{"id":214,"date":"2020-10-05T17:23:23","date_gmt":"2020-10-05T17:23:23","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/?page_id=214"},"modified":"2020-11-03T10:11:03","modified_gmt":"2020-11-03T10:11:03","slug":"prae-meltatasokbol-reszletek","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/meltatasok\/prae-meltatasokbol-reszletek\/","title":{"rendered":"Prae-m\u00e9ltat\u00e1sokb\u00f3l r\u00e9szletek"},"content":{"rendered":"\n

Szemelv\u00e9nyek korabeli \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi k\u00f6nyvismertet\u00e9sekb\u0151l<\/strong><\/p>\n\n\n\n

N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 (Tan\u00fa, 1933. j\u00fanius)
\u201ePfisterer Mikl\u00f3s m\u0171velt \u00edr\u00f3. Vannak pontjai a f\u00f6ldnek, ahol term\u00e9szetesnek tal\u00e1lj\u00e1k, hogy az \u00edr\u00f3 m\u0171velt legyen s vannak helyek, ahol a m\u0171velt egyszer\u0171 jelz\u0151, mely a m\u0171velt \u00edr\u00f3t a m\u0171veletlenekt\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg. Magyarorsz\u00e1g nem tartozik ezek k\u00f6z\u00e9 a helyek k\u00f6z\u00e9; itt a m\u0171velt \u00edr\u00f3k k\u00fcl\u00f6n szekt\u00e1t alkottak, m\u0171veltnek lenni: dacos mer\u00e9szs\u00e9g, meghasonl\u00e1s az otthonnal, majdnem haza\u00e1rul\u00e1s. [\u2026] Pfisterer Mikl\u00f3s [\u2026] mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151n m\u0171velt s \u00fagy eur\u00f3pai, hogy nem emlegeti Eur\u00f3p\u00e1t vagy ha v\u00e9letlen\u00fcl emlegeti, nem kell g\u00f6rcs\u00f6sen a puszt\u00e1ra gondolnia. [\u2026] Pfisterer m\u0171ve sz\u00e9less\u00e9g\u00e9vel, sokir\u00e1ny\u00fa \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9vel nagy humanista m\u0171: az emberi teljes sz\u00ednpada; de ugyanakkor ellent\u00e9te is annak, amit humanizmus alatt \u00e9rteni szok\u00e1s; figyelme sosem a teljes embers\u00e9gre ir\u00e1nyul, hanem egy-egy k\u00fcl\u00f6n \u00e1ll\u00f3 emberi elemre [\u2026] egyben kijel\u00f6li a kor\u00e1ramot is, amellyel rokons\u00e1got tart. Deshumanizacion del arte; \u00edgy nevezte el Ortega [\u2026] azt a m\u0171v\u00e9szeti m\u00f3dszert, amelyet Pfisterer is haszn\u00e1l. Deshumanizacion? De h\u00e1tha egy m\u00e9lyebbfajta \u00bbhumaniz\u00e1ci\u00f3?\u00ab.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Hal\u00e1sz G\u00e1bor \u2013 Nyugat, 1934. II. f\u00e9l\u00e9v (275\u201378. old.)
