[3]<\/sup><\/a>      L\u00e1sd: M\u00e1ndy Stef\u00e1nia: Az eur\u00f3pai iskola \u00e9s el\u0151zm\u00e9nyei.<\/em> Budapest, M\u00e9rn\u00f6ktov\u00e1bbk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet, 1962; Bal\u00e1zs Imre J\u00f3zsef: A sz\u00fcrrealizmus t\u00f6rt\u00e9nete a magyar irodalmi mez\u0151ben. <\/em>Budapest, R\u00e1ci\u00f3, 2021, 23\u201329. \u00e9s 145\u2013197.; Bori Imre: A sz\u00fcrrealizmus ideje.<\/em> \u00dajvid\u00e9k, Forum, 1970, 228\u2013292.; valamint Gy\u00f6rgy \u2013 Pataki, i. m.,<\/em> 34\u201369. A csoport t\u00f6rekv\u00e9seiben ezenk\u00edv\u00fcl megfigyelhet\u0151k a kubizmus, a fauvizmus, az expresszionizmus, illetve az absztrakt-geometrikus ir\u00e1nyzatok hat\u00e1sai is (l\u00e1sd Gy\u00f6rgy \u2013 Pataki, i. m., 8.).<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[4]<\/sup><\/a>      Gy\u00f6rgy \u2013 Pataki, i. m., 27\u201342.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[5]<\/sup><\/a>      Rug\u00e1si Gyula k\u00fcl\u00f6n fejezetet szentel Szentkuthy Mikl\u00f3s, Hat\u00e1r Gy\u0151z\u0151 \u00e9s Hamvas B\u00e9la ezoterikus gondolkod\u00e1s\u00e1nak (Rug\u00e1si Gyula: Szent Orpheus arck\u00e9pe.<\/em> Budapest, JAK \u2013 Pesti Szalon, 1992, 99\u2013128.).<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[6]<\/sup><\/a>      Keszi Imre: A f\u00fcstparipa farka. In: U\u0151.: A sziget ostroma.<\/em> Budapest, Dante, 1950, 81\u201392., 92.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[7]<\/sup><\/a>      Colin Rhodes: Primitivism. The Primordium: Lost and Found and Reinvented. In: Kitty Zijlmans \u2013 Wilfried van Damme (Eds.): World Art Studies.<\/em> Amsterdam, Valis, 2008, 385\u2013399., 395\u2013396.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[8]<\/sup><\/a>      Heike M. Neumeister: Verisimilitude, Artistry, and Alterity. Carl Einstein and the African Object as Subject of Aesthetic Renewal, 1915\u20131935. In: The Challenge of the Object. 33rd Congress of the International Comittee of the History of Art.<\/em> N\u00fcrnberg, 2012, 798\u2013802., 800. skk.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[9]<\/sup><\/a>      Hevesy Iv\u00e1n: Primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet.<\/em> Budapest, Alfa, 1929.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[10]<\/sup><\/a>    James Clifford: On Ethnographic Surrealism. Comparative Studies in Society and History<\/em> (23), 1981\/4, 539\u2013564., 555. Ut\u00f3bbira l\u00e1sd: Mary Gluck: Interpreting Primitivism, Mass Culture and Modernism. New German Critique<\/em> (Nr. 80), 2000 Spring\u2013Summer, 149\u2013169.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[11]<\/sup><\/a>    Az eszt\u00e9tikai ekvivalencia l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak ezt a k\u00e9t jellegzetes strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t Olga Fern\u00e1ndez-L\u00f3pez a \u201eprimitive with<\/em> modern\u201d \u00e9s a \u201eprimitive as<\/em> modern\u201d kett\u0151ss\u00e9g\u00e9vel \u00e9rz\u00e9kelteti. U\u0151.: The Uncertainty of Display. Exhibitions In-Between Ethnography and Modernism. In: Mark Chambers \u2013 Giulia Grechi \u2013 Mark Nash (Eds.): The Ruined Archive.<\/em> Milano, Mela Books, 2014, 145\u2013162., 148. V\u00f6. Rhodes, i. m., 395\u2013396.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[12]<\/sup><\/a>    Louis Lagan\u00e0: Dadaism, Surrealism, and the Unconscious. Symposia Melitensia<\/em> (9), 2013, 145\u2013156.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[13]<\/sup><\/a>    Fej\u00e9r K\u00e1zm\u00e9r \u00e9s dr. Szab\u00f3 P\u00e1l Zolt\u00e1n: A moh\u00e1csi bus\u00f3k. In: Gy\u00f6rgy \u2013 Pataki, i. m., 126\u2013127. L\u00e1sd ehhez: \u00c1rvai M\u00e1ria: A moh\u00e1csi bus\u00f3k. A \u201eGal\u00e9ria a N\u00e9gy Vil\u00e1gt\u00e1jhoz\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa 1947-ben. Visszat\u00e9r\u00e9s valami \u0151seredetihez? Enigma<\/em> (90), 2017, 161\u2013169.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[14]<\/sup><\/a>    L\u00e1sd Mezei \u00c1rp\u00e1d: A paraszti \u00e9letforma az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1ban.