Fekete J. J\u00f3zsef: POST<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy Mikl\u00f3s \u00e9s m\u0171vei<\/p>\n\n\n\n
\u2013 monogr\u00e1fia \u2013<\/p>\n\n\n\n
PROL\u00d3GUS \u00c9S EPIL\u00d3GUS<\/p>\n\n\n\n
AZ EFEMERS\u00c9G AKT\u00cdV UT\u00c1LATA<\/p>\n\n\n\n
AVAGY<\/p>\n\n\n\n
A HIPOCHONDRIA EPIKUS METAFOR\u00c1I<\/p>\n\n\n\n
\u201eA meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9snek, az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak m\u00e9g nem volt elvetem\u00fcltebb fantaszt\u00e1ja, mint \u00e9n..\u201d<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy Mikl\u00f3s<\/p>\n\n\n\n
\u201eAz ilyen \u00bbt\u00e9m\u00e1k\u00ab persze nem kidolgozhat\u00f3 \u00f6tletek, b\u00e1r a kidolgoz\u00e1snak val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nincsenek bels\u0151 akad\u00e1lyai, hanem hogy pontosan hat\u00e1rozzuk meg \u0151ket: a hipochondria epikus metafor\u00e1i \u2013 \u00e9rtve alatta, hogy egy-egy intenz\u00edv \u00e9letmozzanat mindig csakis ilyen gyakorlati elk\u00e9pzel\u00e9seket, t\u00f6rt\u00e9net-lehet\u0151s\u00e9geket v\u00e1lt ki, mely lehet\u0151s\u00e9geket azt\u00e1n r\u00e9szben er\u0151ltetett anakronizmussal, r\u00e9szben meg \u00e9pp ellenkez\u0151 leg: agg\u00e1lyos t\u00f6rt\u00e9net-pszichol\u00f3giai szimattal, a m\u00faltba vet\u00edt, titkol \u00e9s maskar\u00e1l az ember.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy Mikl\u00f3s<\/p>\n\n\n\n
A Prae a huszadik sz\u00e1zadi magyar irodalom pr\u00f3bak\u00f6ve, \u00edr\u00f3ja pedig az els\u0151 tizenh\u00e1rom pr\u00f3b\u00e1s fajtiszta sz\u00f6rnyetege \u2013 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k Szentkuthy els\u0151 kritikusai. A \u201esz\u00f6rnyeteg\u201d kifejez\u00e9s nem minden esetben volt pejorat\u00edv \u00e9rtelm\u0171, a teljes\u00edtm\u00e9ny l\u00e9nyeg\u00e9t felismer\u0151k a minden hagyom\u00e1nyt \u00e9s konvenci\u00f3t mer\u00e9sz \u00fajat akar\u00e1ssal elutas\u00edt\u00f3 szellemet nevezt\u00e9k \u00edgy, amelynek produktuma is elt\u00e9rt a megszokott\u00f3l. A reg\u00e9ny elengedhetetlen alkot\u00f3elem\u00e9nek tartott id\u0151beli folyamatoss\u00e1g, a jellem\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, a mesesz\u00f6v\u00e9s stb. elt\u0171nt a m\u0171b\u0151l, \u00e9s valami idegen, h\u00e9tpecs\u00e9tes titok: az alkot\u00f3i m\u00f3dszer l\u00e9pett a hely\u00e9be. Ennek kapcs\u00e1n besz\u00e9lt Hal\u00e1sz G\u00e1bor a m\u0171 vonatkoz\u00e1s\u00e1ban a m\u00f3dszer r\u00e9muralm\u00e1r\u00f3l. Ez\u00e9rt \u00edrta B\u00e9l\u00e1di Mikl\u00f3s az 1934-ben megjelent reg\u00e9ny 1980-as \u00fajrakiad\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, hogy Szentkuthy \u201ea gondolkod\u00e1s megsz\u00e1llottja, a szatirikus ironiz\u00e1l\u00e1s \u00f6rd\u00f6ge, az \u00e9let sz\u00e9p dolgainak megbabon\u00e1zott hirdet\u0151je, a paradoxonok hazard\u0151rje\u201d<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy sz\u00e1m\u00e1ra a m\u0171v\u00e9szet azonos az abszol\u00fatul teljess\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 intellektu\u00e1lis elemz\u00e9ssel, azaz \u201en\u00fcansz-kimer\u00edt\u00e9ssel (outprousting Proust) \u00e9s metafora-t\u00falz\u00e1ssal\u201d Ez az \u00e1rnyalat-elemz\u00e9s, \u00f6nvizsg\u00e1lati neur\u00f3zis nem v\u00e1lasztja \u00e9leten inneni \u00e9s \u00e9leten t\u00fali jelens\u00e9gekre a vil\u00e1got, azaz nem osztja meg a l\u00edr\u00e1t meg a tudom\u00e1nyt, hanem az eg\u00e9szet mint teljess\u00e9get t\u00fckr\u00f6zteti \u00f6nmag\u00e1ban, lejegyezv\u00e9n annak rezd\u00fcl\u00e9seit, s ezekb\u0151l \u00e9p\u00edti fel a t\u00f6rt\u00e9nelmet, a term\u00e9szetet, a mitol\u00f3gi\u00e1t. Szentkuthy v\u00e9gtelen humanizmussal tekint a vil\u00e1gra, meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, \u201ehogy egy lehullt t\u00e1tikasziromban t\u00f6bb \u00e9rtelem lehet, mint Plat\u00f3nban, hogy a nagy m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a konyhai tortacifr\u00e1z\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt alig van k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy a nagy kult\u00far\u00e1k \u00e9ppoly naiv rug\u00f3kon j\u00e1rnak, mint egy mag\u00e1t illeget\u0151 csel\u00e9d vas\u00e1rnap.\u201d \u00c9ppen ez\u00e9rt tudom\u00e1nyosan elemz\u0151 \u00e9s m\u00edtoszteremt\u0151en k\u00f6lt\u0151i, ak\u00e1r a szerelem, ak\u00e1r a politika, a hal\u00e1l, a betegs\u00e9gek a t\u00e9m\u00e1ja, ak\u00e1r a t\u00e9r \u00e9s az id\u0151 metafizikai probl\u00e9m\u00e1ja, az indukci\u00f3 \u00e9s dedukci\u00f3 vagy a szubsztancia \u00e9s az akcidens csod\u00e1latos \u00e9rt\u00e9kei.<\/p>\n\n\n\n
A huszadik sz\u00e1zad reg\u00e9nyelm\u00e9letei t\u00f6bbs\u00e9gben a \u201ebels\u0151\u201d \u00e9s a \u201ek\u00fcls\u0151\u201d vonulat\u00e1ban keresnek t\u00e1mpontokat kateg\u00f3ri\u00e1ik sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen nem egy \u201ereg\u00e9ny\u00edr\u00f3 sz\u00e9tt\u00e9pte konvenci\u00f3s \u00e9n\u00fcnk \u00fcgyesen sz\u0151tt f\u00e1tyol\u00e1t. Az egyszer\u0171 \u00e1llapotok sorozatai alatt ezer k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le benyom\u00e1s v\u00e9gtelen \u00f6sszehatol\u00e1s\u00e1t mutatja, melyek m\u00e1r megsz\u0171ntek m\u00e1r abban a pillanatban, mikor megnevezz\u00fck \u0151ket.\u201d A bels\u0151 tudatfolyam, amely megszabad\u00edtja a k\u00e9pzeletet a t\u00e9r \u00e9s az id\u0151 k\u00f6t\u00f6tts\u00e9geit\u0151l, asszoci\u00e1ci\u00f3technika n\u00e9ven, a val\u00f3s\u00e1g \u00fajrateremt\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6zek\u00e9nt a vil\u00e1girodalomba abban az id\u0151ben vonult be, mid\u0151n Szentkuthy is a reg\u00e9ny\u00edr\u00e1sra k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00f6tt, illetve meg\u00edrta a Praet.<\/p>\n\n\n\n
Az epikai elemek morzs\u00e1i (v\u00e1zk\u00e9nt) term\u00e9szetesen ott hevernek a tudom\u00e1ny, a m\u0171v\u00e9szet, a logika, az intellektus b\u0151s\u00e9gesen ter\u00edtett asztal\u00e1n, azonban Szentkuthy Mikl\u00f3s Prae c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye nem sarkall benn\u00fcnket arra, hogy tov\u00e1bblapozzunk benne, megn\u00e9zz\u00fck a v\u00e9g\u00e9n az esem\u00e9nyek alakul\u00e1s\u00e1t. Ugyanakkor az \u00e1ltala id\u00e9zett term\u00e9szet- \u00e9s t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi ismeretanyag, az essz\u00e9isztikus \u00f6nvizsg\u00e1latok t\u00edz-h\u00fasz oldalai semmik\u00e9ppen se tekinthet\u0151k bet\u00e9teknek vagy kompoz\u00edci\u00f3s rafin\u00e1ci\u00f3nak. Nem tr\u00fckkr\u0151l, spekulat\u00edv sz\u00f6veg-\u00f6sszezavar\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3 teh\u00e1t, hanem a teljes \u00f6nkifejez\u00e9s neuraszt\u00e9ni\u00e1s hajszol\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9letm\u0171v\u00e9nek mi m\u00e1s c\u00edmet is adhatn\u00e1nk, ha nem a maga v\u00e1lasztotta De rerum natur\u00e1t, vagy a Catalogus rerumot. M\u00e1ni\u00e1kus imit\u00e1ci\u00f3v\u00e1ggyal alkotta ugyanis egym\u00e1s ut\u00e1n az emberi rel\u00e1ci\u00f3k \u201ealapvet\u0151 k\u00e9zik\u00f6nyveit\u201d. V\u00e9gc\u00e9lja (a Jelens\u00e9gek Jegyz\u00e9ke) egy olyan mitol\u00f3gia megalkot\u00e1sa volt, amelynek a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az ember p\u00e1nintellektualizmusa, p\u00e1nerotizmusa \u00e1ll.<\/p>\n\n\n\n