\u201e\u2026 d\u00f6nt\u0151bb tan\u00fas\u00e1got tesznek a forma elpuszt\u00edthatatlan \u00e9lete mellett a sikerei. Egy-egy \u00e9rtekez\u0151 r\u00e9szlet\u00e9be sz\u00e9ps\u00e9gr\u0151l, n\u0151i testr\u0151l, szesz\u00e9lyesen fel-felvett t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l [\u2026] kirajzol\u00f3dik a jellem, a kompozici\u00f3 bet\u00f6r a j\u00f3l megcsin\u00e1lt jelenetekbe, l\u00edr\u00e1saiban, pl. a hajnali Cannes csendj\u00e9r\u0151l, egyenletesen tiszta a st\u00edlusa. Neh\u00e9z a m\u0171v\u00e9sznek a mesters\u00e9ge ellen rugodoznia. [\u2026] Mert k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl m\u0171v\u00e9sszel van dolgunk. Ha e k\u00f6nyv csak elm\u00e9lked\u00e9sek laza sorozata lenne, akkor is emgkapna \u00e1rad\u00f3 \u00f6tleteivel \u00e9s fogalmainak hajsz\u00e1lfinom erezet\u00e9vel, amely n\u00e9ha m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9pkori gondolatminiat\u00far\u00e1kra eml\u00e9keztet, az \u00e1rnyalatnyi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sek mesterm\u0171veire. De mint egyik ihlet\u0151je a barokk reg\u00e9ny, amelynek modern \u00fajrateremt\u00e9s\u00e9t tudatosan megk\u00eds\u00e9rli, a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges intellektualizmust buja teny\u00e9szettel eges\u00edti a munk\u00e1ja, tobz\u00f3d\u00f3 hasonlatok, orgi\u00e1z\u00f3 szavak, vizion\u00e1lis k\u00e9pzelet \u00e9s f\u0151leg p\u00e1ratlanul szeml\u00e9letes \u00e9rz\u00e9ki benyom\u00e1sok t\u00f6megeivel.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Szerb Antal \u2013 Erd\u00e9lyi Helikon, 1934. augusztus-szeptember (547\u2013549. old.)
\u201eK\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl esem\u00e9ny irodalmunkban. Nincs olyan nagysiker\u0171 \u00e9s n\u00e9pszer\u0171 reg\u00e9ny, amelyr\u0151l annyi sz\u00f3 esn\u00e9k irodalmi t\u00e1rsalkod\u00e1s k\u00f6zben, mint a Prae-r\u0151l. [\u2026] Nincs m\u00e9g egy ilyen intelligens k\u00f6nyv\u00fcnk, mint a Prae. Az eur\u00f3pai szellem legmagasabb cs\u00facsait j\u00e1rja be k\u00f6nnyed\u00e9n, j\u00e1t\u00e9kosan, ironikusan \u00e9s hasonl\u00edthatatlanul egy\u00e9ni m\u00f3don. Magyar kult\u00far\u00e1nk egyik nagy dokumentuma lesz, hogy ezt a k\u00f6nyvet magyarul \u00edrt\u00e1k.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Hamvas B\u00e9la \u2013 Napkelet, 1935. febru\u00e1r 1. (123\u2013125. old.)
\u201eNyelve megfoghat\u00f3nak l\u00e1tszik. M\u00e9gsem megfoghat\u00f3. \u00dagyl\u00e1tszik meg lehet t\u00e1madni. M\u00e9g sem lehet. Vannak hib\u00e1i. De ezek a hib\u00e1k egy m\u00e1s oldalr\u00f3l er\u00e9nyek \u00e9s minden esetben mag\u00e1hoz a m\u0171h\u00f6z tartoznak, ami n\u00e9lk\u00fcl \u00e9ppen ez a m\u0171 elk\u00e9pzelhetetlen. Az ember k\u00e9ts\u00e9gbe vonja hat\u00e1s\u00e1t. M\u00e9gis esz\u00e9be jut. Sz\u00f3val nyugtalan\u00edt \u00e9s \u00e9rdekel. Vagyis kih\u00edvja a kritik\u00e1t, de felt\u00e9tlen\u00fcl t\u00f6bb, semhogy kritik\u00e1val el lehessen int\u00e9zni.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Han\u00e1k Tibor \u2013 Praefiloz\u00f3fia, Magyar M\u0171hely, P\u00e1rizs, Szentkuthy k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m, 1974. december (18\u201339 old.)
