\u201eK\u00f6rbenj\u00e1rt, egyre kitaposottabb utakon\u2026\u201d
Balogh Endre: interj\u00fa Tompa M\u00e1ri\u00e1val<\/p>\n\n\n\n
Mikor, milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt ismerkedtetek meg Szentkuthy Mikl\u00f3ssal?<\/strong><\/p>\n\n\n\n Most, hogy feltetted a k\u00e9rd\u00e9st, egyszerre l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3, hogy mennyire r\u00e9gen ismerkedt\u00fcnk meg, \u00e9s mennyire a jelennek \u00e9rzem. Szentkuthy mindig azt mondta, hogy a jelenben \u00e9l, amit eleinte nehezen tudtam elhinni. De egyre ink\u00e1bb \u00fagy l\u00e1tom, hogy nagyon igaza van: ha az ember a jelenben \u00e9l, akkor lesz m\u00faltja, s\u0151t j\u00f6v\u0151je is. Ha a \u201eitt \u00e9s most\u201d \u00e9l\u00fcnk intenz\u00edven, akkor hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa \u00e9letet tudunk fel\u00e9p\u00edteni. \u0150 ezt tette. Soha nem fedeztem fel rajta, hogy r\u00f6vid t\u00e1von \u00e9lt vagy spekul\u00e1lt volna. Pl. a Jeles Andr\u00e1s f\u00e9le videoban azt mondta, hogy a forradalmak lelkes\u00edt\u0151ek tudnak lenni, de \u201emi lesz ut\u00e1na? ut\u00e1na nem j\u00f3! j\u00f6n a dezill\u00fazi\u00f3\u201d. Teh\u00e1t nem a forr\u00f3fej\u0171s\u00e9g, a pillanatnyi bolond\u00e9ria a j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat. Ez tipikusan a sakkj\u00e1t\u00e9kos el\u0151rel\u00e1t\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n De annyira r\u00e9gen volt, hogy a fiataloknak ez m\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelem. 1977 janu\u00e1rj\u00e1ban j\u00f6ttem vissza P\u00e1rizsb\u00f3l 13 \u00e9v ut\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n Szabad tudni, mit csin\u00e1lt\u00e1l ott?<\/strong><\/p>\n\n\n\n A f\u00e9rjemmel 1963-ban ment\u00fcnk ki P\u00e1rizsba, ott elv\u00e9geztem az egyetemet a Sorbonne-on, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 lettem a Francia R\u00e1di\u00f3n\u00e1l. 77 nyar\u00e1n egy ismer\u0151s\u00f6m megk\u00e9rt, hogy l\u00e1togassam meg Szentkuthy feles\u00e9g\u00e9t, Dollyt. Azt\u00e1n havonta egyszer-k\u00e9tszer ell\u00e1togattam hozz\u00e1juk \u2013 Szentkuthy akkoriban visszavonultan dolgozott \u201ebarlangj\u00e1ban\u201d, vagyis k\u00f6nyvt\u00e1rszob\u00e1j\u00e1ban, vele nem lehetett tal\u00e1lkozni. N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb, 77 \u0151sz\u00e9n el\u0151b\u00fajt a k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1b\u00f3l, att\u00f3l kezdve vele is tal\u00e1lkoztam rendszeresen, mikor Budagy\u00f6ngy\u00e9n megl\u00e1togattam \u0151ket. Amikor Dolly s\u00falyos hepatitisszel 1980 tavasz\u00e1n a L\u00e1szl\u00f3 K\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap ut\u00e1n hazaj\u00f6tt gy\u00f3gyultan, ekkor v\u00e1lt m\u00e9g szorosabb\u00e1 a kapcsolatunk.<\/p>\n\n\n\n De visszat\u00e9rve az el\u0151z\u0151 id\u0151szakra: 1978 febru\u00e1rj\u00e1ban kapta Szentkuthy a Magvet\u0151t\u0151l a h\u00edrt, hogy kiadn\u00e1k a Prae-t. Ekkor k\u00e9rt fel Szentkuthy, hogy v\u00e1llaln\u00e1m-e a k\u00f6tet szerkeszt\u00e9s\u00e9t. M\u00e9g ma is csod\u00e1lkozom, hogy haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl elv\u00e1llaltam. Nem tudtam, hogy mibe kezdek. Az \u0151 hat\u00e1rozott koncepci\u00f3ja volt, hogy az eredeti, monolitikus, s\u0171r\u0171 sz\u00f6veget olvashat\u00f3v\u00e1 tegy\u00fck. Ezt konkr\u00e9tan oly m\u00f3don, hogy az 1934-ben \u00edrt tartalommutat\u00f3t a vonatkoz\u00f3 helyekre beillesszem, a sz\u00f6vegben sok bekezd\u00e9st tegyek, \u00e9s fejezetekre is bontsam a m\u0171vet. A sz\u00f6veg teljesen az eredeti maradt, csak a form\u00e1ja v\u00e1ltozott. N\u00e9gy h\u00f3napon \u00e1t hetenk\u00e9nt k\u00e9tszer j\u00e1rtam fel hozz\u00e1, hogy ellen\u0151rizze a munk\u00e1mat. L\u00e1that\u00f3an meg volt el\u00e9gedve, csak azt hangs\u00falyozta, hogy \u201em\u00e9g t\u00f6bb bekezd\u00e9st!\u201d. K\u00f6z\u00e9rthet\u0151bb form\u00e1ba akarta tenni az olvas\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. Ut\u00f3lag tudtam meg, hogy valaki m\u00e1st is felk\u00e9rt, de 1978 febru\u00e1rj\u00e1ban az \u00e9n pr\u00f3baszerkeszt\u00e9sem alapj\u00e1n engem v\u00e1lasztott. Nem misztikus, amit mondok, de eg\u00e9sz \u00e9letemben mintha minden az\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nt volna, hogy Szentkuthy mellett min\u00e9l sokoldal\u00fabban helyt tudjak \u00e1llni: gyerekkoromt\u00f3l vall\u00e1sos nevel\u00e9st kaptam sz\u00fcleimt\u0151l, de nem voltunk soha bigottak. Szentkuthy nem viselt volna el egy ateista embert maga mellett. \u00c9retts\u00e9gi ut\u00e1n nem vettek fel az egyetemre, m\u0171t\u0151sn\u0151 lettem, ott azt\u00e1n nagyon megtanultam az \u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9get, a t\u00fcrelmet, az \u00f6sszpontos\u00edt\u00e1st. F\u00e9rjemmel P\u00e1rizsba ker\u00fclt\u00fcnk, ott elv\u00e9geztem az egyetemet, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 lettem, rengeteget j\u00e1rtunk sz\u00ednh\u00e1zba, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra, moziba, sokat olvastam, beutaztuk eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1t. A szoros emberi kapcsolatok buktat\u00f3it is igen j\u00f3l kiismertem. \u00c9vente t\u00f6bbsz\u00f6r is j\u00e1rtunk Olaszorsz\u00e1gban, Belgiumban, N\u00e9metorsz\u00e1gban, Spanyolorsz\u00e1gban, hogy csak ezeket a gyakorta l\u00e1togatott helyeket eml\u00edtsem. De j\u00e1rtunk k\u00e9tszer Angli\u00e1ban is. Nem vagyok egyed\u00fcl a sok utaz\u00e1ssal, de sz\u00e1momra ezek az utak bizonyos t\u00e1voli perspekt\u00edv\u00e1k \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1t jelentett\u00e9k. \u00c9s Szentkuthy sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9nyelmes volt, hogy f\u00e9lszavakb\u00f3l \u00e9rtj\u00fck egym\u00e1st, \u00fagy \u00e9rezte, hogy otthonosan mozgok sok ter\u00fcleten. \u00c9rdekelt\u00e9k az \u00e9lm\u00e9nyeim. Ezeket gyakorta megbesz\u00e9lt\u00fck. Persze nem tudtam, mibe kezdek bele, mikor elv\u00e1llaltam a Praet. \u00d6szt\u00f6n\u00f6sen indultam neki, de egy \u00e9let munk\u00e1ja \u00e9s term\u00e9szetesen \u00f6r\u00f6me lett bel\u0151le.