A vil\u00e1g lelt\u00e1r\u00e1nak totalit\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 c\u00edm \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is a filoz\u00f3fi\u00e1ra asszoci\u00e1l benn\u00fcnket, annyiban, hogy a vil\u00e1g dolgainak rendszerez\u00e9se a vil\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9hez vezet\u0151 \u00fat. S hogy f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s ne ess\u00e9k, a vil\u00e1g megismer\u00e9se nem csup\u00e1n a filoz\u00f3fia feladata, hanem az irodalom\u00e9 is. M\u00e1r Goethe felismerte, hogy a reg\u00e9ny olyan szubjekt\u00edv eposz, amelyben a szerz\u0151 olyan mer\u00e9sz, hogy a vil\u00e1got a maga szempontja szerint rendszerezi. A sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges szubjektivit\u00e1s Szentkuthy elvitathatatlan \u00edr\u00f3i er\u00e9nye, ami minden m\u0171v\u00e9ben t\u00fckr\u00f6z\u0151dik \u2013 nemcsak h\u00e1l\u00f3k\u00e9nt sz\u00f6vi \u00e1t a sz\u00f6veget, hanem egy\u00e9ni szempontja szerint d\u00f6nt a r\u00e9sz \u00e9s eg\u00e9sz viszony\u00e1r\u00f3l, ez a m\u0171v\u00e9szi szempont, vagy mondjuk intenci\u00f3 d\u00f6nti el, hogy mi fontos \u00e9s mi kev\u00e9sb\u00e9, szubjektivit\u00e1sa hat\u00e1rozza meg \u00edr\u00f3i m\u00f3dszer\u00e9t, st\u00edlus\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Napl\u00f3, t\u00e9ma-text\u00far\u00e1k, \u00f6n- \u00e9s m\u0171elemz\u00e9sek, tervek, \u00e1br\u00e1ndok, \u00f6nmarcangol\u00f3 etika- \u00e9s ethosz-anal\u00edzisek, udvarl\u00f3 \u00e9s elutas\u00edt\u00f3 vallom\u00e1sok, le\u00edr\u00e1sok \u00e9s fant\u00e1zi\u00e1k keverednek a lapokon, \u00e1rad\u00f3 gazdags\u00e1ggal, olykor megd\u00f6bbent\u0151en pazar l\u00edr\u00e1val, olykor a mat\u00e9zis b\u00e1r ugyanennyire megd\u00f6bbent\u0151 k\u00edm\u00e9letlens\u00e9g\u00e9vel, de mindig v\u00e9gtelen, mikroszkopikus precizit\u00e1ssal. Azt v\u00e9lhetn\u00e9nk, hogy a gondolkod\u00f3-\u00e9rz\u00e9kel\u0151-alkot\u00f3 neur\u00f3zissal megvert szerz\u0151 t\u00e9ma- \u00e9s m\u0171faj-gazdags\u00e1ga valamif\u00e9le eklektikus sz\u00f6veget hoz l\u00e9tre, ami \u00fagy csapong n\u0151t\u0151l festm\u00e9nyig, gy\u00f3n\u00e1st\u00f3l hipochondri\u00e1ig, utaz\u00e1st\u00f3l agyvak\u00edt\u00f3 mag\u00e1nyig, mint sz\u00fcrrealista \u00e1lom a val\u00f3s\u00e1gra \u00e9bred\u00e9st megel\u0151z\u0151 pillanatokban \u2013 de nem: itt, a lelkesed\u00e9sek \u00e9s a leselked\u00e9sek intenzit\u00e1sa mindent sz\u00e9pen a hely\u00e9re rak. A l\u00e1nggal lobog\u00f3, vad vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok \u00e9s elemz\u00e9sek, az \u00f6lel\u0151 \u00e9s tasz\u00edt\u00f3 szerelem, Isten-v\u00e1gy \u00e9s karit\u00e1sz-ig\u00e9ny, vil\u00e1gbasz\u00e9d\u00fclt alkot\u00e1s-d\u00fch \u00e9s remetes\u00e9gbe utas\u00edt\u00f3 alkati ingerek olyan ultra-prec\u00edzi\u00f3val sorj\u00e1znak egym\u00e1s ut\u00e1n, ahogyan a k\u00f6nyv lapjait hajtjuk a figyelmes olvas\u00e1s ut\u00e1n jobbr\u00f3l \u00e1t balra, h\u00fcvelyk- \u00e9s mutat\u00f3ujjunkat m\u00e9g egy id\u0151re a pap\u00edron felejtve, elod\u00e1zva ezzel az olvasottakt\u00f3l val\u00f3 tov\u00e1bbl\u00e9p\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n
Irodalom, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, \u00e9p\u00edt\u00e9szet, zene, sz\u00ednh\u00e1z keveredik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don reg\u00e9nyeiben \u2013 de nem mint t\u00e9ma, hanem mint szerkezet, mint m\u00f3dszer \u2013, vagyis egy egyetemes m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett. Hermann Villiger is az egyetemes m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1st az Universal Kunstwerket tartotta a reg\u00e9ny egyed\u00fcli lehets\u00e9ges form\u00e1j\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n
Minden sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9ge, analiz\u00e1l\u00f3 m\u00e1ni\u00e1ja, katalogiz\u00e1l\u00f3 hajlama mellett reg\u00e9nynek \u2013 m\u00e9g ha k\u00eds\u00e9rletinek is \u2013 kell tartanunk a Praet, s ezzel nem bocs\u00e1tkozunk semmilyen kompromisszumba az irodalomelm\u00e9lettel. A Prae v\u00e9gs\u0151 soron a val\u00f3s\u00e1g egy\u00e9ni m\u00f3don val\u00f3 \u00fajrastruktur\u00e1l\u00e1sa, (n\u00e1la a val\u00f3s\u00e1g csak a val\u00f3s\u00e1g cs\u0151dj\u00e9vel egy\u00fctt \u00e9rtelmezhet\u0151, mint ahogy az elm\u00e9let is az elm\u00e9let cs\u0151dj\u00e9vel egy\u00fctt \u00e9rtend\u0151) a realit\u00e1s rombol\u00e1sa \u00e9s \u00fajra\u00e9p\u00edt\u00e9se, \u00e1tl\u00e9nyeg\u00edt\u00e9se, k\u00e9tszempont\u00fa, divinus et diabolicus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
Virginia Woolf r\u00f6viddel a Prae sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt, 1919-ben m\u00e1r azon a v\u00e9lem\u00e9nyen volt a modern pr\u00f3z\u00e1val kapcsolatban, hogy az \u00edr\u00f3t csup\u00e1n konvenci\u00f3k k\u00e9nyszer\u00edtik arra, hogy fabul\u00e1t eszeljen ki, kom\u00e9di\u00e1t vagy trag\u00e9di\u00e1t, szerelmet \u00e1br\u00e1zoljon, atmoszf\u00e9r\u00e1t teremtsen, s ez\u00e1ltal t\u00fal t\u00f6k\u00e9letes, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel ez\u00e9rt val\u00f3szer\u0171tlen \u00e1br\u00e1zol\u00e1st ny\u00fajtson. Egy (\u00e1br\u00e1zoland\u00f3) k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges ember k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges napja nem konvenci\u00f3kb\u00f3l tev\u0151dik \u00f6ssze, hanem tudat\u00e1t a benyom\u00e1sok milli\u00e1rdjai bomb\u00e1zz\u00e1k, \u00e9s penge\u00e9less\u00e9ggel v\u00e9sik oda be magukat. Ezek a benyom\u00e1sok m\u00e1s hangs\u00falyt k\u00f6vetelnek, mint az irodalmi megszok\u00e1s. \u00cdgy maga az \u00e9let nem lesz sorba rakott sz\u00ednes \u00e9g\u0151k rendje, hanem f\u00e9nyes oreol, \u00e1ttetsz\u0151 f\u00e1tyol, ami tudatunk kezdet\u00e9t\u0151l a v\u00e9g\u00e9ig beburkol benn\u00fcnket. Az \u00edr\u00f3 feladata ennek a bemutat\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
A Praeben Szentkuthy m\u00e9g az eff\u00e9le \u00e1br\u00e1zol\u00e1si m\u00f3dot haszn\u00e1lja ki, s \u00edgy reg\u00e9nystrukt\u00far\u00e1ja szinte esem\u00e9nytelenn\u00e9, cselekm\u00e9nytelenn\u00e9 v\u00e1lt. De amennyire hi\u00e1nyzik a Praeb\u0151l a rebelais-i fordulatoss\u00e1g, olyannyira zs\u00fafoltak a k\u00e9s\u0151bbi reg\u00e9nyek a v\u00e9rb\u0151 cselekm\u00e9nyt\u0151l, fordulatokt\u00f3l, izgalmas epiz\u00f3dokt\u00f3l. Ars poetica-szer\u0171en vall e szeml\u00e9letbeli v\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l a Maupassant-r\u00f3l \u00edrt nagytanulm\u00e1ny\u00e1ban, amikor a farce l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9rtekezik: \u201eA renesz\u00e1nsz \u00e9s a barokk id\u0151k boldogan veszik fel az \u00f3latin kom\u00e9dia fonal\u00e1t. [\u2026] A n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet \u00e9s nagym\u0171v\u00e9szet nem sok\u00e1 b\u00edrja a v\u00e1nyadt-v\u00e9rszeg\u00e9ny, hazugul \u00bbeszm\u00e9ny\u00edt\u0151\u00ab maszlagokat\u201d. Az \u00edr\u00f3 itt szinte Prae-ellenes \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1ssal ig\u00e9nyli az anekdot\u00e1t, az izgalmas sztorit. \u201eSok \u00fagynevezett \u00bb\u00fajreg\u00e9nyt\u00ab olvastunk (b\u0151kez\u0171en osztott elm\u00e9leteikkel egy\u00fctt): \u00e9s m\u00e9gis, az anekdota, a \u00bbstory\u00ab, a Boccaccio- \u00e9s Bandello- \u00e9s Cervantes-novell\u00e1k v\u00e1ltozatlan j\u00f3 \u00e9s nagy hat\u00e1st tesznek r\u00e1nk, ergo ig\u00e9ny\u00fcnk is v\u00e1ltozatlan ir\u00e1ntuk.\u201d A szerz\u0151 \u00edgy k\u00f6ztes helyzetbe ker\u00fclt, egyik oldalon Robbe-Grillet \u00e9s t\u00e1rsainak \u201esz\u00e1razs\u00e1ga\u201d, a m\u00e1sikon az angol, spanyol \u00e9s olasz mesterek renesz\u00e1nsz \u00e9s barokk \u00e9letvid\u00e1ms\u00e1ga, vagyis az \u00c9let F\u00e1j\u00e1nak paradoxon\u00e1ba esett: \u201eAz \u00c9let F\u00e1ja! Az ember kett\u0151s \u00e1br\u00e1ndja van benne: falni az alm\u00e1t, arany ny\u00e1llal, gr\u00e1n\u00e1t \u00e9dess\u00e9ggel, de ugyanakkor ez az\u00e9rt erk\u00f6lcsi is legyen, \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3, testetlen, term\u00e9szetf\u00f6l\u00f6tti.\u201d<\/p>\n\n\n\n
A harminck\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bbi Kanoniz\u00e1lt k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sben m\u00e1r v\u00e9gtelen ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9rtes\u00fcl\u00fcnk: \u201ea bibliai \u00c9letf\u00e1b\u00f3l csak Hal\u00e1lfa lett, a Tud\u00e1s f\u00e1j\u00e1b\u00f3l csak gyilkos agyvakul\u00e1s\u201d. Nem \u00faj kelet\u0171 vagy modern attit\u0171d a ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g (\u00f6r\u00f6kk\u00e9 modern) \u00edr\u00f3nkn\u00e1l \u2013 1928-ban, majd 1931-ben tett nyugat-eur\u00f3pai utaz\u00e1sair\u00f3l m\u00e1r az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1ban val\u00f3 csal\u00f3dotts\u00e1g \u00e1llapot\u00e1ban t\u00e9r vissza, ez a hangulat, ez a r\u00e1ismer\u00e9s ind\u00edtotta a Brevi\u00e1rium-ciklus \u00edr\u00e1s\u00e1ra is. Az irracionalizmus \u00e9s a pozitivizmus, Thanatosz \u00e9s Er\u00f3sz, a hal\u00e1l\u00f6szt\u00f6n (dekadencia) \u00e9s az \u00e9let szerelme, a karit\u00e1sz-ig\u00e9ny viaskodott benne folyton. Az \u00e9let irracionalit\u00e1s\u00e1nak felismer\u00e9se t\u00e1pl\u00e1lta benne a gondolkod\u00e1s irracionalizmus\u00e1nak k\u00e9pzet\u00e9t is.<\/p>\n\n\n\n