<\/em> Budapest, M\u0171v\u00e9szbolt, \u00e9. n.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[15]<\/sup><\/a>    Radn\u00f3ti S\u00e1ndor: Gradiva. In: U\u0151.: M\u0171helymunka.<\/em> Debrecen, Csokonai, 2004, 11\u201347. \u00e9s 30\u201332.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[16]<\/sup><\/a>    P\u00e1n Imre: Bevezet\u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ba<\/em>, i. m., 27\u201328.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[17]<\/sup><\/a>    Clifford: i. m., 540.; Lagan\u00e0: i. m., 152\u2013155.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[18]<\/sup><\/a>    Radn\u00f3ti: Gradiva,<\/em> i. m., 28\u201329. L\u00e1sd ehhez: Szil\u00e1gyi J\u00e1nos Gy\u00f6rgy: A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mint alibi. In: U\u0151: Szir\u00e9nzene. \u00d3kortudom\u00e1nyi tanulm\u00e1nyok. <\/em>Budapest, Osiris, 2005, 276\u2013281.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[19]<\/sup><\/a>    Szentkuthy Mikl\u00f3s: Gyermek kereszteshadj\u00e1rat (1947). In: U\u0151.: M\u00fazs\u00e1k testamentuma. <\/em>Budapest, Magvet\u0151, 1985, 153\u2013158.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[20]<\/sup><\/a>    1946. okt\u00f3ber. 28. vas\u00e1rnap. Szentkuthy Mikl\u00f3s napl\u00f3i (45. f\u00fczet). V. 5498\/84. PIM K\u00e9ziratt\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[21]<\/sup><\/a>    L\u00e1sd: Bori Imre: Szentkuthy Mikl\u00f3s. In: Bori Imre huszon\u00f6t tanulm\u00e1nya.<\/em> \u00dajvid\u00e9k, Forum, 1984, 180\u2013206., 181\u2013186.; Fekete J. J\u00f3zsef: Sz\u00fcrrealizmus vagy barokk? In: U\u0151.: Olvasat.<\/em> \u00dajvid\u00e9k, Forum, 1986, 86\u201389.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[22]<\/sup><\/a>    Bori Imre: Szentkuthy Mikl\u00f3s, i. m., 181. Bal\u00e1zs Imre J\u00f3zsef viszont igen szkeptikus Szentkuthy Mikl\u00f3s \u00e9s a sz\u00fcrrealizmus \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1t illet\u0151en (Bal\u00e1zs: A sz\u00fcrrealizmus t\u00f6rt\u00e9nete\u2026,<\/em> i. m., 165.).<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[23]<\/sup><\/a>    Vas Istv\u00e1n: Egy igazi avantgardista (1968). In: U\u0151.: Az ismeretlen isten.<\/em> Budapest, Sz\u00e9pirodalmi, 1974, 497\u2013510., 508. \u00c9rdemes felfigyelni az \u201eigazi\u201d jelz\u0151re; a megjegyz\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben egyr\u00e9szt az Eur\u00f3pai Iskola n\u00e9h\u00e1ny valamikori tagja (B\u00e1lint Endre \u00e9s M\u00e1ndy Stef\u00e1nia), m\u00e1sr\u00e9szt Vas \u00e9s Vas feles\u00e9ge, a szint\u00e9n ex-eur\u00f3paiiskol\u00e1s Sz\u00e1nt\u00f3 Piroska k\u00f6z\u00f6tt kirobbant ellens\u00e9gesked\u00e9s \u00e1llhatott (l\u00e1sd: Sz\u00e1nt\u00f3 Piroska levele B\u00e1lint Endr\u00e9nek. 1963. febru\u00e1r 24. Holmi,<\/em> 2013\/12, 1510\u20131521.).<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[24]<\/sup><\/a>    Szentkuthy Mikl\u00f3s: Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok.<\/em> Budapest, Magvet\u0151, 1988, 608.; U\u0151.: Lev\u00e9l Vajda Lajosnak Orpheus Di\u00e1rium\u00e1b\u00f3l (1980). In: U\u0151.: M\u00fazs\u00e1k testamentuma,<\/em> i. m., 353\u2013362., 360.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[25]<\/sup><\/a>    L\u00e1sd Gustav Ren\u00e9 Ho><\/p>\n\n\n\n

<\/a>[26]<\/sup><\/a>    Szentkuthy Mikl\u00f3s: A dada Magyarorsz\u00e1gon (1982). Aktu\u00e1lis Lev\u00e9l<\/em> (1), 1983. janu\u00e1r, 12\u201317.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[27]<\/sup><\/a>    Szentkuthy Mikl\u00f3s: V\u00e1logatott levelez\u00e9se.<\/em> Budapest, Hamvas Int\u00e9zet, 2008, 148\u2013156. K\u00e1llai orosz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa feles\u00e9g\u00e9t\u0151l oroszul is tanult (v\u00f6. Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok, <\/em>i. m., 623.). A K\u00e1llai-bar\u00e1ts\u00e1ghoz l\u00e1sd m\u00e9g: Lev\u00e9l Vajda Lajosnak,<\/em> i. m., 356\u2013357.