<\/p>\n\n\n\n Tudsz olyan dolgozatr\u00f3l vagy irodalomtudom\u00e1nyos munk\u00e1r\u00f3l, mely azt taglalja, miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a bekezd\u00e9sekre bontott Prae az els\u0151 kiad\u00e1st\u00f3l?<\/strong><\/p>\n\n\n\n Nem, err\u0151l nem tudok. Csak sz\u00f3beli v\u00e9lem\u00e9nyeket ismerek. Vannak, akik az els\u0151 kiad\u00e1st szeretik \u00e9s tekintik hitelesnek, m\u00e1sok viszont azt, ahol k\u00f6nnyebben el lehet igazodni a sz\u00f6vegben, a tagolts\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Akik m\u00e9g nem ismerik Szentkuthy Mikl\u00f3s st\u00edlus\u00e1t, egy-egy bekezd\u00e9st kellene elolvasniuk. Egy kis sz\u00f6vegegys\u00e9gben benne van sokszor az eg\u00e9sz Szentkuthy. Erre nagyon j\u00f3 az \u00faj form\u00e1tum. Z\u00e9no Bianu, francia ford\u00edt\u00f3ja azt \u00edrja egy el\u0151szav\u00e1ban, hogy Szentkuthy a fizikai frakt\u00e1l-elm\u00e9let irodalmi megval\u00f3s\u00edt\u00f3ja: a kicsiben (st\u00edlusban, t\u00e9m\u00e1ban, stb.) benne van a nagy \u00e9s a nagyobban a m\u00e9g nagyobb, s v\u00e9g\u00fcl a kicsiben az eg\u00e9sz.<\/p>\n\n\n\n Elhelyeztetek plusz c\u00edmeket, fejezet- \u00e9s bekezd\u00e9skezd\u0151 mondatok lettek, amelyek fontosabbakk\u00e1 v\u00e1ltak a kiemel\u00e9s folyt\u00e1n mint a t\u00f6bbi mondat. Jobban befoly\u00e1solj\u00e1k a befogad\u00e1st.<\/strong><\/p>\n\n\n\n A tartalommutat\u00f3, ez a csak Szentkuthyra jellemz\u0151 \u201em\u0171faj\u201d, eredetileg is megvolt, 1934-ben \u00edrta, azt vett\u00fck alapul. Az ebben szerepl\u0151 mondatok megadt\u00e1k m\u00e1r a bekezd\u00e9sre val\u00f3 felbont\u00e1s norm\u00e1l \u2019A\u2019 hangj\u00e1t. 1980-ban jelent meg a Prae. Dolly gy\u00f3gyul\u00e1sa ut\u00e1n m\u00e1r rendszeresen dolgoztam n\u00e1luk, \u00e9s be is jelentettek, mint titk\u00e1rn\u0151t. Sokan k\u00e9rdezik t\u0151lem, mi a csud\u00e1nak kellett Szentkuthynak titk\u00e1rn\u0151? Sokat gondolkoztam az igazi okokon. Mert az, hogy sokat futkostam k\u00f6nyv\u00e9rt, seg\u00edtettem az \u00faj kiad\u00e1sok megszerkeszt\u00e9s\u00e9ben, ez igaz, de nem el\u00e9g. Az igazi okra akkor j\u00f6ttem r\u00e1, mikor egy tanulm\u00e1nyomat felolvastam valakinek, \u00e9s a hangos olvas\u00e1s r\u00e9v\u00e9n r\u00e1j\u00f6ttem t\u00f6bb v\u00e1ltoztat\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9re. Teh\u00e1t ha az ember hangosan felolvas valamit, \u00e9s persze nagyon komoly gondolati l\u00e1ncolatr\u00f3l van sz\u00f3, akkor \u00e9rti meg igaz\u00e1n. A n\u00e9m\u00e1n olvasott sz\u00f6veget teljesen m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtj\u00fck, mint a felolvasott, kimondott sz\u00f3t. R\u00e9szletesen elmondta nekem a meg\u00edrand\u00f3 m\u0171 v\u00e1zlat\u00e1t, amit ott azonnal le\u00edrt, k\u00e9rte, hogy keressek azon nyomban egy-egy albumban modellt a figur\u00e1khoz, stb. Amikor hangosan kimondott valamit, szinte belesz\u00f3lt a pedag\u00f3gus m\u00faltja is az \u00edr\u00f3i munk\u00e1j\u00e1ba: tan\u00edtva tanult, kimondva \u00e9rtelmezett. \u00c9s k\u00f6ztudom\u00e1s\u00fa, hogy amikor \u0151 felolvasta saj\u00e1t m\u0171v\u00e9t, mennyire j\u00f3l \u00e9rthet\u0151, \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 volt. A m\u00e1sik ok, az tulajdonk\u00e9ppen k\u00f6vetkezm\u00e9ny volt: a vele t\u00f6lt\u00f6tt 10 esztend\u0151 nagyon j\u00f3 tanul\u00f3\u00e9vek voltak hal\u00e1la ut\u00e1n, hagyat\u00e9k\u00e1nak gondoz\u00e1shoz, posztumusz m\u0171veinek sajt\u00f3 al\u00e1 rendez\u00e9s\u00e9hez, kiad\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n Az, hogy Szentkuthy megbesz\u00e9lte velem a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 V\u00e9res Szam\u00e1r vagy t\u00f6bb tanulm\u00e1nya vez\u00e9rfonal\u00e1t, az neki megk\u00f6nny\u00edthette, meggyors\u00edthatta a munk\u00e1t. Akkoriban m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 t\u00fcrelmetlen volt, gyorsan akart dolgozni. De h\u00e1t ami engem illet, A Prae hat\u00e1rk\u0151 volt, \u00e9s csak akkor eszm\u00e9ltem r\u00e1, amikor k\u00e9sz volt. Att\u00f3l kezdve m\u00e1r rengeteg szerkeszt\u0151i munk\u00e1t v\u00e9geztem, a legfontosabb a V\u00e9res Szam\u00e1r volt, amit teljes eg\u00e9sz\u00e9ben r\u00e1m b\u00edzott. Persze a kiad\u00e1s el\u0151tt ellen\u0151rizte a munk\u00e1mat. Azt\u00e1n m\u00e9g az \u00e9let\u00e9ben a k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1nk koron\u00e1ja: a Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok \u00f6n\u00e9letrajzi interj\u00fak\u00f6tet, melyet Kabdeb\u00f3 L\u00f3r\u00e1nt, a Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum hangt\u00e1r\u00e1nak akkori igazgat\u00f3ja kezdem\u00e9nyezett 1983 janu\u00e1rj\u00e1ban. A Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok szerkeszt\u00e9s\u00e9n \u00e9veken \u00e1t sokat dolgoztam, akkor m\u00e9g nem volt sz\u00f6vegszerkeszt\u0151, r\u00e9szeket oll\u00f3ztam ide-oda, k\u00e9tszer letiszt\u00e1ztam, majd \u0151 \u00e1tolvasta, komolyan beleny\u00falt, hozz\u00e1\u00edrt, \u00e9s \u00edgy nyerte el a v\u00e9gs\u0151 form\u00e1j\u00e1t, amit saj\u00e1t m\u0171v\u00e9nek tekintett. \u00c9s ennek \u00f6r\u00fcltem legjobban.<\/p>\n\n\n\n \u00c9ppen Kert\u00e9sz Imre K. dosszi\u00e9j\u00e1t olvasom: az 1940-45 k\u00f6zti id\u0151szakr\u00f3l azt \u00edrja, hogy M\u00e1rai S\u00e1ndor bizonyos k\u00f6nyveit lehet relev\u00e1nsnak tekinteni, \u00e9s a Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sokban Szentkuthynak az erre az id\u0151szakra vonatkoz\u00f3 eml\u00e9keit.<\/strong><\/p>\n\n\n\n Igen, ezt \u00e9n is olvastam az interneten. Ez fontos v\u00e9lem\u00e9ny. Ez a m\u0171 c\u00edm\u00e9ben egy\u00e9bk\u00e9nt azt hordozza, hogy a komolys\u00e1g (a vil\u00e1g t\u00e1vlatb\u00f3l val\u00f3 szeml\u00e9l\u00e9se) \u00e9s a j\u00e1t\u00e9k (a k\u00f6zeli val\u00f3s\u00e1ghoz ragaszkod\u00e1s) szi\u00e1mi ikrekk\u00e9nt vannak jelen n\u00e1la, s\u0151t dolgoznak benne.