A meghat\u00e1roz\u00e1sok, \u00fagy t\u0171nik, sohasem el\u00e9g t\u00e1gak, ha Szentkuthy Mikl\u00f3s m\u0171veit szeretn\u00e9nk min\u0151s\u00edteni. Tematikus \u00e9s m\u0171faji hat\u00e1rok egyar\u00e1nt a v\u00e9gtelenbe vesznek a Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma eset\u00e9ben, amely sz\u00e1nd\u00e9ka szerint a vil\u00e1g \u00f6sszes dolg\u00e1t k\u00eds\u00e9rli meg katal\u00f3gusba foglalni. A minden ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151, goethei intellektus ebben a reg\u00e9nyfolyamban \u00f6nmaga csapd\u00e1j\u00e1ba esik, mert a teljess\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s sor\u00e1n \u00fajabbn\u00e1l \u00fajabb t\u00e9m\u00e1k \u00e9s jelens\u00e9gek \u00f6tlenek fel, enciklop\u00e9dia m\u00f3dj\u00e1n az egyik t\u00e1rgy a m\u00e1sikra utal, \u00fagyhogy a dolgok egym\u00e1ssal folytonos l\u00e1ncot alkotnak, aminek g\u00e1tat csak a lejegyz\u00e9s, a k\u00f6nyv utols\u00f3 oldalsz\u00e1ma szabhat.<\/p>\n\n\n\n
A vil\u00e1g dolgai k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3 bolyong\u00e1s, amely a fikt\u00edv h\u0151s (\u00e9s az olvas\u00f3) okul\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lja, r\u00e9gi reg\u00e9nym\u0171fajt id\u00e9z fel: a nevel\u00e9sreg\u00e9nyt. M\u00e9gsem lehet azonban a Brevi\u00e1riumot nevel\u00e9sreg\u00e9nynek tartani, ugyanis a Brevi\u00e1rium nem csup\u00e1n egy meghaladott, elavult vil\u00e1gn\u00e9zet, egy t\u00falhaladott t\u00e1rsadalmi berendez\u00e9s, egy idej\u00e9tm\u00falt erk\u00f6lcsi rend vagy \u00e9rt\u00e9krendszer k\u00edm\u00e9letlen b\u00edr\u00e1lat\u00e1t ny\u00fajtja az \u00e1ltala fel\u00e9p\u00edtett vagy sugallt vil\u00e1gk\u00e9ppel. Pomog\u00e1ts B\u00e9la szerint \u201eAz Orpheus v\u00e9g\u00fcl is nem reg\u00e9ny, m\u00e9g sz\u00fcrrealista \u00e9rtelemben sem, hanem valami m\u00e1s. A reg\u00e9ny mindig valami szervezett alakzatot jelent, m\u00e9g a modern irodalom formabont\u00f3 k\u00eds\u00e9rleteiben is. Szentkuthy m\u0171ve \u00e9ppen a szervezetts\u00e9get utas\u00edtja el. Ez\u00e9rt legfeljebb azt mondhatjuk r\u00f3la: pr\u00f3za amelynek vannak epikus, k\u00f6lt\u0151i \u00e9s essz\u00e9isztikus mozzanatai, r\u00e9szletei.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Ezt a v\u00e9lem\u00e9nyt sem fogadhatjuk el, hiszen a II. Szilveszter m\u00e1sodik \u00e9lete minden mozzanat\u00e1ban a mumifik\u00e1l\u00e1s testr\u00e9szenk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1hoz van k\u00f6tve, Arc \u00e9s \u00e1larc gondolatai a strassburgi d\u00f3m alakzataihoz kapcsol\u00f3dnak, a Fekete renesz\u00e1nsz fel\u00e9p\u00edt\u00e9se egy fikt\u00edv domborm\u0171 alakzat\u00e1t k\u00f6veti. \u201eSzentkuthy r\u00e9szletez\u0151 m\u0171le\u00edr\u00e1sai t\u00f6bbnyire fikt\u00edvek, s\u0151t abszurdak: ha nem k\u00e9pzeletbeli alkot\u00e1sokr\u00f3l sz\u00f3lnak, mint Brunelleschi tervezett domborm\u0171veir\u0151l a Fekete renesz\u00e1nszban, akkor a n\u00e9z\u0151, illetve jegyzetel\u0151 szem\u00e9lye gondoskodik a k\u00e9ptelens\u00e9gr\u0151l, p\u00e9ld\u00e1ul, amikor Casanov\u00e1hoz a sz\u00e1z \u00e9vvel kor\u00e1bban \u00e9lt purit\u00e1n k\u00f6lt\u0151, Andrew Marvell f\u0171z sz\u00e9ljegyzeteket, vagy Monteverdi elemzi Tacitust, a spanyol jezsuit\u00e1kat a k\u00ednai udvarmester jellemzi az Eszkori\u00e1l-ban, az Europa Minor-ban Muraski Dzsenji reg\u00e9ny\u00e9t Angliai Erzs\u00e9bet magyar\u00e1zza, a k\u00ednai selyemfestm\u00e9nyeket Dzsingisz k\u00e1n szeml\u00e9li, \u00e9s azokb\u00f3l vonja le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy Eur\u00f3p\u00e1t el kell puszt\u00edtani. Sapph\u00f3r\u00f3l \u00e9s Pindarosr\u00f3l a mongol k\u00f6vet \u00edr jelent\u00e9st, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.\u201d Vas Istv\u00e1n m\u00e9g k\u00e9ptelens\u00e9gnek tartotta azokat az anakronizmusokat, amelyek \u00e9ppens\u00e9ggel nem az elmondottak hihet\u0151s\u00e9g\u00e9t voltak hivatottak folyamatosan a k\u00e9tely k\u00f6d\u00e9ben tartani, hanem a sz\u00f6veg szerkezeti elemeinek fontos csom\u00f3pontjaik\u00e9nt font\u00e1k egybe a reg\u00e9nyeket. B\u00e1r igaz, Vas Istv\u00e1n 1968-ban, \u00edr\u00e1sa keletkez\u00e9sekor a Szentkuthy-\u00e9letm\u0171nek csak nagyon kis h\u00e1nyad\u00e1t l\u00e1thatta be \u00e9s helyezhette el a csod\u00e1k panoptikum\u00e1ban. A sz\u00f6veg egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e9letlenszer\u0171en \u00e9p\u00edtkezik, hanem \u00e9ppens\u00e9ggel egy el\u0151re meghat\u00e1rozott v\u00e1zra \u00e9p\u00fcl. A sz\u00fcntelen el\u0151re- \u00e9s visszautal\u00e1sok, csapong\u00f3 asszoci\u00e1ci\u00f3k, anal\u00f3gia-halmoz\u00e1sok \u00e9s szerkeszt\u00e9si tr\u00fckk\u00f6k nem a szerves kompoz\u00edci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik.<\/p>\n\n\n\n
A szinte tudom\u00e1nyos pedant\u00e9ri\u00e1val k\u00e9sz\u00edtett, t\u00f6rt\u00e9netekbe \u00e1gyazott vil\u00e1gkatal\u00f3gusok \u201eszerkeszt\u00e9se\u201d k\u00f6zben Szentkuthy egyetlen lehets\u00e9ges magatart\u00e1sa a szubjektivizmus \u00e9ltet\u00e9se lehetett. A t\u00falzott t\u00e1rgyiass\u00e1g ugyanis eleve idegens\u00e9get felt\u00e9telez a t\u00e1rggyal szemben. Ez pedig megengedhetetlen egy olyan \u00edr\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra,, akit \u201e\u00e9let\u00e9ben a m\u0171 riogat, a m\u0171ben a l\u00e9t a sorsa\u201d. Az objekt\u00edv szeml\u00e9let helyett eset\u00e9ben megfelel\u0151bb kateg\u00f3ria a husserli intencion\u00e1lts\u00e1g, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert Szentkuthy maga is emlegeti a Praeben \u00e9s a Brevi\u00e1riumban a m\u0171v\u00e9szi intencion\u00e1lts\u00e1got, mint a tudati tev\u00e9kenys\u00e9g egyetlen m\u00f3dj\u00e1t, amely egyes\u00edti a tudati aktust, annak alany\u00e1t \u00e9s t\u00e1rgy\u00e1t. A Prae teljes eg\u00e9sz\u00e9ben erre a m\u00f3dszertanra alapul.<\/p>\n\n\n\n
A korl\u00e1tokt\u00f3l mentes szubjektivizmus az id\u0151kezel\u00e9sben is megfigyelhet\u0151. Azon t\u00fal, hogy a Praeben m\u00e9lyrehat\u00f3an foglalkozik a szerz\u0151 az id\u0151elm\u00e9lettel, az id\u0151probl\u00e9ma b\u00f6lcseleti megalapozotts\u00e1g\u00e1val, az id\u0151folyamat poliritmikus tulajdons\u00e1g\u00e1val, olyan t\u00e1rgyi anakronizmusok \u00e9s anatopizmusok is el\u0151fordulnak a m\u0171vekben, mint hogy Casanova Velenc\u00e9ben konzervdobozb\u00f3l eteti a galambokat, Dzsingisz k\u00e1n Szapph\u00f3t olvas a strandon vagy II. Szilveszter Playboyt \u00e9s Vogue-t lapozgat, a 303-ban elhunyt Bonif\u00e1c p\u00e1pa a Natura naturans c\u00edm\u0171, 1412-ben kiadott k\u00f6nyvet komment\u00e1lja. Az anakronizmusok igazi p\u00e9ldat\u00e1r\u00e1val tal\u00e1lkozhatunk az Amazonok r\u00f3mai vad\u00e1szaton c\u00edm\u0171 m\u0171 egyik fejezet\u00e9ben, amelyb\u0151l csup\u00e1n azt a r\u00e9szletet emelem ki, amelyben a Szentkuthy Mikl\u00f3s dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1nak asztal\u00e1n ma is megtekinthet\u0151 fekete sz\u00e1mlapos kar\u00f3ra egy doboz cigarett\u00e1val 1974-b\u0151l \u00e1tcs\u00faszik a tizennegyedik sz\u00e1zadba: \u201epuff! \u2013 a l\u00e1gytoj\u00e1sos kehelyke felborult a reggeliz\u0151 t\u00e1lc\u00e1n, mikor Carolina hirtelen felh\u00fazta t\u00e9rdeit a steppelt paplan alatt, a s\u00e1rga l\u00e9 engedelmesen kanyargott a gravit\u00e1ci\u00f3 \u00fatjain, egyik \u00e1ga a paplanon, le \u00e9s bele a b\u00f3bita-papucsba, m\u00e1sik \u00e1ga sz\u00e9pen k\u00f6r\u00fcl\u00f6lelte a piros St. Moritz cigaretta-dobozt, gondosan \u00f6sszeragasztotta a szesz\u00e9lyesen ki\u00e1ll\u00f3 szivarv\u00e9geket, a fekete sz\u00e1mlap\u00fa kar\u00f3ra \u00fcveg\u00e9r\u0151l gy\u00e1v\u00e1n visszacs\u00faszott, megel\u00e9gedett, hogy egy cip\u0151kan\u00e1l lyuk\u00e1ba folyj\u00e9k, \u00e9s felind\u00edtva, f\u00e9lig m\u00e1r fagyva a t\u00e1rgyaknak el\u0151\u00edrt t\u00f6k\u00e9letes b\u00e1natot, kilehelte lelk\u00e9t egy \u00f6sszegy\u0171rt feh\u00e9r pap\u00edrszalv\u00e9ta szirmaiban, \u2013 a toj\u00e1sl\u00e9 jeges \u00e9rint\u00e9s\u00e9t\u0151l egy szirom ezredmillim\u00e9terre kiny\u00edlt, \u00e9s a maga pap\u00edr- \u00e9s selyem-nyelv\u00e9n alig hallhat\u00f3 reccsen\u0151 hangot adott\u2026 \u201d<\/p>\n\n\n\n