\u201eA Prae az emberi mindens\u00e9g k\u00f6nyve. A sz\u00e9th\u00e1nyt \u00e9rz\u00e9sek, \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s elm\u00e9letek ellen\u00e9re van benne valami \u00e1tfog\u00f3 jelleg, mindenr\u0151l sz\u00f3t ejt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k. Teljess\u00e9g ez, totalit\u00e1s, de a meghitts\u00e9g hangulata, a meg\u00e9rt\u00e9s hiedelme, a z\u00e1rt vil\u00e1gk\u00e9p g\u00f6r\u00f6g\u00f6s egyens\u00falya n\u00e9lk\u00fcl. Nem \u00e1ll meg egyes szempontokn\u00e1l, nem el\u00e9gszik meg egyes oldalakkal, \u00e9s nem az \u00e9let t\u00f6rt darabjait nevezi ki eg\u00e9sznek; mindent sz\u00e1mbavesz, nem tud\u00f3s rendszeress\u00e9ggel, hanem idegesen az egyszerre t\u00f6bb \u00e9rz\u00e9kszerven \u00e9s az absztrakci\u00f3n \u00e1t r\u00e1rohan\u00f3 univerzumt\u00f3l.\u201d
\u201e\u2026 a Prae a k\u00e9pek, az \u00e9ltet\u0151 v\u00edzi\u00f3k, egy \u00faj misztika oldal\u00e1n \u00e1ll, mely ha elt\u00f6lti az embert, energi\u00e1t ad. Ez a misztika nem valami m\u00e9lys\u00e9g, ahov\u00e1 le kell ereszkedn\u00fcnk, hanem k\u00f6zvetlen\u00fcl felfoghat\u00f3nak kell lennie, ez\u00e9rt \u00bbnem jelent t\u00e1vols\u00e1got a fel\u00fclett\u0151l, az m\u00e1r ott van a fel\u00fcleten\u00ab.<\/p>\n\n\n\n

Kassai Gy\u00f6rgy \u2013 Tautol\u00f3gia \u00e9s sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k Szentkuthy Prae-j\u00e9ben \u2013 Magyar M\u0171hely, P\u00e1rizs, Szentkuthy k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m, 1974. december (40\u201354 old.)
\u201eSzentkuthy Mikl\u00f3s \u00edr\u00f3i \u00f6ntudatoss\u00e1ga alighanem egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 a magyar irodalomban. \u00d6ntudatoss\u00e1gon itt els\u0151sorban egyfajta \u00e9bers\u00e9get \u00e9rt\u00fcnk, azt az \u00edr\u00f3i magatart\u00e1st, amely az \u00edr\u00e1sm\u0171 megszerkeszt\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan az alkot\u00e1s folyamat\u00e1nak \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t is feladat\u00e1nak tekinti, \u00e9s ezzel feloldja az olvas\u00f3t az al\u00f3l a hallgat\u00f3lagos megegyez\u00e9sen alapul\u00f3 k\u00f6teless\u00e9g al\u00f3l, hogy a szerkeszt\u00e9si tr\u00fckk\u00f6ket \u00e9s hagyom\u00e1nyos \u00edr\u00f3i p\u00f3zokat k\u00e9szp\u00e9nznek v\u00e9ve passz\u00edv b\u00e1r\u00e1nyk\u00e9nt hagyja mag\u00e1t vezettetni az \u00edr\u00f3i szuggesztivit\u00e1st\u00f3l\u2026\u201d<\/p>\n\n\n\n

G\u00e1bor Mikl\u00f3s \u2013 Ember \u00e9s k\u00f6nyve, \u00daj \u00cdr\u00e1s, 1980 augusztus,126 old.
\u201e Ami nem \u00e9rdekelt, azt ler\u00e1ztam magamr\u00f3l, mint kutya a vizet. De volt olyan \u00edr\u00f3 \u2013 Szentkuthy Mikl\u00f3s \u2013, aki annyira hatott r\u00e1m, hogy \u00e9vekig szinte az \u0151 \u00e9let\u00e9t \u00e9ltem. Tizenn\u00e9gy-tizen\u00f6t \u00e9ves lehettem, amikor egy k\u00f6nyvkeresked\u00e9sben r\u00e1bukkantam a Prae-re. Megvettem, elolvastam, \u00e9s azt mondhatom, az\u00f3ta folyamatosan olvasom. Nem mintha azonnal \u00e9rtettem volna. De m\u00e1ni\u00e1kusan belevetettem magam ind\u00e1z\u00f3 mondataiba, a \u201ekiz\u00f6kken\u0151 id\u0151\u201d-be, a sz\u00f3, a forma, a teljess\u00e9g m\u00e1mor\u00e1ba.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Somly\u00f3 Gy\u00f6rgy \u2013 \u201ePrae vagy Post\u201d, \u00c9let \u00e9s irodalom, 1980. szeptember 13.