<\/p>\n\n\n\n A Szentkuthy Alap\u00edtv\u00e1ny is a hagyat\u00e9k gondoz\u00e1sa sor\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre?<\/strong><\/p>\n\n\n\n Igen, 1996-ra meg\u00e9rett bennem az, hogy egyed\u00fcl, mag\u00e1nyos Don Quijotek\u00e9nt nem futkoshatok bontott z\u00e1szl\u00f3val az \u00e9letm\u0171ve tov\u00e1bbi megismertet\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Az Alap\u00edtv\u00e1ny arra j\u00f3, \u2013 \u00e9s ma is \u00f6r\u00fcl\u00f6k, hogy Moln\u00e1r M\u00e1rtonnal egy\u00fctt megval\u00f3s\u00edtottuk, \u2013 hogy egy int\u00e9zm\u00e9nnyel a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt, annak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9rjek el bizonyos eredm\u00e9nyeket, kapjak k\u00f6nnyebben seg\u00edts\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n Volt egy pesti b\u00f6lcs\u00e9sz bonmot, hogy tal\u00e1n t\u00f6bb eredeti k\u00f6nyve lesz Szentkuthynak hal\u00e1la ut\u00e1n mint \u00e9let\u00e9ben\u2026<\/strong><\/p>\n\n\n\n Viccnek azt is hallottam, hogy \u00e9n \u00edrom \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n Mit k\u00e9sz\u00edtettetek egy\u00fctt?<\/strong><\/p>\n\n\n\n A Prae \u00e9s a Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma a k\u00e9t s\u00falypont. Azt\u00e1n Az egyetlen metafora fel\u00e9 m\u00e1sodik kiad\u00e1sa (1985, Sz\u00e9pirodalmi), \u00e9s a Fejezet a szerelemr\u0151l m\u00e1sodik kiad\u00e1sa (1984, Sz\u00e9pirodalmi)tartalommutat\u00f3j\u00e1nak megfogalmaz\u00e1s\u00e1t r\u00e1m b\u00edzta, de persze azt is szigor\u00faan \u00e1tn\u00e9zte, jav\u00edtotta. A M\u00fazs\u00e1k testamentum\u00e1hoz a tanulm\u00e1nyokat \u00e9n szerkesztettem \u00f6ssze. A k\u00f6z\u00f6s \u201ef\u0151m\u0171v\u00fcnk\u201d, amint m\u00e1r eml\u00edtettem: a Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok 1500 oldalt kitev\u0151 nyersanyag\u00e1nak megszerkeszt\u00e9se volt. Egyr\u00e9szt az \u00e9lete kronologikus sorrendben ment el\u0151re a k\u00f6nyvben, m\u00e1sr\u00e9szt amint az a n\u00e9gy h\u00f3napig tart\u00f3 felv\u00e9teleken zajlott: felvetett a m\u00faltj\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen t\u00e9m\u00e1kat: munkam\u00f3dszere, egy napja, olvas\u00e1si m\u00f3dszere, ihletetts\u00e9g\u00e9nek elemei, jellem\u00e9nek kett\u0151ss\u00e9gei, nagy lelki rokonai, stb. De mindezt \u00fagy kellett szigor\u00fa rend szerint megszerkesztenem, hogy az a besz\u00e9lget\u0151 st\u00edlus k\u00f6nnyeds\u00e9g\u00e9t, humoross\u00e1g\u00e1t megtartsa. Ez ut\u00f3bbi, \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva k\u00f6nny\u0171 volt, mert Szentkuthy nagyon sz\u00ednesen adott el\u0151, \u00e9s ezt a st\u00edlust, nem volt neh\u00e9z megtartani. A hal\u00e1la ut\u00e1ni tev\u00e9kenys\u00e9gem egyr\u00e9szt abb\u00f3l \u00e1llt, hogy a m\u00e1r megjelent m\u0171vek \u00fajrakiad\u00e1s\u00e1hoz assziszt\u00e1ltam, ezekkel nem volt szerkeszt\u0151i munk\u00e1m; m\u00e1sr\u00e9szt viszont a posztumusz k\u00e9ziratok sajt\u00f3 al\u00e1 rendez\u00e9se volt (\u00e9s van) a feladatom, ami tulajdonk\u00e9ppen a hal\u00e1la \u00f3ta eltelt 20 \u00e9vem szinte minden napj\u00e1t megt\u00f6lt\u00f6tte \u00e9s igen komoly koncentr\u00e1ci\u00f3t ig\u00e9nyel.<\/p>\n\n\n\n Ezeket fel tudod sorolni?<\/strong><\/p>\n\n\n\n A Cicero v\u00e1ndor\u00e9veivel kezd\u0151d\u00f6tt a sor: m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben f\u00e9lig-meddig jav\u00edtotta-form\u00e1lta-helyesb\u00edtette: filctollal, sz\u00ednes ceruz\u00e1kkal. B\u00fcszk\u00e9lkedett is a jav\u00edtott k\u00e9zirat sz\u00ednes-v\u00e1ltozatos k\u00fclalakj\u00e1val R\u00e9z P\u00e1lnak az 1986-os video felv\u00e9telekor. Ezt a k\u00e9ziratot 1945-46-ban \u00edrta, de k\u00e9ziratban maradt, mint annyi reg\u00e9nye, \u00e9s csak 1990-ben jelent a Sz\u00e9pirodalmi kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban. A hal\u00e1la miatt abbamaradt jav\u00edt\u00e1st k\u00e9nytelen voltam magam folytatni, term\u00e9szetesen nem nagy v\u00e1ltozat\u00e1sokra gondolok: p\u00e9ld\u00e1ul ha h\u00e1romszor szerepelt egy mondatban a \u201ehogy\u201d sz\u00f3cska, akkor kicsit \u00e1talak\u00edtottam a mondatot. \u00c9n a nagyon fiataloknak \u00e1ltal\u00e1ban ezt a k\u00f6nyvet szoktam aj\u00e1nlani, mert olyan probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l besz\u00e9l, amelyek k\u00f6zel \u00e1llnak hozz\u00e1juk, de m\u00e1r egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9nelmi vil\u00e1gban j\u00e1tsz\u00f3dik.<\/strong><\/p>\n\n\n\n Igen, ebben a korban mindenkinek az a gondja, hogy egyszerre l\u00e1tja mag\u00e1t bel\u00fclr\u0151l \u00e9s k\u00edv\u00fclr\u0151l, egyszerre akar objekt\u00edv \u00e9s szubjekt\u00edv lenni. Az ingatags\u00e1g a f\u0151 t\u00e9m\u00e1ja, a f\u0151 t\u00f6rt\u00e9nete a kamaszkornak. Ut\u00e1na j\u00f6tt a Jelenkorn\u00e1l megjelent \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben c\u00edm\u0171 olvas\u00f3napl\u00f3 (nem a Vallom\u00e1sok, hanem a De civitate dei kapcs\u00e1n). Ezt az Orpheusba sz\u00e1nta, ahogy a Casanov\u00e1t, mint olvas\u00f3napl\u00f3t, de v\u00e9g\u00fcl is sz\u00e1munkra ismeretlen okokb\u00f3l nem ker\u00fclt a Szent Orpheus Brevi\u00e1rium\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n Azt\u00e1n k\u00f6vetkezett az a k\u00f6nyv, amit a Szent Orpheus brevi\u00e1riuma utols\u00f3 k\u00f6tet\u00e9nek sz\u00e1nt, az Euridik\u00e9 nyom\u00e1ban c\u00edm\u0171 k\u00e9zirat. D\u00f6bbenetes volt, hogy az 1939-es sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t \u00edgy, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n megval\u00f3s\u00edtotta, a t\u00edz k\u00f6tet elk\u00e9sz\u00fclt \u00e9s 1994-ben megjelent a Magvet\u0151 gondoz\u00e1s\u00e1ban. Az\u00e9rt Euridik\u00e9 nyom\u00e1ban a c\u00edme (ezt \u0151 adta), mert a k\u00f6nyv