Az anakronizmusok \u00e9s anatopizmusok Szentkuthy reg\u00e9ny\u00edr\u00f3 m\u00f3dszer\u00e9nek l\u00e9nyeges sark\u00f6vei, b\u00e1r ezt a kutat\u00f3k k\u00f6z\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul Nagy P\u00e1l vitatja.<\/p>\n\n\n\n
A Szentkuthy-reg\u00e9nyek egyik nem rejtett c\u00e9lja az id\u0151rendi folytonoss\u00e1g mellett mag\u00e1nak az id\u0151nek a meghalad\u00e1sa, s\u0151t megsz\u00fcntet\u00e9se, amivel term\u00e9szetesen hevesen ellenszeg\u00fcl mag\u00e1nak az epik\u00e1nak az a jellegzetess\u00e9ge, hogy a tipikusan id\u0151beli m\u0171v\u00e9szetek egyikek\u00e9nt hat\u00e1s\u00e1t csup\u00e1n id\u0151beli szukcesszivit\u00e1sban k\u00e9pes kifejteni. Szentkuthy m\u00f3dszeresen igyekszik ezen a t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gen v\u00e1ltoztatni. A Toszk\u00e1nai \u00e1ri\u00e1k \u2013 a n\u00e9gy Monteverdi-k\u00f6ltem\u00e9ny \u2013 els\u0151 darabja az ember l\u00e9tk\u00fczdelm\u00e9t a k\u00e9t filozofikus M\u00fazsa, a T\u00e9r \u00e9s az Id\u0151 probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak a keresztt\u00fcz\u00e9ben vizsg\u00e1lja. K\u00fcl\u00f6n csemegek\u00e9nt szolg\u00e1lhatnak a Prae-beli tanulm\u00e1nyok, a Kezdet s\u00e9m\u00e1ja avagy \u00faj kompoz\u00edci\u00f3, \u00e9s az \u00daj sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k-kult\u00fara fel\u00e9 avagy a dogmatikus akcidentalizmus szab\u00e1lyair\u00f3l is a t\u00e9r \u00e9s az id\u0151, valamint a t\u00e9rid\u0151 probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak vizsg\u00e1lata sor\u00e1n. Mindk\u00e9t tanulm\u00e1ny a francia Prae-h\u0151s, Leville-Touqu\u00e9 Antipsych\u00e9 c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat\u00e1ban \u201ejelent meg\u201d. A Szentkuthy-pr\u00f3za megsz\u00fcnteti a \u201ekor\u00e1bban\u201d \u00e9s a \u201ek\u00e9s\u0151bben\u201d, az \u201eel\u0151bb\u201d \u00e9s az \u201eut\u00f3bb\u201d fogalm\u00e1t, vagyis tetsz\u00e9s szerint \u00faszk\u00e1l az id\u0151ben, mint ahogy Hal\u00e1sz G\u00e1bor meg\u00e1llap\u00edtotta: \u201emint t\u00e9relemeket \u00e1ll\u00edtja egym\u00e1s mell\u00e9 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 peri\u00f3dusokat, csak az ar\u00e1ny\u00edt\u00e1s sz\u00e9ps\u00e9ge \u00e9rdekli, nem a t\u00e9nyleges folyamat.\u201d Nagy P\u00e1l ennek kapcs\u00e1n k\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyt helyez Szentkuthy \u00e9p\u00edt\u00e9szeti sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kkultusz\u00e1ra: \u201eMivel a Prae nyelve m\u00e9g sokkal ink\u00e1bb a t\u00e9rszer\u0171s\u00e9gre, mint a zeneis\u00e9gre \u00e9p\u00fcl, Szentkuthy itt kifejtett sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9lete is \u00e9p\u00edt\u00e9szeti sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let lesz. [\u2026] Ennek az \u00faj reg\u00e9nyst\u00edlusnak a sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k lesz a sarokk\u00f6ve: \u00bba sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k fel\u00e9 halad az eg\u00e9sz sz\u00e1zad \u2013 \u00edrja tanulm\u00e1ny\u00e1ban Leville-Touqu\u00e9\u00ab, aki az \u00e9p\u00edt\u00e9szetb\u0151l indul ki. \u00bbA m\u00e9rn\u00f6k lerajzol egy n\u00e9gyzetet \u00e9s ut\u00e1na egy m\u00e1sik n\u00e9gyzetet, de \u00fagy, hogy az ut\u00f3bbi n\u00e9gyzet r\u00e9szben r\u00e1esik az els\u0151 n\u00e9gyzet ter\u00fclet\u00e9re \u00e9s \u00edgy keletkezik egy k\u00f6z\u00f6s ter\u00fclet: ez az egym\u00e1sraes\u0151 ter\u00fclet lesz az eg\u00e9sz \u00e9p\u00edtkez\u00e9s k\u00f6zponti \u00e9s l\u00e9nyeges form\u00e1ja: ha a k\u00e9t n\u00e9gyzet az alaprajzon fordult el\u0151, \u00fagy az egym\u00e1sraes\u0151 k\u00f6z\u00f6s ter\u00fclet f\u00f6l\u00f6tt fog emelkedni a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tokja, noha \u00e9rz\u0151dik benne, hogy nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 forma, hanem k\u00e9t, szinte v\u00e9letlen\u00fcl egym\u00e1sraejtett idegen forma mell\u00e9kterm\u00e9ke, \u00e1rny\u00e9ka, vagy viszonyreflexe, m\u00e9gis bel\u0151le legfontosabb r\u00e9szek egyike az eg\u00e9sz \u00e9p\u00fcletben.\u00ab Ez az \u00bb\u00e9p\u00edt\u00e9szeti sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kkultusz\u00ab.<\/p>\n\n\n\n
A Brevi\u00e1riumban nem tal\u00e1lunk id\u0151beli al\u00e1rendel\u00e9st, csak mell\u00e9rendel\u00e9st \u2013 \u00edme az \u00edr\u00f3i \u00f6nk\u00e9ny \u00fajabb v\u00edvm\u00e1nya: \u201esokat fordultak meg egym\u00e1s fej\u00e9ben egym\u00e1s eml\u00e9kei, s ha nem mindig \u00fagy, ahogy ez a Brevi\u00e1rium azt megk\u00f6veteli, h\u00e1t majd tologatjuk el\u0151re-h\u00e1tra az \u00e9veket, a jelk\u00e9pes tanuls\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben\u201d Vagy m\u00e1sutt: \u201eEzek a d\u00e1tumok a Brevi\u00e1riumnak nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben megfelel\u0151ek, teh\u00e1t kiss\u00e9 eltologatjuk \u0151ket, mindj\u00e1rt szebb lesz a t\u00f6rt\u00e9nelem is, meg a t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk is.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Nem csup\u00e1n az id\u0151t \u201etologatja\u201d az \u00edr\u00f3, hanem vele egy\u00fctt a t\u00f6rt\u00e9nelmi figur\u00e1kat, f\u00f6ldrajzi helyeket, a t\u00e1rsadalmi dekor\u00e1ci\u00f3t is a \u201ejelk\u00e9pes tanuls\u00e1g\u201d \u00e9rdek\u00e9ben: \u201eMost okvetlen\u00fcl ennek a gy\u0151ztes lovagnak \u00e9let\u00e9r\u0151l k\u00edv\u00e1nkozik besz\u00e9lgetnie a Brevi\u00e1riumnak, de mivel Szent Hug\u00f3 magakorabeli (maga sz\u00e1zad\u00e1b\u00f3l val\u00f3) \u00bbpasszent\u00ab lovagot nem tal\u00e1ltunk, a sokkal k\u00e9s\u0151bben \u00e9lt Don Juan d\u2019 Austria jutott esz\u00fcnkbe (1545 \u2013 1578), V. K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s Blomberg Borb\u00e1la, a regensburgi polg\u00e1rmester le\u00e1ny\u00e1nak fattya. Mindj\u00e1rt azt is megjegyezhetj\u00fck, hogy noha a t\u00f6rv\u00e9nytelen gyermek Regensburgban sz\u00fcletett, a k\u00e9s\u0151bbiekben lehet, hogy Augsburg fogja \u00e1tvenni hely\u00e9t az elbesz\u00e9l\u00e9sben, azon egyszer\u0171 okn\u00e1l fogva, hogy Szent Orpheus sose l\u00e1tta vil\u00e1gj\u00e1r\u00f3 zar\u00e1ndoklatai k\u00f6zben Regensburgot, Augsburghoz azonban a legszorosabb kapcsolatok f\u0171zt\u00e9k. Ugyan (r\u00e9gen is, ma is) kit \u00e9rdekelhet az ilyen kis cserebere, ha ez a \u00bbVita in Decamerone\u00ab esetleg \u00e9rdekesebb lesz t\u0151le, vagy: az \u00e9let v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9seivel val\u00f3 (evang\u00e9liumos, laikus, egzisztencialista, eretnek \u00e9s desper\u00e1lt dogmat\u0151z) hug\u00f3i k\u00fczdelmek \u2013 filozofikusabbak \u00e9s dr\u00e1maiabbak lesznek t\u0151le.\u201d \u201eMindezeket a szam\u00e1rs\u00e1gokat az\u00e9rt gondoltuk elmondand\u00f3nak (k\u00f6zk\u00edv\u00e1natra utolj\u00e1ra), mert a Brevi\u00e1rium nem k\u00f6veti a fenti d\u00e1tumokat \u00e9s helys\u00e9geket: nem tudatlans\u00e1gb\u00f3l \u00e9s nem a modern reg\u00e9ny\u00edr\u00e1s \u00bbkompoz\u00edci\u00f3\u00ab-gengsztereinek alvil\u00e1gi divatj\u00e1b\u00f3l, hanem az \u00bb\u00f6r\u00f6k\u00ab-azonos emberi hist\u00f3ria \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Hagyj\u00e1tok a fen\u00e9be az eg\u00e9sz \u00bbanakronizmus\u00ab-kotyog\u00e1st, lotyog\u00e1st az ( egyel\u0151re) egy-egyenruh\u00e1s \u00bbKronosz\u00ab \u00e9s sub specie aeterni (az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g) nev\u00e9ben, nem is besz\u00e9lve a balett-j\u00e1t\u00e9koss\u00e1gr\u00f3l\u2026\u201d Mi, persze, tudjuk, hogy csup\u00e1n st\u00edlusk\u00e9rd\u00e9s \u00e9s st\u00edlusos mell\u00e9besz\u00e9l\u00e9s, amikor a szerz\u0151 azt \u00e1ll\u00edtja, hogy nem kompoz\u00edci\u00f3s elveib\u0151l fakad\u00f3an b\u00e1nik ilyen szabadelv\u0171en az id\u0151vel. Hiszen csakis ilyen, az id\u0151beli szukcesszivit\u00e1st figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00f3, az id\u0151t tologathat\u00f3 t\u00e9relemekk\u00e9 alak\u00edt\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3 \u00fatj\u00e1n ker\u00fclhetnek olyan t\u00edpusok egym\u00e1s mell\u00e9, akik szembes\u00edt\u00e9s\u00e9re sz\u00fcks\u00e9g van egy k\u00e9s\u0151bbi c\u00e9l (Szentkuthy sz\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1val: tanuls\u00e1g) szempontj\u00e1b\u00f3l, vagy \u00edgy ker\u00fclhetnek egyes h\u0151 s\u00f6k sz\u00e1mukra teljesen idegen id\u0151be, vagy a maguk idej\u00e9be t\u0151l\u00fck idegen id\u0151 elemei keverednek, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy hangs\u00falyozz\u00e1k az emberi t\u00edpusok \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1g\u00e1t, a t\u00f6rt\u00e9nelem ciklikus szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