\u201eA Prae egy olyan irodalmi helyzet term\u00e9ke, amelyben az irodalom egy \u00bbrealizmuson\u00ab \u00e9s \u00bbklasszicizmuson\u00ab t\u00fali val\u00f3s\u00e1g-klasszis felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak feladata el\u00e9 ker\u00fcl, azzal, hogy minden ad\u00f3d\u00f3 dolog \u00bbegynem\u0171s\u00e9g\u00ab-\u00e9nek jegy\u00e9ben valamik\u00e9ppen a tot\u00e1lis val\u00f3s\u00e1got tudhassa mag\u00e1\u00e9nak. [\u2026] A val\u00f3s\u00e1g teljess\u00e9g\u00e9t teh\u00e1t ott kell keresni, ahol m\u00e9g nincs. A Prae a m\u0171 m\u0171-el\u0151tti \u00e1llapot\u00e1nak m\u0171v\u00e9 transzpon\u00e1l\u00e1sa, a meg\u00edr\u00e1s el\u0151tti \u00e1llapot meg\u00edr\u00e1sa. A m\u00e9g-minden-lehet \u00e9s a mindenhogy-igaz-lehet egyed\u00fcl igaznak tetsz\u0151 \u00e1llapota, a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s a m\u00e1r-nem-\u00e9let form\u00e1ja \u00e9s a m\u00e9g-nem-m\u0171 form\u00e1tlans\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt. Forma \u00e9s form\u00e1tlans\u00e1g egys\u00e9ge, mint \u00faj forma, mint egyfajta t\u00fall\u00e9p\u00e9s, nemcsak tartalom \u00e9s forma antin\u00f3mi\u00e1j\u00e1n, hanem tartalom \u00e9s forma egys\u00e9g\u00e9n is. [\u2026] A modern m\u0171v\u00e9szet egyik nagy felismer\u00e9se \u2013 a sok k\u00f6z\u00fcl -, hogy sosem azt \u00edrjuk, amit \u00edrunk, hanem mindig valami m\u00e1st. \u00bbMinden vers egy m\u00e1sik vers\u00ab – mondja Octavio Paz. A Prae-ben ez a felismer\u00e9s is (mint annyi m\u00e1s) a v\u00e9gletekig fesz\u00edtett. Szentkuthy mintha eleve ezt a m\u00e1sikat \u00edrn\u00e1. Teh\u00e1t bizonyos szempontb\u00f3l semmi sincs n\u00e1la meg\u00edrva \u2013 de minden meg van \u00edrva, ami majd a legt\u00f6bb meg\u00edrottb\u00f3l kimarad. A Prae mindig a \u201eNem-Prae\u201d \u00e9s az \u201eIgazi-Prae\u201d hat\u00e1r\u00e1n mozog. [\u2026] Ez nem reg\u00e9ny, amelynek alakjai vannak; hanem alakok sora, akiknek reg\u00e9nyeik vannak.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Tandori Dezs\u0151 (k\u00f6nyvszemle, Magyar Nemzet, 1980. szeptember 28.)
\u201eMegsz\u00f3lal\u00e1stan, ez az egyetlen sz\u00f3, amelyet viszonylag c\u00e9lszer\u0171en alkalmazhatunk a Prae eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1ra. [\u2026] Szentkuthy k\u00f6nyve nem egyszer\u0171en k\u00f6nyv a k\u00f6nyvben, hanem a k\u00f6nyv mindig teljes k\u00f6rt jelent\u0151 meg\u00fajul\u00e1sa, a b\u00e1rmikor b\u00e1rmerre v\u00e9grehajthat\u00f3 szellemi t\u00f6v\u00e1bbsz\u00f6kken\u00e9s felel\u0151s folyamata. [\u2026] Hogyan l\u00e9tezik az \u00e9let? [\u2026] A Prae az\u00e9rt alapmunka [\u2026], mert figyelm\u00e9t nem hagyja elterelni a maga \u00e1ltal induk\u00e1lt k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00f6k vonz\u00f3s\u00e1gai r\u00e9v\u00e9n; tud r\u00f3luk, \u00e9l vel\u00fck, de k\u00e9rd\u00e9se (mely k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt v\u00e1lasz!) az marad: mi az, hogy \u00e9lek, mi az, hogy tudok? Err\u0151l, magyarul, ilyen \u00fcd\u00edt\u0151en m\u00e9g sem el\u0151tte, sem az\u00f3ta nem besz\u00e9ltek.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Bata Imre: A reg\u00e9ny reg\u00e9nye, a Prae \u2013 \u00daj \u00cdr\u00e1s, 1980. november (3\u201319 old.)