t\u00f6rt\u00e9nete szerint Monteverdi egy Orfeo-el\u0151ad\u00e1sa kapcs\u00e1n a f\u0151h\u0151snek, Orpheusnak esz\u00e9be jutnak \u00e9lete n\u0151ismer\u0151sei. \u00c1m egyes egyed\u00fcl Euridik\u00e9 nem egy a sok n\u0151 k\u00f6z\u00fcl, hanem maga az \u00e9letm\u0171! Akkor j\u00f6ttem r\u00e1 egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s paradoxonra: a Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma \u00fagy lett befejezett, hogy az utols\u00f3 k\u00f6tet befejezetlen maradt, hiszen a hitrege szerint is Orpheus lemegy az alvil\u00e1gba halott szerelme ut\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n M\u00e9g 1994-ben jelent meg a Jelenkorn\u00e1l a Bianca Lanza di Casalanza, amely 1947-ben keletkezett. Egy fest\u0151m\u0171v\u00e9sz irodalmi m\u0171vet akar \u00edrni, amihez k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s irodalmi modellt keres: de nem \u00edrja meg, csak keresi a modellt. \u0150 mindig k\u00e9sleltetett, itt ez jelenik meg: mikor elolvastad a k\u00f6nyvet, m\u00e9g mindig nem kezdte el a reg\u00e9nyt, nagyon tr\u00fckk\u00f6s a kompoz\u00edci\u00f3, \u00e9s nagyon olvasm\u00e1nyos a reg\u00e9ny. 1995-ben j\u00f6tt ki a Magvet\u0151n\u00e9l a Narcisszusz t\u00fckre. Ezt a Prae ut\u00e1n, illetve a nem-prae \u00e1tl\u00f3kkal egy id\u0151ben kezdte \u00edrni. Nekem olyb\u00e1 t\u0171nik, mint egy \u201eSzuperprae\u201d. R\u00f6vid a reg\u00e9ny, olvasm\u00e1nyos, sokszor humoros, de a v\u00e9g\u00e9n van egy elm\u00e9lked\u00e9s a c\u00e9ltalan gondolkod\u00e1sr\u00f3l, ami a kifejezetten Prae legnehezebb st\u00edlus\u00e1ban \u00edr\u00f3dott. A Narcisszusz t\u00fckre a catalogus amoris, a szeretet katal\u00f3gusa.<\/p>\n\n\n\n Azt\u00e1n 1998-ban jelent meg Az egyetlen metafora fel\u00e9 folytat\u00e1sa, az Al\u00e1zat kalend\u00e1riuma. 2000-ben j\u00f6tt ki a Bez\u00e1rult Eur\u00f3pa, amit 1949-ben \u00edrt, egy r\u00f3mai kori reg\u00e9nynek indul, majd hirtelen egy oldalon kem\u00e9ny, vad napl\u00f3reg\u00e9nny\u00e9 alakul \u00e1t: a c\u00edmet a k\u00f6nyv sz\u00f6vegei k\u00f6z\u00fcl vettem. Ut\u00e1na kezd\u0151d\u00f6tt el a szoros munkakapcsolat a Hamvas B\u00e9la Kult\u00farakutat\u00f3 Int\u00e9zettel, Hankiss \u00c1gnessel, aki 2001-ben kiadta az \u00c9g\u0151 katedr\u00e1t, amely Szentkuthy Pfisterer Mikl\u00f3s, Fity\u00f3 tan\u00edtv\u00e1nyainak visszaeml\u00e9kez\u00e9seit tartalmazza. 80 \u00e9ves kora t\u00e1j\u00e1n megh\u00edvt\u00e1k az \u00c1rp\u00e1d Gimn\u00e1zium \u00f6regdi\u00e1kjai, ahova nem tudott elmenni, engem k\u00fcld\u00f6tt maga helyett. \u00c9n magnetofont is vittem, \u00e9s felvettem a visszaeml\u00e9kez\u00e9seiket. Ut\u00e1na m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny emberrel k\u00fcl\u00f6n is besz\u00e9lgettem, p\u00e9ld\u00e1ul \u201ea l\u00e1nyokkal\u201d, akik 1955-ben \u00e9retts\u00e9giztek a M\u00e1rv\u00e1ny utcai Kossuth Technikumban, \u0151k minden \u00e9vben elj\u00f6ttek hozz\u00e1 k\u00e9tszer, sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n \u00e9s n\u00e9vnapj\u00e1n. Hal\u00e1la ut\u00e1n kaptam egy \u00e9rdekes visszaeml\u00e9kez\u00e9st egy volt tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1t\u00f3l, ebben benne van Szentkuthy 1939. okt\u00f3ber 6-\u00e1n a Mad\u00e1ch gimn\u00e1ziumban elmondott besz\u00e9de, melyben a hitlerizmusr\u00f3l, a h\u00e1bor\u00far\u00f3l, az erk\u00f6lcsis\u00e9gr\u0151l besz\u00e9lt a di\u00e1koknak nagyon higgadtan, nagyon hat\u00e1sosan. Mamusich Tam\u00e1s, egy tan\u00edtv\u00e1nya \u00edrta az els\u0151 90 oldalt \u2013 ez a k\u00f6nyv gerince.<\/p>\n\n\n\n 2006-ban jelent meg Az \u00e9let faggatottja c\u00edm\u0171 k\u00f6tet: besz\u00e9lget\u00e9sek, riportok, interj\u00fak Szentkuthy Mikl\u00f3ssal. Ennek a c\u00edme azt jelzi, hogy Szentkuthy gyakran az \u00e9let (m\u00e1skor a \u201evil\u00e1g\u201d) faggatottj\u00e1nak nevezte mag\u00e1t: nem \u00edr\u00f3, \u00fagy tekint mag\u00e1ra, mint Rabelais, az \u201e\u00e9rudit\u201d, vagy Montaigne, aki utazott, gondolkodott, \u00e9s essz\u00e9ket \u00edrt. (A Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma p\u00e9ld\u00e1ul nem hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett reg\u00e9ny, n\u00e1la a m\u0171fajt nehezen lehet, vagy ink\u00e1bb f\u00f6l\u00f6sleges meghat\u00e1rozni.) De itt arra is kell gondolnunk, hogy gyerekkor\u00e1ban szenved\u00e9lyes gy\u00f3n\u00f3 volt, mint azt megtudtuk a Barokk R\u00f3bert napl\u00f3reg\u00e9nyb\u0151l. K\u00e9s\u0151bb azt\u00e1n, \u00e9ppen a \u201ecatalogus rerum\u201d koncepci\u00f3ja kapcs\u00e1n mintha gy\u00f3ntat\u00f3v\u00e1 l\u00e9pett volna el\u0151. Hiszen sokszor emlegette azt, hogy a nagy k\u00e9rd\u00e9sekre hi\u00e1ba v\u00e1runk v\u00e1laszt, \u00fagysem kapjuk meg, de legal\u00e1bb szigor\u00fa lelt\u00e1rba veszi ezeket a v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket. \u00cdgy fon\u00f3dott egybe ezekben a meghat\u00e1rozhatatlan m\u0171faj\u00fa k\u00f6nyvekben a faggatotts\u00e1g \u00e9s a faggat\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n \u00c9n t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a m\u0171faji korl\u00e1tokat \u00e1tt\u00f6r\u0151 jellege miatt szeretem a k\u00f6nyveit.<\/strong><\/p>\n\n\n\n Ha megk\u00e9rdezik, a Prae micsoda, akkor azt mondom, sokkal egyszer\u0171bb a dolgunk, ha nem a m\u0171faj fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk. \u0150 kifejtette a Narcisszusz t\u00fckr\u00e9ben, hogy mikor \u00edr egy hosszabb l\u00e9legzet\u0171 m\u0171vet, akkor nem tudja a hagyom\u00e1nyos folyamatoss\u00e1got megteremteni, mert impresszionista alkat l\u00e9v\u00e9n r\u00e1 igen m\u00e9ly hat\u00e1ssal vannak az \u00edr\u00e1s el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n elt\u00f6lt\u00f6tt \u00f3r\u00e1k t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sei: az emberekkel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s, a napf\u00e9ny v\u00e1ltoz\u00e1sai, az elk\u00f6lt\u00f6tt eb\u00e9d j\u00f3 vagy rossz hat\u00e1sa, az idegrendszer\u00e9re gyakorolt sok k\u00fcls\u0151 benyom\u00e1s, stb. Ez mind v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151, mikor legk\u00f6zelebb neki\u00fcl a folytat\u00e1snak. A Prae sz\u00e1momra olyan, mint egy igen j\u00f3 megfigyel\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u0171 ember \u00e9let\u00e9nek pontos lenyomata. Tr\u00e9f\u00e1san mondta egyszer R\u00e9z P\u00e1lnak, hogy nemcsak \u00f6t \u00e9rz\u00e9kszerve van, m\u00e9g t\u00f6bbet is el\u0151 tud venni, ha sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1.