V\u00e9gs\u0151 soron minden \u00e9rtelmez\u0151j\u00e9n\u00e9l magvasabban fogalmazta meg az \u00edr\u00f3 a maga id\u0151beli \u2013 id\u0151n k\u00edv\u00fcli t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t a Kanoniz\u00e1lt k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sben, amikor ars poetic\u00e1j\u00e1t Szent Hug\u00f3 sz\u00e1j\u00e1ba adta: \u201e\u00bbSz\u00e1momra idegen \u00e9s \u00e9rthetetlen, mikor komoly hittud\u00f3s t\u00e1rsaim k\u00f6z\u00fcl egyesek az elveszett id\u0151r\u0151l besz\u00e9lnek, annak keres\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s v\u00e9g\u00fcl annak valamif\u00e9le megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Az \u00e9n lelkemben az eml\u00e9kek: \u00f6r\u00f6k jelen \u2013 \u00e9s plasztikus alakban \u00e9s id\u0151ben \u00e9lnek, s nem v\u00e1ltoztathat\u00f3k \u2013, ugyan\u00edgy az Isten memo\u00e1rj\u00e1ban is, a Szentl\u00e9lek huncut titk\u00e1r- \u00e9s jegyz\u0151-galambbegy\u00e9ben. Ami egyszer m\u00e1r volt valamikor, az bel\u00e9pett (persze az id\u0151szakok hozz\u00e1tartoz\u00f3 v\u00e9gtelen vari\u00e1ci\u00f3ival) az \u00f6r\u00f6k Van-ba.\u00ab\u201d T\u00f3t\u00e1gast \u00e1ll teh\u00e1t az id\u0151; egyr\u00e9szt egy \u201eegyidej\u0171s\u00e9g-horizont\u201d k\u00f6z\u00f6s szintj\u00e9n \u2013 teljesen r\u00edmel erre Joyce \u00e1ll\u00e1spontja: \u201eNincs m\u00falt, nincs j\u00f6v\u0151, minden az \u00f6r\u00f6k jelenen kereszt\u00fcl folyik\u201d \u2013, m\u00e1sr\u00e9szt az esem\u00e9nyr\u00e9szletek folyton keverednek egym\u00e1ssal, r\u00e9giek az \u00fajjal, k\u00e9s\u0151bbiek a kor\u00e1bbiakkal.<\/p>\n\n\n\n
Az egyetemess\u00e9gre t\u00f6rekv\u00e9s t\u00f6lti ki az \u00edr\u00f3 arc poetic\u00e1j\u00e1t, egy homog\u00e9n tud\u00e1st c\u00e9loz, amelyben az ismeretek nem \u00e1llnak hierarchikus rendben, de m\u00e9gis \u00e1br\u00e1zolni k\u00e9pesek a totalit\u00e1st, hiszen minden dolog jelen van, \u00e9s az egyik dolog elvezet a m\u00e1sikhoz. A m\u0171 form\u00e1ja a legt\u00f6bb esetben \u201enapl\u00f3-anarchia\u201d, a m\u00f3dszere pedig \u201eirracionalista asszoci\u00e1ci\u00f3-teny\u00e9szet\u201d. Az \u00edr\u00f3 maga-ragasztotta c\u00edmk\u00e9i nem t\u00fal h\u00edzelg\u0151ek, de nem is elvetend\u0151ek, hanem magyar\u00e1zatra szorulnak: \u201eA 20. sz\u00e1zadi irodalmi alkot\u00e1sa kifejezi egy-egy \u00e9letg\u00f3c (mondjuk egy nagy intellektussal \u00e9s hajsz\u00e1lpontos \u00e9rz\u00e9kekkel megvert emberi \u00e9let) teljes egys\u00e9g\u00e9t: napl\u00f3j\u00e1t, metafizik\u00e1j\u00e1t s a kett\u0151 harc\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 t\u00e9ma-jelk\u00e9peit. Nincs k\u00fcl\u00f6n \u00bbkiadatlan levelez\u00e9s\u00ab, nincs k\u00fcl\u00f6n \u00bbszerz\u0151 tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rletei\u00ab, nincs k\u00fcl\u00f6n \u00bbk\u00f6lt\u0151i m\u0171vei\u00ab [\u2026] De k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl nemesen intellektu\u00e1lis \u00e9s nemesen m\u0171v\u00e9szi v\u00e1gy olyan m\u0171vet l\u00e1tni, melyben \u00e9let\u00fcnk alap\u00e9lm\u00e9nye nyerne hi\u00e1nytalan kifejez\u00e9st: az eg\u00e9sz vil\u00e1g, term\u00e9szet \u00e9s t\u00f6bbi emberek, az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00falt, az \u00f6sszes vall\u00e1si kompenz\u00e1ci\u00f3s rendszerek, a nagy v\u00e1gyak s\u00e9m\u00e1i, az egy\u00e9ni \u00e9let pillanatr\u00f3l pillanatra bukd\u00e1csol\u00f3 adapt\u00e1ci\u00f3i egyetlenegy egys\u00e9gben \u2013 l\u00edrai k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g, metafizikai Ikarusz-\u0151r\u00fclet, hangulat-hom\u00e1ly \u00e9s er\u0151ltetett dogma mind egyetlen nagy egys\u00e9gben, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seiben \u2013 \u00e9let \u00e9s m\u0171, egy\u00e9ni torz\u00f3 \u00e9s eg\u00e9sz opus csod\u00e1latos h\u00e1zass\u00e1ga, egybeolvad\u00e1sa.\u201d Mindez persze technik\u00e1n, kompoz\u00edci\u00f3n, szerkeszt\u00e9sen alapul, mindezt meg kell csin\u00e1lni, fel kell \u00e9p\u00edteni, s nem is ak\u00e1rhogyan.<\/p>\n\n\n\n
R\u00e9gt\u0151l tudjuk, hogy Szentkuthy kedvenc m\u0171fajak\u00e9nt mindig a napl\u00f3t emlegette, egyfajta napl\u00f3-anarchi\u00e1t, amit a realit\u00e1s szab\u00e1lyoz \u00e9s a rendteremt\u00e9s \u00f3haj\u00e1val fell\u00e9p\u0151 m\u0171v\u00e9szi sz\u00e1nd\u00e9k vez\u00e9rel. Az al\u00e1zat kalend\u00e1rium\u00e1ban ezt a m\u0171faj-ide\u00e1lt nem csak a gyakorlatban k\u00edv\u00e1nta megval\u00f3s\u00edtani, hanem t\u00f6bbsz\u00f6r programszer\u0171en is megfogalmazta: \u201eMindig a realit\u00e1s \u00e9s nem a fant\u00e1zia: el tudom k\u00e9pzelni eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171vemet, mint egy Montaigne- vagy Saint-Simon-f\u00e9le \u00f3ri\u00e1snapl\u00f3t, melynek m\u00e1moros \u00e9s \u00f6nellentmond\u00f3 k\u00f3d\u00e1ja abban \u00e1llna, hogy felki\u00e1ltan\u00e9k: \u00bbv\u00e9gre siker\u00fclt teljesen megtisztulnom a magam sem tudom honnan szedett m\u0171- (opus-) neur\u00f3zist\u00f3l, \u00e9s \u00e1tadom magam a tiszta, improdukt\u00edv, \u00edr\u00e1s-sz\u0171z \u00e9letnek\u00ab. Az \u00e9let olyan abszol\u00fat gazdag \u00e9s provok\u00e1l\u00f3, hogy a fant\u00e1zi\u00e1ra nincs id\u0151; illet\u0151leg a fant\u00e1zia maximuma ex definitione nem lehet m\u00e1s, mint a realit\u00e1s hi\u00e1nytalan jelenvolta.[\u2026]a kezdetleges fant\u00e1zia \u00e1lmodik \u00e9s hallucin\u00e1l, a teremt\u0151, a fantasztikus fant\u00e1zia m\u00e1solja – igaz, abszol\u00fatan, de m\u00e1solja – a val\u00f3s\u00e1got.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy Mikl\u00f3s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban b\u00e1r h\u00e1rom nagy vonulatot k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u00fcnk meg, ami azonban nem jelenti azt, hogy ezeket a nagy sz\u00f6vegfolyamokat teljess\u00e9gben el is v\u00e1laszthatjuk egym\u00e1st\u00f3l. Els\u0151k\u00e9nt a reg\u00e9nyeket eml\u00edthetj\u00fck, amelyek k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n egys\u00e9get jelent a Prae (1934), majd a n\u00e9gy vaskos \u00e9s egy v\u00e9konyabb k\u00f6tetnyi reg\u00e9nyfolyam, a Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma (1936 \u2013 1993) k\u00f6vetkezik, \u00e9s r\u00e9szben k\u00fcl\u00f6n t\u00e1rgyalhat\u00f3k az \u00d6narck\u00e9p \u00e1larcokban-sorozat m\u0171v\u00e9szreg\u00e9nyei \u00e9s a k\u00f6r\u00e9j\u00fck csoportosul\u00f3 (\u00e1l)t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyek valamint a Brevi\u00e1riummal is szoros kapcsolatot tart\u00f3 sz\u00f6veg-\u00e9rtelmez\u00e9sek: \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben (1939\/1993); Cicero v\u00e1ndor\u00e9vei (1945\/1990); Divertimento (1957); Burgundi kr\u00f3nika (1959); Doktor Haydn (1959); Hitvita \u00e9s n\u00e1szindul\u00f3 (1960); Arc \u00e9s \u00e1larc (1962); A megszabad\u00edtott Jeruzs\u00e1lem (1965); Saturnus fia (1966); H\u00e4ndel (1967); Sz\u00e1rnyatlan olt\u00e1rok (1978). Az \u00edr\u00f3 munk\u00e1j\u00e1nak m\u00e1sik nagy egys\u00e9ge a 25, illetve 50 \u00e9vre z\u00e1rolt \u00f3ri\u00e1snapl\u00f3ja, a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt helyezkednek el pedig azok a munk\u00e1k, amelyek egyfel\u0151l a reg\u00e9nnyel, m\u00e1sfel\u0151l a napl\u00f3val is sz\u00e1mos \u00e9rintkez\u00e9si ponton egyben\u0151ttek: Az egyetlen metafora fel\u00e9 (1935); Az al\u00e1zat kalend\u00e1riuma (1935-36\/1998); \u00e9s a Bianca Lanza di Casalanza (1946-47\/1994).<\/p>\n\n\n\n