\u201eEz a roppant \u00fczem \u2013 a Prae \u2013 egyetlen dinamizmus, hatalmas m\u0171k\u00f6d\u00e9s; a benyom\u00e1st kelti bennem, hogy a dolgok teremt\u0151dnek, s \u00e9pp ez a folytonos teremt\u0151d\u00e9s a l\u00e9nyeg, az eg\u00e9szben a r\u00e9szlet ny\u00fczs\u00f6g, \u00e9s e ny\u00fczsg\u00e9s maga az eg\u00e9sz; ak\u00e1rmilyen neh\u00e9z k\u00f6vetni e mozg\u00e1st, m\u00e9gis megpihenhet a tekintet egy napraforg\u00f3n, elkalandozhat egy tengerparti horizonton, k\u00f6zel\u00edthet \u00e9s t\u00e1volodhatik, benne lehet \u00e9s k\u00edv\u00fcl ker\u00fclhet, f\u00f6ldod\u00f3dhatik \u00e9s megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zhetik, beles\u00edmulhat \u00e9s f\u00f6l\u00e9be ker\u00fclhet, vagyis a perspektiva voltak\u00e9ppen definit\u00edv: ott vagyunk, ahol lenn\u00fcnk j\u00f3, ahol lenn\u00fcnk kell.\u201d<\/p>\n\n\n\n

B\u00e9l\u00e1di Mikl\u00f3s \u2013 Prae, avagy reg\u00e9ny a reg\u00e9nyr\u0151l \u2013 Jelenkor, 1981. november, (996\u20131002 old.)
\u201eSzentkuthy reg\u00e9ny\u00e9t aligha lehet k\u00f6zvetlen\u00fcl Proust vagy Joyce m\u0171v\u00e9vel rokon\u00edtani, a Prae t\u00fal van rajtuk, \u00edr\u00f3juk m\u00e1s ir\u00e1nyba t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dik. Teljesen \u00e1t akarja gy\u00farni az epik\u00e1t, szak\u00edt a t\u00e9rbeli elhelyez\u00e9s \u00e9s az id\u0151beli kronol\u00f3gia rendj\u00e9vel, a realista vil\u00e1gk\u00e9pb\u0151l fakad\u00f3 logikus szerkeszt\u00e9sm\u00f3ddal \u2013 egysz\u00f3val mindazzal, ami a reg\u00e9nyt reg\u00e9nny\u00e9 avatta. De mit ad helyette, mit k\u00edv\u00e1n az \u00edr\u00f3 a Prae-ben megalkotni? [\u2026] egyidej\u0171en a tapasztalat, a l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s a filoz\u00f3fia, az elvont gondolkod\u00e1s oldal\u00e1r\u00f3l elindulva akarta a reg\u00e9ny vil\u00e1g\u00e1t teljesen \u00e1tform\u00e1lni. R\u00f6gt\u00f6n hozz\u00e1 kell ehhez tenni: nem \u00fagy, hogy felt\u00e9tlen\u00fcl pozit\u00edv programot adott; ellenkez\u0151leg, bizonytalans\u00e1got, a k\u00e9telyt \u00fcltette a bizonyoss\u00e1g hely\u00e9be, de azt oly k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel gondolva v\u00e9gig, amire nem tudunk magyar p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edteni.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Fekete J.J\u00f3zsef (Olvasat,Forum, \u00dajvid\u00e9k, 1986. (13., 18. old.)