<\/p>\n\n\n\n Vannak az\u00e9rt olyan reg\u00e9nyei, amelyek \u201eigazi reg\u00e9nyek\u201d \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a Doktor Haydn \u2013: amelyeket rendel\u00e9sre \u00edrt.<\/strong><\/p>\n\n\n\n R\u00e9z P\u00e1l tette fel Szentkuthynak a k\u00e9rd\u00e9st, mi\u00e9rt mondja, hogy nem reg\u00e9nyeket \u00edr, a Divertimento p\u00e9ld\u00e1ul nem reg\u00e9ny!? Az, az volt \u2013 mondta Szentkuthy \u2013, az val\u00f3ban reg\u00e9ny volt, mert akkor musz\u00e1j volt! Egyesek a Divertiment\u00f3t tekintik a leguniverz\u00e1lisabb m\u0171v\u00e9nek, vagyis olyan olvasm\u00e1nynak, amely a legmagasabb intellektust\u00f3l a legalacsonyabb, m\u00e9g \u00e9ppen \u00e9rtelmis\u00e9gnek nevezhet\u0151 embert is kiel\u00e9g\u00edti. M\u00e1sik pedig a Doktor Haydn-t mondj\u00e1k egyik legk\u00f6z\u00e9rthet\u0151bb \u00e9s \u00e9lvezetes reg\u00e9ny\u00e9nek. Az \u00e9n vessz\u0151parip\u00e1m a Burgundi kr\u00f3nika, amely kiv\u00e1l\u00f3 demonstr\u00e1ci\u00f3ja a t\u00f6megmanipul\u00e1ci\u00f3nak, \u00e9s ma is tanuls\u00e1gos.<\/p>\n\n\n\n Neki ez volt a megalkuv\u00e1sa \u2013 im\u00e1dnival\u00f3 megalkuv\u00e1s a szocializmusban.<\/strong><\/p>\n\n\n\n P\u00e9ld\u00e1ul a Goeth\u00e9r\u0151l \u00edrt Arc \u00e9s \u00e1larcot nagyon szerette, a legjobb \u00f6narck\u00e9p\u00e9nek tartotta. Nos, azt\u00e1n 2007-ben megjelent az \u00d6r\u00f6k k\u00f6zels\u00e9g, ezer eml\u00e9k a v\u00e1logatott dedik\u00e1ci\u00f3kkal. Ez az\u00e9rt volt lehets\u00e9ges, mert ah\u00e1nyszor Szentkuthy egy dedik\u00e1lt k\u00f6nyvet \u00e1tadott vagy elk\u00fcld\u00f6tt valakinek, el\u0151tte Szentkuthyn\u00e9, \u00e9vtizedeken \u00e1t teljes rendszeress\u00e9ggel lem\u00e1solta a sz\u00f6veget. A sok pap\u00edr \u00f6sszegy\u0171lt az \u00e9vtizedek folyam\u00e1n, \u00e9s ez a hatalmas dedik\u00e1ci\u00f3-gy\u0171jtem\u00e9ny tette lehet\u0151v\u00e9, hogy k\u00f6tett\u00e9 \u00e1lljon \u00f6ssze. Persze van m\u00e9g ebben m\u00e1s izgalmas vonulat is, el kell olvasni a bevezet\u0151t, abb\u00f3l sok minden kider\u00fcl. K\u00fcl\u00f6nben mostan\u00e1ban, 2008 Kar\u00e1csonya t\u00e1j\u00e1n fog megjelenni szint\u00e9n a Hamvas Int\u00e9zet gondoz\u00e1s\u00e1ban Szentkuthy Mikl\u00f3s v\u00e1logatott levelez\u00e9se: ez igen tekint\u00e9lyes, vaskos k\u00f6tett\u00e9 \u00e1llt \u00f6ssze. \u00c9s most, mikor visszatekintek a Hamvas Int\u00e9zet \u00e1ltal kiadott, imm\u00e1r n\u00e9gy k\u00f6tetre, l\u00e1tom, hogy mennyire sok sz\u00e1l f\u0171zi \u00f6ssze ezt a n\u00e9gy k\u00f6tetet, emberek, t\u00e9ma, hangulatok, Szentkuthy jelleme, stb. szempontj\u00e1b\u00f3l. Teh\u00e1t tulajdonk\u00e9ppen ez a n\u00e9gy k\u00f6tet a keresztutal\u00e1sokkal egy\u00fctt j\u00f3 bepillant\u00e1st ny\u00fajt az \u00e9letm\u0171be.<\/p>\n\n\n\n A nagy titkokr\u00f3l mikor lehet fellebbenteni a f\u00e1tylat? A z\u00e1rolt napl\u00f3t mikor lehet megismerni?<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u00d6t \u00e9v m\u00falva! Szentkuthy 1936 \u00e9s 1939 k\u00f6zt kezdett napi rendszeress\u00e9ggel napl\u00f3t \u00edrni, \u00e9s 1948-ig lesz nyilv\u00e1nos 2013-ban, a k\u00e9s\u0151bbiek z\u00e1rolva maradnak m\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n Teh\u00e1t ha fiatalemberk\u00e9nt valaki a korszakot akarja kutatni, akkor j\u00f3l felk\u00e9sz\u00fclhet, mert lesz itt egy nagy korpusz, amiben \u0151 lehet az elm\u00e9ly\u00fclt tud\u00f3s.<\/strong><\/p>\n\n\n\n Igen. A v\u00e9grendelet\u00e9ben azt \u00edrja, a k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00f6nyvekben a sz\u00e9ljegyzetek kieg\u00e9sz\u00edtik a napl\u00f3t, \u00e9s a sz\u00e9ljegyzetek is kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rthet\u0151k meg a napl\u00f3 ismerete n\u00e9lk\u00fcl. Nemr\u00e9g feldolgoztuk Parragi M\u00e1rta muzeol\u00f3gussal a k\u00f6nyvt\u00e1rat, azaz van a kilencezer k\u00f6tetr\u0151l egy katal\u00f3gus, megjel\u00f6lve, melyikben van sz\u00e9ljegyzet. Ahol napl\u00f3szer\u0171 bejegyz\u00e9sek vannak, azt is jel\u00f6lt\u00fck, van bel\u0151le kb. 400. Sok olyan k\u00f6nyv van, amiben d\u00e1tum szerepel, melyek utal\u00e1sok arra, hogy az akkori napl\u00f3ban van bejegyz\u00e9s. Itt eml\u00edtem meg, hogy a centen\u00e1rium kapcs\u00e1n, a Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeumban, sz\u00fclet\u00e9snapja, j\u00fanius 2-\u00e1n ny\u00edlt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal egy id\u0151ben megjelent egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, mozgalmas, sz\u00e9p f\u00fczet Szentkuthy Mikl\u00f3s k\u00f6nyvt\u00e1ra c\u00edmen, melynek kivitelez\u00e9se Parragi M\u00e1rta m\u00fazeol\u00f3gus \u00e9s T.Nagy Gy\u00f6rgy nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s: \u201eInici\u00e1l\u00e9k \u00e9s \u00e1menek\u201d pedig Hegyi Katalin koncepci\u00f3ja alapj\u00e1n sz\u00fcletett, \u0151 tervezte, \u00e9s m\u00e9g 2009 m\u00e1rcius\u00e1ig megtekinthet\u0151 a Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeumban. Mindenkinek aj\u00e1nlom, mert nagyon tanuls\u00e1gos \u00e9s izgalmas ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s: a t\u00e9m\u00e1k Szentkuthy \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nt megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei nagyon k\u00f6zel hozz\u00e1k a kult\u00fara, a magas szint\u0171 gondolkod\u00e1s szeretet\u00e9t, m\u00e9g