Ez ut\u00f3bbi csoport utols\u00f3k\u00e9nt eml\u00edtett, nyelvj\u00e1t\u00e9kra hasonl\u00edt\u00f3 c\u00edm\u0171 k\u00f6tete m\u00e9g besorolhat\u00f3 a gyakrabban haszn\u00e1latos m\u0171faji kateg\u00f3ri\u00e1kba, b\u00e1tran \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy (m\u0171v\u00e9sz)reg\u00e9ny, s mivel a szerz\u0151nek egy Bianca nev\u0171 l\u00e1ny ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9sei \u00e9s \u00e9rzelmei k\u00f6r\u00e9 induk\u00e1l\u00f3dnak a hol b\u00f6lcselked\u0151, hol vallom\u00e1sos, hol sz\u00e9pirodalmi \u00e9s fest\u00e9szeti t\u00e9m\u00e1kat \u00e1lmod\u00f3 fejezetek, m\u00e9g szerelmi reg\u00e9nynek is nevezhetn\u00e9nk, ha az ilyen skatuly\u00e1z\u00e1s nem profaniz\u00e1ln\u00e1 a legmesszebbmen\u0151en Szentkuthy munk\u00e1j\u00e1t. Nehezebb azonban a m\u00e1sik k\u00e9t m\u0171 m\u0171faji elhelyez\u00e9se, vagy k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00e1sa. Az al\u00e1zat kalend\u00e1rium\u00e1t a szerz\u0151 hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l k\u00f6zread\u00f3 Tompa M\u00e1ria egyszer\u0171en, de legtal\u00e1l\u00f3bban napl\u00f3lapoknak nevezi e munk\u00e1kat, amelyek k\u00f6z\u00fcl az els\u0151 a szerz\u0151 m\u00e1sodik k\u00f6tetek\u00e9nt jelent meg, noha a meg\u00edr\u00e1st illet\u0151en vannak kor\u00e1bbi munk\u00e1i is, a m\u00e1sodikat, a folytat\u00e1st is kiad\u00e1sra sz\u00e1nta, de mindig m\u00e1s m\u0171vek tolakodtak el\u00e9be, \u00edgy k\u00e9ziratban maradt, v\u00e9gs\u0151 form\u00e1j\u00e1t nem a szerz\u0151, hanem a hagyat\u00e9kot gondoz\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9ka adta meg. \u0150 mondja, hogy ezek a napl\u00f3lapok \u201e\u00e1tmenetet k\u00e9peznek a vad indiszkr\u00e9ci\u00f3kkal teli, intim napl\u00f3 \u00e9s az \u00e1tt\u00e9teles, azonnali megjelen\u00e9sre sz\u00e1nt m\u0171vek k\u00f6z\u00f6tt\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Az Al\u00e1zat kalend\u00e1rium\u00e1nak t\u00e9pel\u0151d\u0151 napl\u00f3lapjait nagyvonalakban, b\u00e1r annyira v\u00e1zlatszer\u0171en, mint ahogy fentebb Szentkuthy m\u0171veinek z\u00f6m\u00e9t h\u00e1rom nagy vonulatba soroltuk, \u00fagyszint\u00e9n h\u00e1rom f\u0151 t\u00e9mak\u00f6r k\u00f6r\u00e9 l\u00e1tjuk szervez\u0151dni. Az egyik a szerelem \u2013 etika \u2013 ethosz nagy h\u00e1rmass\u00e1ga, amelynek k\u00f6zponti alakja Marvel, a lobog\u00f3 szerelem, a h\u00e1zass\u00e1gt\u00f6r\u0151 szerelem, az elutas\u00edtott szerelem, a patologikus szerelem megtestes\u00edt\u0151je, akinek puszta l\u00e9te ezer konfliktusk\u00e9nt nyitja meg a szerz\u0151nek a sz\u00fcleivel, a feles\u00e9g\u00e9vel, a l\u00e1ny\u00e1val, gyermekkori gy\u00f3ntat\u00f3 papj\u00e1val, di\u00e1kjaival \u2013 \u00e9s mindenek el\u0151tt \u00f6nmag\u00e1val szembeni viszony\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s- \u00e9s v\u00e1laszkatal\u00f3gus\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sik \u00f6r\u00f6kk\u00e9 fojtogat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r az \u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tti dilemma feloldhatatlans\u00e1ga, annak az \u00f6ngyilkos (vagy hipochonder) sz\u00e1nd\u00e9knak a megzabol\u00e1z\u00e1sa, hogy az \u00edr\u00f3 \u00e9let\u00e9t m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt \u00e9lje, m\u0171v\u00e9szet\u00e9t pedig \u00e9letk\u00e9nt alkossa: \u201eKi tudja \u00e9letemet s m\u0171vemet, e k\u00e9t sz\u00f6rny\u0171 idegens\u00e9get bennem k\u00f6z\u00f6s sz\u00f6ved\u00e9kbe fonni? Jobbra v\u00e1rnak a szentek, tiara-gub\u00f3s p\u00e1p\u00e1k \u00e9s botanikai antik istenek, en-\u00e9letem s en-hal\u00e1lom nagy hipochondri\u00e1i, mindennapjaim sp\u00f3r\u00e1z\u00f3, fojt\u00f3 hazugs\u00e1g-mozaikja, a Marvel-quiproquo minden fintora, \u00e1tka; s balra a m\u0171vek \u00e1ltal val\u00f3 \u00f6ntagad\u00e1som, a tervek k\u00f6d\u00f6sen k\u00e9kl\u0151 idegen szirmai, melyekben sem Marvel, sem \u00e9n, sem Isten intrik\u00e1s herny\u00f3ja nem kanyarog, sors \u00e9s \u00e9lettagad\u00f3 fikci\u00f3 az eg\u00e9sz, \u00f6nc\u00e9l\u00fa csod\u00e1ja a n\u00e9lk\u00fclem-nek.\u201d<\/p>\n\n\n\n
A dilemm\u00e1t \u2013 ha csak ideig-\u00f3r\u00e1ig is \u2013, de mint minden el\u0151z\u0151t \u00e9s minden ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151t, feloldja Szentkuthy, aki a napl\u00f3lapokon v\u00e1ltig tiltakozik, hogy saj\u00e1t \u00e9let\u00e9nek \u00e9s m\u0171v\u00e9nek apol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t \u00edrta volna meg, m\u00e9gis \u2013 \u00e9s term\u00e9szetszer\u0171leg \u2013 saj\u00e1t bels\u0151 konfliktusaira k\u00edv\u00e1nt megnyugtat\u00f3 v\u00e1laszt tal\u00e1lni az \u00e9let, a mor\u00e1l, a szerelem \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet nagyn\u00e1l is nagyobb k\u00e9rd\u00e9seire: \u201er\u00e1 kell j\u00f6nn\u00fcnk, hogy \u00bb\u00e9let\u00ab \u00e9s \u00bbm\u0171v\u00e9szet\u00ab nem re\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, vagy legal\u00e1bbis nem \u00f6r\u00f6kre sz\u00f3l\u00f3 re\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, hanem nevek: a hozz\u00e1juk val\u00f3 ragaszkod\u00e1s nem a val\u00f3s\u00e1g elfogad\u00e1sa, hanem nominalista idegess\u00e9g.\u201d<\/p>\n\n\n\n
A harmadik, nagy intenzit\u00e1ssal \u00e1t\u00e9lt t\u00e9ma a m\u0171v\u00e9szet mibenl\u00e9te. Ebben a csoportban ir\u00e1nyad\u00f3 a napl\u00f3lapok egyik nagyfejezete, amelynek m\u00e1r a c\u00edme is besz\u00e9des: H\u00e1zas\u00e9letem Rembrand-tal. Az izz\u00f3 (mindig pozit\u00edv el\u0151jel\u0171) neur\u00f3zissal, az alkot\u00e1sokat lelkesed\u0151 leselked\u00e9ssel \u00fajrateremt\u0151 intellektu\u00e1lis anal\u00edzisek Rilk\u00e9t\u0151l Racine-ig, Rembrandt\u00f3l a Neue Sachlichkeitig terjednek.<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy meghat\u00e1roz\u00f3 idegens\u00e9g\u00e9rzet\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 elv\u00e1gy\u00f3d\u00e1s-szindr\u00f3m\u00e1ja egy l\u00e1tsz\u00f3lagos ellent\u00e9tp\u00e1r, az utaz\u00e1s \u00e9s a szigetl\u00e9t \u00f6tv\u00f6z\u0151d\u00e9s\u00e9ben teljesedett ki \u00e9s lombosodott inspirat\u00edv fesz\u00fclts\u00e9gek \u00e9s szenved\u00e9lyek burj\u00e1nz\u00f3 bels\u0151 botanik\u00e1j\u00e1v\u00e1. Orpheus-\u00e9lm\u00e9nye a Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma t\u00edz r\u00e9sz\u00e9nek \u00f6t k\u00f6tete ut\u00e1n v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen \u00f6sszefon\u00f3dott nev\u00e9vel. Nem v\u00e9letlen\u00fcl tal\u00e1lt \u00e9ppen Orpheusban r\u00e1 a folyton k\u00eds\u00e9rt\u0151 altereg\u00f3j\u00e1ra, hiszen a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia h\u0151s\u00e9ben nem csup\u00e1n az emberekre, a term\u00e9szet teremtm\u00e9nyeire \u00e9s a term\u00e9szetfeletti l\u00e9nyekre egyar\u00e1nt hat\u00e1ssal l\u00e9v\u0151 m\u0171v\u00e9szet jelk\u00e9pe \u00f6lt\u00f6tt antropomorf alakot, hanem az aranygyapj\u00fa megszerz\u00e9s\u00e9re indul\u00f3 \u2013 s h\u00e1nyattatott sorsuk \u00e1ltal sz\u00e1mos szigetre vet\u0151d\u0151 \u2013 argonaut\u00e1k csoportja tagjak\u00e9nt, a pokol m\u00e9ly\u00e9t is megj\u00e1r\u00f3 szerelmesk\u00e9nt benne (is) szimboliz\u00e1l\u00f3dik a nagy utaz\u00f3 figur\u00e1ja. Az irodalmi Orpheus-terv 1937-ben sz\u00fcletett, amikor Szentkuthy S\u0151t\u00e9r Istv\u00e1nnal tett nagy it\u00e1liai utaz\u00e1st. Addigra m\u00e1r megjelent a Prae (1934), Az egyetlen metafora fel\u00e9 (1935) \u00e9s a Fejezet a szerelemr\u0151l (1936). A keretes essz\u00e9sorozat kipattan\u00f3 \u00f6tlet\u00e9t Sienn\u00e1ban s\u00f6r\u00f6zve azon nyomban el is mondta \u00fatit\u00e1rs\u00e1nak, hangs\u00falyozv\u00e1n, hogy a brevi\u00e1rium-jelleg\u0171 m\u0171 meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak egyfel\u0151l a Greco fest\u00e9szet\u00e9ben tapasztalhat\u00f3 s\u0171r\u00edt\u0151 kompoz\u00edci\u00f3, m\u00e1sfel\u0151l Monteverdi Orfeo c\u00edm\u0171 oper\u00e1j\u00e1nak \u00e9lm\u00e9nye a k\u00f6zvetlen \u00f6szt\u00f6nz\u0151je. Ez ut\u00f3bbib\u00f3l ered az Orpheus elnevez\u00e9s, illetve jelk\u00e9p is, hiszen mik\u00e9nt a Brevi\u00e1rium-sorozat 1939-es el\u0151fizet\u00e9si \u00edv\u00e9ben olvashat\u00f3, \u201eaz alvil\u00e1gban bolyong\u00f3 Orpheus a vil\u00e1g s\u00f6t\u00e9t titkai k\u00f6zt t\u00e9velyg\u0151 agy \u00f6r\u00f6k jelk\u00e9pe.\u201d<\/p>\n\n\n\n