\u201eSzentkuthy sz\u00e1m\u00e1ra a m\u0171v\u00e9szet azonos az abszurdul teljes intellektu\u00e1lis elemz\u00e9ssel [\u2026] Ez a n\u00fcansz-elemz\u00e9s, \u00f6nvizsg\u00e1lati neur\u00f3zis nem v\u00e1lasztja \u00e9leten inneni \u00e9s \u00e9leten t\u00fali jelens\u00e9gekre a vil\u00e1got, azaz nem osztja meg a l\u00edr\u00e1t \u00e9s a tudom\u00e1nyt, hanem a vil\u00e1got mint eg\u00e9szet t\u00fckr\u00f6zteti \u00f6nmag\u00e1ban, lejegyezv\u00e9n annak rezd\u00fcl\u00e9seit, s ezekb\u0151l \u00e9p\u00edti fel a t\u00f6rt\u00e9nelmet, a term\u00e9szetet, a mitol\u00f3gi\u00e1t.\u201d
\u201eMinden sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9ge, analiz\u00e1ci\u00f3s m\u00e1ni\u00e1ja, katalogiz\u00e1l\u00f3 hajlama mellett reg\u00e9nynek kell tartanuk a Prae-t [\u2026] \u2013, amely v\u00e9gs\u0151 soron a val\u00f3s\u00e1g egy\u00e9ni m\u00f3don val\u00f3 \u00fajrastruktur\u00e1l\u00e1sa, rombol\u00e1sa \u00e9s \u00fajra\u00e9p\u00edt\u00e9se, \u00e1tl\u00e9nyeg\u00edt\u00e9se, k\u00e9tszempont\u00fa, divinus et diabolicus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Nagy P\u00e1l: Az el\u00e9rhetetlen sz\u00f6veg (Pre-palimpszeszt), Anonymus kiad\u00f3, Bp. 1999. (55., 58. old.)
\u201eAmi Szentkuthyt illeti, feltehet\u0151 a k\u00e9rd\u00e9s: van-e jelent\u0151sebb \u00bbszolg\u00e1lata\u00ab egy orsz\u00e1gnak, egy kult\u00far\u00e1nak, mint remekm\u0171vet \u00edrni az adott orsz\u00e1g nyelv\u00e9n, az adott kult\u00far\u00e1t addig soha nem l\u00e1tott magas\u00e1gokba emelni?\u201d
\u201eA Prae az\u00e9rt a legfontosabb experiment\u00e1lis reg\u00e9nyek egyike, mert benne a r\u00e9gi \u00e9s a XX. sz\u00e1zadi k\u00eds\u00e9rleti reg\u00e9ny szinte minden probl\u00e9m\u00e1ja megtal\u00e1lhat\u00f3, s vannak olyan elemek (pl. a reg\u00e9nyelm\u00e9let, az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let), amelyek csak Szentkuthy reg\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3k meg. [\u2026] Rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don megn\u0151 a nyelv szerepe: a nyelv a l\u00e9t otthona.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szemelv\u00e9nyek korabeli \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi k\u00f6nyvismertet\u00e9sekb\u0151l N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 (Tan\u00fa, 1933. j\u00fanius)\u201ePfisterer Mikl\u00f3s m\u0171velt \u00edr\u00f3. Vannak pontjai a f\u00f6ldnek, ahol term\u00e9szetesnek tal\u00e1lj\u00e1k, hogy az \u00edr\u00f3 m\u0171velt legyen s vannak helyek, ahol a m\u0171velt egyszer\u0171 jelz\u0151, mely a m\u0171velt \u00edr\u00f3t a m\u0171veletlenekt\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg. Magyarorsz\u00e1g nem tartozik ezek k\u00f6z\u00e9 a helyek k\u00f6z\u00e9; itt a m\u0171velt \u00edr\u00f3k k\u00fcl\u00f6n szekt\u00e1t […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":207,"menu_order":3,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"class_list":["post-214","page","type-page","status-publish","hentry","category-meltatasok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/214","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=214"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/214\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":215,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/214\/revisions\/215"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/207"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=214"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=214"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}