a kamaszok vil\u00e1g\u00e1hoz is. Ne felejts\u00fck el, hogy Szentkuthy-Pfisterer Mikl\u00f3s, a \u201eFity\u00f3\u201d k\u00f6zkedvelt tan\u00e1r is volt. A centen\u00e1rium kapcs\u00e1n eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3, hogy Vajda \u00c1gnes muzeol\u00f3gus, szint\u00e9n a PIM munkat\u00e1rsa m\u00e1r majdnem elk\u00e9sz\u00fclt a Szentkuthy-bibliogr\u00e1fia nagy munk\u00e1j\u00e1val, ami szint\u00e9n fontos \u00e1llom\u00e1s Szentkuthy megismer\u00e9se, kutat\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Visszat\u00e9rve a napl\u00f3j\u00e1ra: nagyon k\u00edv\u00e1ncsi vagyok a poz\u00edci\u00f3j\u00e1ra, hogy honnan n\u00e9zte az esem\u00e9nyeket. Azt is el tudom k\u00e9pzelni, hogy nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik nagyon a m\u00e1r megjelent, napl\u00f3szer\u0171 sz\u00f6vegekt\u0151l, teh\u00e1t a csodav\u00e1r\u00e1s nem helyes. \u00c1m az is csoda, ha m\u00e9g sok olyasmi irat j\u00f6n l\u00e9tre, mint Az egyetlen metafora fel\u00e9.<\/strong><\/p>\n\n\n\n A napl\u00f3f\u00fczete mindig ott volt nyitva az \u00edr\u00f3asztal\u00e1n. Ha valami\u00e9rt ki kellett j\u00f6nni a k\u00f6nyvt\u00e1rszob\u00e1j\u00e1b\u00f3l, \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3hoz jutott, akkor betipegett, mert gyakran mez\u00edtl\u00e1b j\u00e1rt, \u00e9s azonnal le\u00edrta. Mindent le\u00edrt a napl\u00f3ba. Egy nap keresztmetszete lesz benne mindenhol. Ez egy kicsit hasonl\u00edt ahhoz, amit a Prae-vel \u00e9s a Narcisszusz t\u00fckr\u00e9vel kapcsolatban mondtam.<\/p>\n\n\n\n Milyennek l\u00e1tod a Szentkuthy-\u00e9rtelmez\u00e9s helyzet\u00e9t, hol \u00e1ll ma szerinted Szentkuthy a magyar irodalomban? Mi a TH\u00c9LEME c\u00edm\u0171 lap k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m\u00e1ban a kultusz\u00e9p\u00edt\u00e9s helyett az \u00e9rtelmez\u00e9sekre helyezt\u00fck a s\u00falyt, persze tudv\u00e1n, hogy a kultusz nem csak rossz lehet egy \u00edr\u00f3 \u00e9letm\u0171v\u00e9vel kapcsolatban. Szerintem p\u00e9ld\u00e1ul a Prae n\u00e9lk\u00fcl neh\u00e9z elk\u00e9pzelni az 1945 el\u0151tti magyar irodalmat, ha a Nyugatn\u00e1l t\u00f6bbet is akarnak tan\u00edtani. A k\u00eds\u00e9rleti \u00edr\u00e1sm\u00f3dot p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f6nnyen meg lehet \u00e9rtetni vele kapcsolatban.<\/strong><\/p>\n\n\n\n A kort\u00e1rsak nagyon pesszimist\u00e1k voltak a befogad\u00f3 k\u00f6zeggel kapcsolatban. A szindr\u00f3m\u00e1t N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 \u00edgy fogalmazta meg: olyan a k\u00f6nyv fogadtat\u00e1sa, mintha Magyarorsz\u00e1gon a bennsz\u00fcl\u00f6ttek k\u00f6r\u00fclvenn\u00e9nek egy meteork\u00f6vet, \u00e9s \u00e9rtetlen\u00fcl b\u00e1muln\u00e1k. Szerb Antal a m\u0171velt magyar k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly kapcs\u00e1n mondta a \u201930-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, hogy ilyen nem l\u00e9tezik. Szentkuthy nagyon mer\u00e9sz volt, hogy beledobta mag\u00e1t ebbe a k\u00f6zegbe. A Prae m\u00e1ra klasszikus modern, ahogy a Szent Orpheus brevi\u00e1riuma is az, vagy Bart\u00f3k is az a zen\u00e9ben. Viszont Szentkuthyt mindig neh\u00e9z lesz meg\u00e9rteni. Sosem lesz bestseller-\u00edr\u00f3. \u0150 t\u00f6bb helyen pontosan megfogalmazta azt, hogy mi mindenen k\u00edv\u00fcl helyezkedik el: t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 felsorol\u00e1st olvashatunk err\u0151l az Eszkori\u00e1l c\u00edm\u0171 Orpheus-r\u00e9szben, nevezetesen a Borgia Ferenc im\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00fclettek olyan \u00e9rtelmez\u00e9sek, p\u00e9ld\u00e1ul Az egyetlen metafora fel\u00e9 kapcs\u00e1n H. Nagy P\u00e9ter toll\u00e1b\u00f3l, melyben r\u00e1mutat, a k\u00f6nyv t\u00f6bbf\u00e9le line\u00e1ris olvasatot tesz lehet\u0151v\u00e9. Olyan vil\u00e1girodalmi kapcsolatot fedett fel, amir\u0151l Mallarm\u00e9 kockadob\u00e1sa kapcs\u00e1n sokat besz\u00e9ltek. M\u00e1sik elmozdul\u00e1s a Szent Orpheus Brevir\u00e1riuma kapcs\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb: a t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyek ir\u00e1nti nyitotts\u00e1g, az \u00fan. \u00e1lt\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyek, p\u00e9ld\u00e1ul M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3, H\u00e1y J\u00e1nos szerint. Ennek a vonalnak lehetne a megkoron\u00e1z\u00e1sa a Harmonia caelestis Esterh\u00e1zyt\u00f3l. Ezekben a k\u00f6nyvekben \u00e9n benne l\u00e1tom a Szentkuthy-reg\u00e9nyek tapasztalat\u00e1t.<\/strong><\/p>\n\n\n\n A Saturnus fia c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny \u00faj kiad\u00e1s\u00e1n\u00e1l el\u0151rehoztam az ut\u00f3sz\u00f3t el\u0151sz\u00f3v\u00e1, ebben \u00e9pp arr\u00f3l \u00edr, hogy milyen ne legyen \u00e9s milyen legyen a mai t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9ny. Erre \u0151 nagyon nagy s\u00falyt helyezett. Az \u0151 t\u00f6rt\u00e9neleml\u00e1t\u00e1s\u00e1t j\u00f3l mutatta egyr\u00e9szt az anakronizmusok alkalmaz\u00e1sa, \u00e9s ami ehhez szorosan kapcsol\u00f3dik, a v\u00e9lem\u00e9nye, hogy az ember az \u00e9vezredek folyam\u00e1n hatalmasat fejl\u0151d\u00f6tt a technikai forradalom szempontj\u00e1b\u00f3l, de erk\u00f6lcs\u00e9ben ugyanaz maradt.