A F\u00e1jdalmak \u00e9s titkok j\u00e1t\u00e9ka megjelent\u00e9vel tanulm\u00e1nyozhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt napl\u00f3jegyzetek ennek, vagy egy hasonl\u00f3 felh\u00edv\u00e1si \u00edvnek a terv\u00e9t jelzik, d\u00e1tumozatlanul, de az 1942-es feljegyz\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt. A megjelent \u00e9s a \u201etervezett\u201d prospektus k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9nyegi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g nincs, \u00e1m a h\u00e1rom \u00e9v elt\u00e9r\u00e9s n\u00e9mi zavart okoz tapogat\u00f3z\u00f3 filol\u00f3gi\u00e1nkban. Az el\u0151fizet\u00e9si \u00edv ugyanis a Brevi\u00e1rium n\u00e9gy leend\u0151 fejezet\u00e9t hirdette meg, a Sz\u00e9ljegyzetek Casanov\u00e1hoz c\u00edm\u0171t, mint 1939 \u00e1prilis\u00e1ban megjelen\u0151t, illetve a h\u00e1rom tervezettett, az \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben, a V\u00e1zlatok Tudor Erzs\u00e9bet ifj\u00fakori arck\u00e9p\u00e9hez \u00e9s az Orpheus t\u00edz \u00e1larca c\u00edm\u0171eket. K\u00f6z\u00fcl\u00fck az els\u0151 val\u00f3ban megjelent, az \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben csak a hagyat\u00e9kb\u00f3l, 1993-ban ker\u00fclt kiad\u00e1sra, a V\u00e1zlatok Tudor Erzs\u00e9bet ifj\u00fakori arck\u00e9p\u00e9hez a Brevi\u00e1rium \u00f6t\u00f6dik r\u00e9szek\u00e9nt, Cynthia c\u00edmen jelent meg. Az 1939-ben tervezett t\u00edz \u00e1larc pedig v\u00e9g\u00fcl is a Brevi\u00e1rium t\u00edz fejezete. A sorozat-terv, l\u00e1tjuk, menet k\u00f6zben m\u00f3dosult, 1938-t\u00f3l 1941-ig Szentkuthy meg\u00edrta a Sz\u00e9ljegyzetek Casanov\u00e1hoz, a Fekete renesz\u00e1nsz, az Eszkori\u00e1l, az Europa minor \u00e9s a Cynthia c\u00edm\u0171 r\u00e9szeket, majd 1942-ben (amikor a napl\u00f3 szerint \u00faj prospektuson elm\u00e9lkedett) megjelentette a Vallom\u00e1s \u00e9s b\u00e1bj\u00e1t\u00e9k c\u00edm\u0171 nagyfejezetet, amivel eg\u00e9szen 1972-ig b\u00facs\u00fat vett az \u00f3ri\u00e1skompoz\u00edci\u00f3t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Utaz\u00e1s, k\u00eds\u00e9rt\u0151 k\u00e9jek, boldog szerelem rem\u00e9nye, f\u00e9rfias pr\u00f3ba \u2013 ezek Orpheus \u00e9s Od\u00fcsszeusz k\u00f6z\u00f6s p\u00e1rk\u00e1i. Szentkuthy, meg kort\u00e1rsai sors-kih\u00edv\u00e1sai tal\u00e1n \u00e1rnyalatnyival elt\u00e9r\u0151 felhang\u00faak. Hiszen mi\u00e9rt utazott Szentkuthy a 20-as, 30-as \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n? Ami\u00e9rt mindenki m\u00e1s: Eur\u00f3p\u00e1ra hangol\u00f3dni. Mik\u00e9nt F\u00fczi L\u00e1szl\u00f3 jelzi napl\u00f3j\u00e1ban, kiutat keresni, p\u00e1rhuzamot tal\u00e1lni. Ezen utaz\u00e1sok egyik\u00e9r\u0151l \u00edrta egy\u00e9rtelm\u0171 ny\u00edlts\u00e1ggal Szerb Antal Budapestr\u0151l Szentkuthynak Londonba: \u201eNagyon v\u00e1gy\u00f3dom Londonba. R\u00e9szben oda \u00e9s r\u00e9szint innen el.\u201d A v\u00e1gyott utaz\u00e1sokb\u00f3l nem sok, de mint majd l\u00e1tjuk, az \u00e9letm\u0171 ihlet\u00e9s\u00e9hez \u00e9ppen elegend\u0151 val\u00f3sult meg. Sz\u00fcleivel 1925-ben tett szent\u00e9vi it\u00e1liai utaz\u00e1sa extatikus, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Velenc\u00e9t, Firenz\u00e9t, R\u00f3m\u00e1t, Pompeit, Assisit, N\u00e1polyt teljes t\u00e1rgyi felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ggel j\u00e1rta be. A Werb\u0151czy Gimn\u00e1zium di\u00e1klapj\u00e1ban megjelent \u00e9lm\u00e9nybesz\u00e1mol\u00f3ja volt \u00e9lete els\u0151 publik\u00e1ci\u00f3ja, de az utaz\u00e1s m\u00e9ly benyom\u00e1sai a tizenkilenc \u00e9vesen \u00edrt Barokk R\u00f3bert c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek alapmot\u00edvumaiv\u00e1 lesznek. Egyetemistak\u00e9nt 1928-ban apj\u00e1val tett nagy eur\u00f3pai k\u00f6rutat, megint csak inspirat\u00edvat, hiszen az it\u00e1liai, franciaorsz\u00e1gi \u00e9s angliai kalandoz\u00e1sok idej\u00e9n pattant ki a Prae \u00f6tlete \u00e9s hazat\u00e9rte ut\u00e1n hozz\u00e1 is fogott a reg\u00e9ny meg\u00edr\u00e1s\u00e1hoz. Londonban a doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1val ki\u00e9rdemelt egy \u00e9ves \u00f6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1val j\u00e1rt (n\u00e1sz\u00faton) 1931-ben, majd 1948-ban, miut\u00e1n megkapta a Baumgarten-d\u00edjat, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos meglepet\u00e9sre err\u0151l az ugyancsak egy \u00e9ves \u00fatj\u00e1r\u00f3l is hazat\u00e9rt Magyarorsz\u00e1gra. Az eml\u00edtett, S\u0151t\u00e9r Istv\u00e1nnal tett k\u00f6r\u00fat mellett a 30-as \u00e9vekben feles\u00e9g\u00e9vel Genfben t\u00f6lt\u00f6tt t\u00f6bb hetet a Magyar K\u00fcl\u00fcgyi T\u00e1rsas\u00e1g p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1nak nyertesek\u00e9nt. Ezeket k\u00f6vet\u0151en Szentkuthy k\u00e9pzeletben utazott.<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy eset\u00e9ben az utaz\u00e1s m\u00e1s eredm\u00e9nnyel j\u00e1rt, mint M\u00e1rain\u00e1l, Illy\u00e9sn\u00e9l, Hal\u00e1sz G\u00e1born\u00e1l, Szerb Antaln\u00e1l, N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3n\u00e1l, Vas Istv\u00e1nn\u00e1l, Cs. Szab\u00f3n\u00e1l meg a t\u00f6bbi preregninusn\u00e1l \u2013 a ki\u00e1br\u00e1ndul\u00e1st hozta, az eur\u00f3pai kult\u00fara b\u00e1mulatos eml\u00e9km\u0171veire Szentkuthy tapasztalat\u00e1ban r\u00e1telepedett az eur\u00f3pai politika agyvakul\u00e1s\u00e1nak minden civiliz\u00e1ci\u00f3b\u00f3l ki\u00e1br\u00e1nd\u00edt\u00f3 k\u00f6de, ami egyenesen vezetett az egyed\u00fcli lehets\u00e9ges v\u00e1lasz\u00fathoz, ism\u00e9t F\u00fczi L\u00e1szl\u00f3 szavaival \u00e9lve: a vil\u00e1girodalomban a borgesi modellben tisztelt virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gba val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9shez. Az utaz\u00e1sok ut\u00e1n teh\u00e1t a szigetre vonul\u00e1s bizonyult egyed\u00fcli lehets\u00e9ges v\u00e1laszt\u00e1snak. Ez a sziget-l\u00e9t, mik\u00e9nt Szentkuthy viszonylat\u00e1ban minden, k\u00fcl\u00f6nleges, saj\u00e1tos \u00e9s t\u00f6bb oldali \u00e9rtelmez\u00e9st k\u00edv\u00e1n. N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3t az irodalomt\u00f6rt\u00e9net azon kevesek k\u00f6z\u00e9 sorolja, akik b\u00e1tor\u00edt\u00f3 szavakkal \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k Szentkuthy munk\u00e1it, ugyanakkor nem bizony\u00edthat\u00f3, hogy Szentkuthy emiatt deklar\u00e1lta volna N\u00e9methet \u201elegjobb bar\u00e1tjak\u00e9nt\u201d. Kapcsolatuk bens\u0151s\u00e9gess\u00e9g\u00e9t az is szeml\u00e9lteti, hogy Szentkuthy N\u00e9meth hal\u00e1la ut\u00e1n is fontosnak tartotta, hogy megv\u00e1laszolja annak egy, b\u00e1r \u00f6tven \u00e9vvel kor\u00e1bban felvetett gondolat\u00e1t. Egy vas\u00e1rnap d\u00e9lut\u00e1n, fels\u0151-g\u00f6di k\u00f6z\u00f6s s\u00e9t\u00e1juk sor\u00e1n N\u00e9meth szembe\u00e1ll\u00edtotta a dun\u00e1nt\u00fali t\u00e1jak emberszab\u00e1s\u00fa mivolt\u00e1t a v\u00e9gtelen tengerek, pusztas\u00e1gok \u00e9s alpesi cs\u00facsok embertelens\u00e9g\u00e9vel. \u201e\u00c9n, v\u00e1laszk\u00e9ppen, a szigetek ir\u00e1nti l\u00edrikusan megsz\u00e1llott rajong\u00e1somr\u00f3l besz\u00e9ltem \u2013 \u00edrta Szentkuthy: a p\u00e1risi Notre Dame szigeten \u00e9p\u00fclt, \u00d3ce\u00e1nia szigetei F\u00f6ld\u00fcnk \u00e9let\u00e9nek, koralloknak, \u0151skori idoloknak titokzatos \u00e9s \u00bbgeo-vallom\u00e1sos\u00ab csod\u00e1i, V\u00e9nusz is Ciprus sziget\u00e9t v\u00e1lasztotta, az Apokalipszist \u00edr\u00f3 szent J\u00e1nos apostol Patmos sziget\u00e9n hallgatott a Sas dikt\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, kamaszkorom megval\u00f3sult \u00e1lma Capri \u00e9jk\u00e9k, m\u00e9lyk\u00e9k, barlangos szigete volt, \u2013 \u00e9s: nem sziget-e az \u00f6t vil\u00e1gr\u00e9sz?