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[28]<\/sup><\/a>    1946. augusztus 5. h\u00e9tf\u0151. Szentkuthy Mikl\u00f3s napl\u00f3i (45. f\u00fczet). V. 5498\/84. PIM K\u00e9ziratt\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[29]<\/sup><\/a>    1946. okt\u00f3ber 28. vas\u00e1rnap. Szentkuthy Mikl\u00f3s napl\u00f3i (45. f\u00fczet). V. 5498\/84. PIM K\u00e9ziratt\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[30]<\/sup><\/a>  \u201eA Szentkuthy-el\u0151ad\u00e1sok jegyz\u00e9ke\u201d. In: Szentkuthy Mikl\u00f3s: Var\u00e1zskert.<\/em> Budapest, Hamvas Int\u00e9zet, 2012, 250.; valamint Gy\u00f6rgy \u2013 Pataki: Az Eur\u00f3pai Iskola,<\/em> i. m., 26\u201327., 31., 156.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[31]<\/sup><\/a>  Gegesi Kiss P\u00e1l eml\u00e9kez\u00e9se az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1ra (1973). In: Gegesi Kiss P\u00e1l m\u0171gy\u0171jtem\u00e9nye.<\/em> Szerk. Nagy Andr\u00e1s. P\u00e9cs, Janus Pannonius M\u00fazeum, 2008, 35\u201365., 65.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[32]<\/sup><\/a>    Kiss P\u00e1l \u2013 Mezei \u00c1rp\u00e1d \u2013 P\u00e1n Imre: \u201eAz Eur\u00f3pai Iskola\u201d.<\/em> Budapest, Index, 21\u201324. [oldalsz\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl].<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[33]<\/sup><\/a>    V\u00f6. Radn\u00f3ti S\u00e1ndor: A k\u00fcl\u00f6nc. Kort\u00e1rs,<\/em> 1986\/6, 149\u2013155., 154.; Rug\u00e1si: Szent Orpheus,<\/em> i. m., 72.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[34]<\/sup><\/a>    L\u00e1sd Sz\u00e1nt\u00f3 Piroska visszaeml\u00e9kez\u00e9seit: B\u00e1l\u00e1m szamara. <\/em>Budapest, Sz\u00e9pirodalmi, 1982, 148.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[35]<\/sup><\/a>    Szentkuthy Mikl\u00f3s: Forg\u00e1cs-Hann Erzs\u00e9bet szobrai \u00e9s rajzai. In: U\u0151.: M\u00fazs\u00e1k testamentuma, <\/em>i. m., 458\u2013460., 458\u2013459. (Az eredetit l\u00e1sd: Az Eur\u00f3pai Iskola XXVII. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Forg\u00e1cs-Hann Erzs\u00e9bet szobrai \u00e9s rajzai. 1947. okt\u00f3ber 19. \u2013 november 2., Budapest, F\u00fcggetlen Nyomda, 1947).<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[36]<\/sup><\/a>    Reprodukci\u00f3it l\u00e1sd Gy\u00f6rgy \u2013 Pataki: Az Eur\u00f3pai Iskola\u2026,<\/em> i. m., 73\u201374. sz. k\u00e9pmell\u00e9klet.<\/p>\n\n\n\n

<\/a>[37]<\/sup><\/a>    L\u00e1sd Hegyi Katalin (szerk.): Titkok j\u00e1t\u00e9ka. V\u00e1logat\u00e1s Szentkuthy Mikl\u00f3s f\u00e9nyk\u00e9phagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l.<\/em> Budapest.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Havasr\u00e9ti J\u00f3zsef \u201eMezei \u00e9s Kiss urak metafizikai humbugj\u00e1t gy\u0171l\u00f6l\u00f6m\u2026\u201d Szentkuthy Mikl\u00f3s \u00e9s az Eur\u00f3pai Iskola kapcsolat\u00e1r\u00f3l 1. Bevezet\u0151 Az Eur\u00f3pai Iskola elnevez\u00e9s\u0171 m\u0171v\u00e9szcsoport 1945 \u00e9s 1948 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, tagjai els\u0151sorban k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek (t\u00f6bbek k\u00f6zt Anna Margit, B\u00e1lint Endre, Forg\u00e1cs-Hann Erzs\u00e9bet, Korniss Dezs\u0151, Martyn Ferenc, Losonczy Tam\u00e1s, Sz\u00e1nt\u00f3 Piroska, Gyarmathy Tiham\u00e9r, Jakovits J\u00f3zsef), irodalm\u00e1rok (l\u00e1sd lentebb), valamint […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":207,"menu_order":11,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"class_list":["post-499","page","type-page","status-publish","hentry","category-meltatasok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/499","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=499"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/499\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":500,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/499\/revisions\/500"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/207"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=499"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=499"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}