<\/p>\n\n\n\n Igen, \u00e9rdemes lenne ezt \u00f6sszevetni M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3nak a t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyekr\u0151l \u00edrt hosszabb essz\u00e9j\u00e9vel. A m\u00e1sik l\u00e9nyeges pont sz\u00e1momra az, hogy Szentkuthy nem egy megl\u00e9v\u0151 m\u0171faji keretet akar kit\u00f6lteni, azaz nem azt mondta, hogy \u00edrok egy krimit, vagy \u00edrok egy nagyreg\u00e9nyt\u2026<\/strong><\/p>\n\n\n\n Gondolati rendszer\u00e9ben megalkotta a gerincet, azt\u00e1n meg\u00edrta \u2013 \u00e9s folyton b\u0151v\u00edtette, ma azt mondan\u00e1nk: friss\u00edtette \u2013 a catalogus rerumot. A Fejezet a szerelemr\u0151l c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyben a szerelemr\u0151l, a Narcisszusz t\u00fckre c\u00edm\u0171ben a szeretetr\u0151l, Az egyetlen metafora fel\u00e9ben t\u00f6bbf\u00e9le pszichedelikus t\u00e9mak\u00f6rben. Az\u00e9rt akarta meg\u00edrni, mert szerinte a szavaink el\u00e9gtelenek a fogalmak kifejez\u00e9s\u00e9hez. Ez\u00e9rt \u00e9rezte el\u00e9gtelennek filoz\u00f3fi\u00e1t is. Szavaink arra val\u00f3k, mondta, hogy 1) a piacon meg tudjuk \u00e9rtetni magunkat az \u00e1rusokkal, 2) hogy m\u00edtoszokat teremts\u00fcnk, \u00e9s 3) hogy k\u00f6lt\u00e9szetet hozzunk l\u00e9tre. A filoz\u00f3fia ehhez k\u00e9pest zavaros. Hogy szavaink el\u00e9gtelens\u00e9ge ellen\u00e9re m\u00e9gis \u00edrt\u2026 h\u00e1t ez\u00e9rt volt m\u00e9lys\u00e9geib\u0151l ered\u0151en m\u00e9giscsak \u00edr\u00f3. Sok jelz\u0151t, sok hasonlatot, sok metafor\u00e1t haszn\u00e1l, hogy t\u00f6bb oldalr\u00f3l megk\u00f6zel\u00edtse a t\u00e9m\u00e1t, megvil\u00e1g\u00edtson egy \u201edr\u00e1mai jelenetet\u201d. Ez olyan, mint egy k\u00f6rplasztika, amit sohasem egy oldalr\u00f3l vizsg\u00e1lunk, mint egy festm\u00e9nyt vagy rajzot, hanem k\u00f6rbe kell j\u00e1rni, szinte mozg\u00e1s\u00e1ban \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck a szobor megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t. (Fekete J.J\u00f3zsef \u201eIdentit\u00e1s \u00e9s tautol\u00f3gia\u201d c. \u00edr\u00e1s\u00e1nak alc\u00edme: \u201eK\u00f6rbenj\u00e1rt, egyre kitaposottabb utakon Szentkuthy m\u0171veiben\u201d). A catalogus rerum, a jelens\u00e9gek jegyz\u00e9ke szerintem kapcsolatban van az \u0151 mindent r\u00f6gz\u00edt\u0151 \u00e9s gy\u0171jt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val: a napl\u00f3, a t\u00edzezer k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1r, a lemezek, nem utols\u00f3 sorban a bar\u00e1tn\u0151k, akikkel kapcsolatban azt vallotta, hogy csak akkor \u00e9rezte val\u00f3s\u00e1gosnak \u0151ket, miut\u00e1n bemutatta \u00e9desanyj\u00e1nak. H\u00e1t err\u0151l van sz\u00f3: mindent csak akkor \u00e9rzett val\u00f3s\u00e1gosnak, miut\u00e1n r\u00f6gz\u00edtett. Illetve az\u00e9rt r\u00f6gz\u00edtett mindent, hogy val\u00f3s\u00e1gos legyen, \u00e9s nem az\u00e9rt, hogy maradand\u00f3s\u00e1g-szomj\u00e1t enyh\u00edtse. Eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171ve err\u0151l sz\u00f3l: egy hatalmas folyamatoss\u00e1got \u00e9rz\u00fcnk benne, mintha minden m\u0171ve egy hatalmas napl\u00f3 r\u00e9sze lenne, \u00e9s ez\u00e9rt m\u0171veivel kapcsolatban a befejezetlens\u00e9g sem vet\u0151dik fel probl\u00e9mak\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n Mi a helyzet a k\u00fclf\u00f6ldi fogadtat\u00e1ssal?<\/strong><\/p>\n\n\n\n K\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is Joyce, Borges, Proust k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re teszik, de nem a nagy olvas\u00f3 t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra. Franciaorsz\u00e1gban kilenc k\u00f6tet jelent meg a Phaebus, a Corti, valamint a Seuil kiad\u00f3k gondoz\u00e1s\u00e1ban. Spanyolul \u00e9s portug\u00e1lul is megjelent t\u00f6bb k\u00f6nyve. Meg\u00edrj\u00e1k, hogy k\u00fcl\u00f6nleges, \u00e9lvonalba tartoz\u00f3 szerz\u0151.<\/p>\n\n\n\n Szerintem az nem v\u00e1rhat\u00f3, hogy M\u00e1rai S\u00e1ndorhoz hasonl\u00f3 karriert fusson be, mert \u00f6sszetettebb a sz\u00f6vegvil\u00e1ga.<\/strong><\/p>\n\n\n\n Azt nem mondhatom, hogy \u00f6nc\u00e9l\u00fa \u00edr\u00f3 lett volna. A tanulm\u00e1nyaiban, riportjaiban p\u00e9ld\u00e1ul roppant k\u00f6z\u00e9rthet\u0151, m\u00e9gis szenved\u00e9lyes ember. Kepes Andr\u00e1snak adott riportban elmondta, hogy mindig voltak neh\u00e9z \u00edr\u00f3k, a neh\u00e9z irodalmat sz\u00e9p lassan, \u00e9vtizedek, tal\u00e1n \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n fogadja el a vil\u00e1g.<\/p>\n\n\n\n Tudott \u0151, ha akart \u2013 mondhatn\u00e1nk n\u00e9mi mal\u00edci\u00e1val. S\u0151t, m\u0171fajban is tudott \u00edrni: a tanulm\u00e1nyokban.<\/strong><\/p>\n\n\n\n Igen, a sz\u00e9pirodalomban eg\u00e9sz m\u00e1s mint a tanulm\u00e1nyokban. Amikor le\u00fclt \u00edrni, akkor \u2013 ahogy kifejezte, a hal\u00e1nt\u00e9k\u00e1ra mutatva \u2013 valaki dikt\u00e1lt neki. Nem volt misztikus alkat, de \u00fagy t\u0171nik, ez n\u00e1la a val\u00f3s\u00e1g r\u00e9sze volt. \u00c9rdekes k\u00eds\u00e9rlet lenne, ha egy k\u00f6nyv\u00e9t \u00fagy jelentetn\u00e9nk meg, hogy az \u00edr\u00e1s magj\u00e1t k\u00fcl\u00f6n vinni folyamatosan, \u00e9s a saj\u00e1t \u201esz\u00e9ljegyzeteit\u201d, a sz\u00f6veghez illesztett hossz\u00fa komment\u00e1rokat valamivel beljebb, ak\u00e1r egy m\u00e1sodik vagy harmadik \u201efi\u00f3kot\u201d is m\u00e9g beljebb, mert a sz\u00e9ljegyzeteket is sz\u00e9ljegyzeteli. Ezzel a t\u00f6rdel\u00e9si m\u00f3dszerrel a t\u00f6rt\u00e9net f\u0151 vonal\u00e1t k\u00f6vetni lehetne. Csakhogy ezt nem lehet, nem szabad megval\u00f3s\u00edtani, azon egyszer\u0171 okn\u00e1l fogva, hogy Szentkuthy nem ezt akarta. \u0150 egy mondat, egy bekezd\u00e9s, egy fejezet egys\u00e9g\u00e9be mindent bele akart venni, ami abban a 10 percben vagy 2 \u00f3r\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt a fej\u00e9ben, a gondolataiban, esetleg k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9ben, teh\u00e1t az a bizonyos \u201edikt\u00e1l\u00e1s\u201d szerintem azt jelenthette, hogy el\u0151vette \u00e9s munk\u00e1ba \u00e1ll\u00edtotta az \u00edr\u00e1s k\u00f6zben az \u00f6t\u00f6n t\u00fali \u00e9rz\u00e9kszerveit is.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1r ebb\u0151l is l\u00e1tszik, hogy ezek a sz\u00f6vegek el\u00e9g rendhagy\u00f3 szerkezet\u0171ek: egy k\u00f6nyvet \u00fagy elk\u00e9sz\u00edteni, hogy egyszerre h\u00e1rom k\u00f6nyv lesz bel\u0151le.<\/strong><\/p>\n\n\n\n A V\u00e9res szam\u00e1r kapcs\u00e1n dolgoztunk ki egy hasonl\u00f3 m\u00f3dszert. 1982-ben, a k\u00e9zirat sajt\u00f3 al\u00e1 rendez\u00e9se k\u00f6zben k\u00e9sz\u00edtettem magamnak egy tartalommutat\u00f3t, hogy meg\u00e9rtsem a sz\u00f6veg hol folyamatos, hol ide-oda ugr\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit, gondolati kifut\u00e1sait, mert h\u00e1t nem volt egyszer\u0171. A tartalommutat\u00f3ban \u00f6sszegeztem a t\u00f6rt\u00e9netet. A sz\u00f6vegbe beiktatott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 komment\u00e1rokat (melyeket a sz\u00edndarabokban \u00fagy szoktak jel\u00f6lni, hogy \u201ef\u00e9lre\u201d) beljebb tettem a mutat\u00f3ban. \u00c9s ha j\u00f6tt egy \u00fajabb \u201ef\u00e9lre\u201d, akkor azt m\u00e9g beljebb illesztettem. \u00cdgy h\u00e1rom, sokszor n\u00e9gy beljebb tolt sz\u00f6vegt\u00f6mb j\u00f6tt l\u00e9tre. Mikl\u00f3snak nagyon tetszett, r\u00e1\u00edrta a sz\u00f6vegem tetej\u00e9re, hogy \u201eSumma storica\u201d.Teh\u00e1t \u00e9rdekes lenne ez. Viszont ez m\u00e1r nem Szentkuthy, ez \u00e9n vagyok.<\/p>\n\n\n\n Mi jelenik meg m\u00e9g a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben?<\/strong><\/p>\n\n\n\n M\u00e9g megeml\u00edtem a k\u00f6zelm\u00faltat, novemberben a Magvet\u0151n\u00e9l megjelent egy fajta nosztalgia-kiad\u00e1sk\u00e9nt az 1939-es fekete Orpheus-f\u00fczet kb. A-4-es form\u00e1tum\u00e1ban a Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma els\u0151 r\u00e9sze, az annak idej\u00e9n rend\u0151rs\u00e9g \u00e1ltal elkobzott: Sz\u00e9ljegyzetek Casanov\u00e1hoz. Most tudatosult bennem az a hatalmas elsz\u00e1nts\u00e1g, ami Szentkuthyban megvolt annak idej\u00e9n: tudjuk, milyen lelkesen, milyen sokr\u00e9t\u0171 sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00e9s ihlettel k\u00e9sz\u00fclt az Orpheus-m\u0171v\u00e9re, \u00e9s amikor megjelenik az els\u0151 r\u00e9sz\u2026 bez\u00fazz\u00e1k. De Szentkuthy nem t\u00f6rt meg, nem omlott \u00f6ssze a hatalmas terv, hanem mint l\u00e1ttuk, az Euridik\u00e9 nyom\u00e1ban k\u00f6tetig tulajdonk\u00e9ppen az eg\u00e9sz tervet k\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad \u00edve alatt megval\u00f3s\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n \u00c9s most v\u00e9gezet\u00fcl a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151: mint eml\u00edtettem, Kar\u00e1csony t\u00e1j\u00e1n megjelenik a v\u00e1logatott levelez\u00e9s. A Magvet\u0151 pedig j\u00f6v\u0151 tavasszal kiadja egy posztumusz reg\u00e9ny-k\u00e9zirat\u00e1t, c\u00edme: Pendragon \u00e9s XIII. Apoll\u00f3. Ebb\u0151l sok r\u00e9szt k\u00f6z\u00f6lt\u00fcnk m\u00e1r foly\u00f3iratokban, a Kalligrammban, a Holmiban s\u0151t az Inici\u00e1l\u00e9k \u00e9s \u00e1menekben, novellak\u00e9nt (mert akkor m\u00e9g nem tudtam, hogy ez tulajdonk\u00e9ppen reg\u00e9nyr\u00e9szlet). Ez a t\u00f6rt\u00e9net is egy fajta catalogus rerum: a s\u00e1t\u00e1n mesterked\u00e9seir\u0151l \u00e9s az emberi gyarl\u00f3s\u00e1gokr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Megjelent: \u201ePrae\u201d c. foly\u00f3iratban, 2008. december<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u201eK\u00f6rbenj\u00e1rt, egyre kitaposottabb utakon\u2026\u201dBalogh Endre: interj\u00fa Tompa M\u00e1ri\u00e1val Mikor, milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt ismerkedtetek meg Szentkuthy Mikl\u00f3ssal? Most, hogy feltetted a k\u00e9rd\u00e9st, egyszerre l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3, hogy mennyire r\u00e9gen ismerkedt\u00fcnk meg, \u00e9s mennyire a jelennek \u00e9rzem. Szentkuthy mindig azt mondta, hogy a jelenben \u00e9l, amit eleinte nehezen tudtam elhinni. De egyre ink\u00e1bb \u00fagy l\u00e1tom, hogy nagyon igaza van: […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":207,"menu_order":10,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"class_list":["post-228","page","type-page","status-publish","hentry","category-meltatasok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/228","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=228"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/228\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":229,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/228\/revisions\/229"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/207"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=228"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=228"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
Minden k\u00e9ziratot \u00fagy vettem a kezembe, hogy nem tudtam, kiadhat\u00f3-e vagy sem. Nem akartam kompromitt\u00e1lni. De f\u0151leg: \u0151 gondolt erre, kifejezetten k\u00e9rte is Hegyi Katalint\u00f3l, aki a Pet\u0151fi irodalmi m\u00fazeumban elhelyezett hagyat\u00e9k\u00e1t gondozza, hogy \u00f3vatosan b\u00e1njunk a m\u00e9g kiadatlan k\u00e9ziratokkal, hiszen azok min\u0151s\u00e9g\u00e9re nem eml\u00e9kezett j\u00f3l. A Barokk R\u00f3bertet 19 \u00e9vesen \u00edrta (mind\u00f6ssze egy \u00e9vvel a Prae elkezd\u00e9se el\u0151tt!) a 17-18 \u00e9ves \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l. Az\u00e9rt k\u00e9rtem ki a PIM k\u00e9ziratt\u00e1r\u00e1b\u00f3l, mert kiv\u00e1ncsi voltam, hogy vajjon milyen. Mint kider\u00fclt, egy fantaszta kamasz k\u00fcl\u00f6nleges napl\u00f3folyama. \u00c9s m\u00e1r cs\u00edr\u00e1iban ott van a k\u00e9s\u0151bbi Szentkuthy.<\/p>\n\n\n\n
Ekkor jelent m\u00e9g meg az 1986-ban k\u00e9sz\u00fclt vide\u00f3film szerkesztett v\u00e1ltozata, a Harmonikus t\u00e9pett l\u00e9lek.<\/p>\n\n\n\n
2001-ben a nem z\u00e1rolt, korai napl\u00f3it jelentett\u00fck meg, F\u00e1jdalmak \u00e9s titkok j\u00e1t\u00e9ka c\u00edmmel. Itt tal\u00e1lhat\u00f3k az illusztr\u00e1ci\u00f3k, amelyeket el\u0151sz\u00f6r m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben, 80 \u00e9ves kor\u00e1ban a Francia Int\u00e9zetben \u00e1ll\u00edtottak ki, majd a ti seg\u00edts\u00e9getekkel, a Th\u00e9leme-mel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9ssel indult el egy 11 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sorozat az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban.<\/p>\n\n\n\n