\u201d S ugyanez olvashat\u00f3 ki a brevi\u00e1riumb\u00f3l is: \u201eMinden \u00e9rz\u0151 ember a boldogs\u00e1got, hist\u00f3riai \u00e9s minden mitol\u00f3gi\u00e1kat egyetlen egybe \u00f6ssze\u00f6leltet\u0151 b\u00e9k\u00e9t, szerelmet, vall\u00e1sos \u00fcdv\u00f6z\u00fcl\u00e9st, \u00e1llatok b\u00e9kess\u00e9g\u00e9t, fuvol\u00e1kat \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6ket: \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva \u2013 nem szigeteken \u00e1lmodott-e meg? V\u00e1gy \u00e9s sziget szinte egy\u00e9rtelm\u0171 szavak lettek.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Mik\u00e9nt a sziget-l\u00e9t saj\u00e1tos megval\u00f3sul\u00e1sa az olvas\u00e1s \u00e9s az \u00edr\u00e1s k\u00fcl\u00f6n bej\u00e1rat\u00fa vil\u00e1ga, \u00fagy ennek a sziget(en)-l\u00e9tnek igazi robinzoni\u00e1dja a napl\u00f3\u00edr\u00e1s. A napl\u00f3 ugyanis egyfel\u0151l az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s, m\u00e1sfel\u0151l a kiz\u00e1r\u00e1s m\u0171faja: az \u00e9n m\u0171faja, a napl\u00f3\u00edr\u00f3 felfokozott identit\u00e1studata ink\u00e1bb az \u00e9let, mint az irodalom ir\u00e1ny\u00e1ba nyit kaput, noha a m\u0171faj alapvet\u0151 jellemz\u0151i, az esetlegess\u00e9g, az akcidentalit\u00e1s \u00e9s a spontaneit\u00e1s a viszonylagos rendszeress\u00e9g, a fragment\u00e1lts\u00e1g, a frakt\u00e1l-jelleg, a kihagy\u00e1soss\u00e1g mind valami m\u00f3don stiliz\u00e1lj\u00e1k az esem\u00e9nyeket, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket, a t\u00e9pel\u0151d\u00e9sek lejegyz\u00e9s\u00e9t, m\u00e9g akkor is, ha a napl\u00f3 eleve nem m\u0171v\u00e9szi sz\u00e1nd\u00e9kkal k\u00e9sz\u00fclt. Szentkuthynak ugyanis a sz\u00e1zezer oldalt meghalad\u00f3, m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben 25, illetve 50 \u00e9vre z\u00e1rolt \u00f3ri\u00e1snapl\u00f3ja mellett van irodalmi sz\u00e1nd\u00e9kkal k\u00e9sz\u00edtett napl\u00f3ja is.<\/p>\n\n\n\n
Amennyiben a reg\u00e9ny az \u201ealvil\u00e1gban bolyong\u00f3 Orpheus, a val\u00f3s\u00e1g s\u00f6t\u00e9t titkai k\u00f6zt t\u00e9velyg\u0151 agy \u00f6r\u00f6k jelk\u00e9pe\u201d, \u00fagy a napl\u00f3 szigete \u201ea gondolkod\u00e1snak \u00e9l\u0151 ember Bels\u0151 Tere. \u00cdgy term\u00e9szetesen metafora is; a gondolkod\u00e1s hely\u00e9nek \u00e9s a medit\u00e1ci\u00f3 \u00f6nmag\u00e1ba fordul\u00e1s\u00e1nak metafor\u00e1ja.\u201d (F\u00fczi L\u00e1szl\u00f3)<\/p>\n\n\n\n
Egy k\u00f6ztes hely az ultra-titkos gy\u00f3n\u00e1s \u00e9s a led\u00e9r exhibicionizmus k\u00f6z\u00f6tt: \u201eAkarom, hogy most, r\u00f6gt\u00f6n l\u00e1ssa az eg\u00e9sz vil\u00e1g, amit ide feljegyeztem. Teatralit\u00e1s? K\u00ednoz, hogy ez csak napl\u00f3, csak outre-tombe, \u00e9s nem m\u0171. Mikor napl\u00f3t akarok kiadni, akkor a hal\u00e1lt akarom legy\u0151zni \u2013 l\u00e1tni akarok valami olyat, amit rendesen sohase l\u00e1that az ember: egy \u00f3r\u00e1t legal\u00e1bb a saj\u00e1t hal\u00e1la ut\u00e1n.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy 1939-t\u0151l vezette naprak\u00e9sz rendszeress\u00e9ggel \u00e9s m\u00f3dszeresen napl\u00f3j\u00e1t. Amikor betegs\u00e9ge akad\u00e1lyozta, titk\u00e1r\u00e1nak, Tompa M\u00e1ri\u00e1nak dikt\u00e1lta g\u00e9pbe a k\u00f6telez\u0151 napi gy\u00f3n\u00e1s, \u00f6nvizsg\u00e1lat, reflexi\u00f3k lecsap\u00f3d\u00e1s\u00e1nak di\u00e1rium\u00e1t. Mindent le kell jegyeznie, mert csak az v\u00e1lik sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3s\u00e1gg\u00e1, amit le\u00edr \u2013 mondta el hatalmas interj\u00fa-vallom\u00e1s\u00e1ban, a Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok (1988) oldalain. Term\u00e9szetesen nem csup\u00e1n a d\u00fch\u00f6dt lejegyz\u00e9sv\u00e1gy motiv\u00e1lta a napl\u00f3\u00edr\u00e1s\u00e1t, hanem az \u00f6nmag\u00e1val \u00e9s m\u0171v\u00e9vel szembeni folyamatos el\u00e9gedetlens\u00e9gb\u0151l ered\u0151 \u00f6nvizsg\u00e1lat \u00e9s \u00f6nelemz\u00e9s, a vallom\u00e1sos gy\u00f3n\u00e1sv\u00e1gy is k\u00f6zrej\u00e1tszott.<\/p>\n\n\n\n
A szerz\u0151 titk\u00e1ra, \u00f6r\u00f6k\u00f6se, hagyat\u00e9k\u00e1nak gondoz\u00f3ja, Tompa M\u00e1ria t\u00edz Szentkuthy-k\u00f6nyvet rendezett sajt\u00f3 al\u00e1, elfektetett, f\u00e9lretett reg\u00e9nyk\u00e9ziratokat dolgozott fel, amelyekkel lehet\u0151v\u00e9 tette az \u00e9letm\u0171 posztumusz kiteljesed\u00e9s\u00e9t \u00e9s az \u00e9letm\u0171 percepci\u00f3j\u00e1nak \u00e1rnyal\u00e1s\u00e1t. A Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok c\u00edmen k\u00f6zreadott hatsz\u00e1z oldalas monstre-interj\u00fa megker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9vel seg\u00edtette ezt az \u00e1rnyal\u00e1st, illetve az egyes m\u0171vek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t, de az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s homlokter\u00e9b\u0151l sehogyan se mozdult el a hozz\u00e1f\u00e9rhetetlen \u00f3ri\u00e1snapl\u00f3 miszt\u00e9riuma. El eg\u00e9szen 1992-ig, amikor Tompa M\u00e1ria a gy\u0151ri M\u0171helyben k\u00f6zre nem adott egy csokorra val\u00f3t az \u00edr\u00f3 korai, z\u00e1rol\u00e1s al\u00e1 nem ker\u00fclt napl\u00f3jegyzeteib\u0151l \u00e9s -illusztr\u00e1ci\u00f3ib\u00f3l. A kiragadott, kiemelt r\u00e9szletek azonnal p\u00e1rbesz\u00e9dbe \u00e1lltak a posztumusz kiad\u00e1s\u00fa reg\u00e9nyekkel, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a napl\u00f3 k\u00f6zl\u00e9se esetleges folytat\u00e1sa ir\u00e1nti rem\u00e9nyek fokoz\u00f3dtak. A F\u00e1jdalmak \u00e9s titkok j\u00e1t\u00e9ka megjelen\u00e9s\u00e9vel ezek a rem\u00e9nyek r\u00e9szben ugyan teljes\u00fcltek, de ezzel egyetemben le is z\u00e1rultak. Hiszen az olvas\u00f3 \u00e9ppen csak hogy belek\u00f3stolhat az ifj\u00fa Szentkuthy \u00e9leszt\u0151k\u00e9nt dagad\u00f3 \u00e9rzelemmassz\u00e1j\u00e1t frivol vallom\u00e1ss\u00e1 tagol\u00f3 pazar, \u00f6nmegsz\u00f3l\u00edt\u00f3 el-besz\u00e9l\u00e9sbe, m\u00e1ris azzal kell szembes\u00fclnie, hogy folytat\u00e1sa 2013 el\u0151tt nem v\u00e1rhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy \u00e9let\u00e9ben \u00e9s vele p\u00e1rhuzamosan m\u0171v\u00e9ben a rend \u00e9s a nyugalom megteremt\u0151je a harmonikus szerelem, a homo humanus \u00e9s humana leg\u0151szint\u00e9bb, t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t intenz\u00edven meg\u00e9lt szerelme volt: Dolly, vagyis Eppinger D\u00f3ra, akivel 1928-ban ismerkedett meg. Alakja m\u00e1r a Praeben megjelenik, majd \u0151 a gy\u00e1szol\u00f3 kis menyasszony a Fejezet a szerelemr\u0151l-ben, valamint a novell\u00e1k Vivienj\u00e9t is Dollyr\u00f3l mint\u00e1zta az \u00edr\u00f3, de napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l, interj\u00faib\u00f3l t\u00f6bbet tudunk meg fel\u0151le. Szentkuthy a m\u00e9g kamaszkor\u00e1ban fogalmazott Barokk R\u00f3bertben kidolgozta a g\u00e1tl\u00e1stalan erotika, a vall\u00e1sos aszk\u00e9tizmus \u00e9s a harmonikus szerelem egym\u00e1st kiz\u00e1r\u00f3 ellent\u00e9t\u00e9t, illetve az el\u0151z\u0151 kett\u0151nek a harmadikban val\u00f3 felold\u00e1s\u00e1t. A reg\u00e9ny meg\u00edr\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a szerz\u0151t folyton izgat\u00f3 h\u00e1rmass\u00e1g valamelyest m\u00f3dosul, ilyen k\u00e9pletben jelenik meg: M\u0171 + Dolly + Krisztus. S e h\u00e1rom sz\u00f3 vez\u00e9relve lesz, meghat\u00e1rozza Szentkuthy irodalmi programj\u00e1t, mor\u00e1lis alkat\u00e1t, \u00e9letvitel\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Dolly nem csup\u00e1n Szentkuthy karit\u00e1sz-ig\u00e9ny\u00e9t, \u00f6naj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s- \u00e9s egym\u00e1st tan\u00edt\u00e1s-m\u00e1ni\u00e1j\u00e1t eg\u00e9sz\u00edtette ki, hanem szellemi \u00e9s anyagi t\u00e1mogat\u00e1st is adott a hatalmas Szentkuthy-\u00e9letm\u0171 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz. Neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a mag\u00e1nkiad\u00e1sban megjelent Prae, Az egyetlen metafora fel\u00e9, a Fejezet a szerelemr\u0151l \u00e9s a Szent Orpheus Brevi\u00e1riuma els\u0151 hat f\u00fczet\u00e9nek a kiad\u00e1sa. A harmonikus egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st azzal is t\u00e1mogatta \u00e9s er\u0151s\u00edtette, hogy b\u00e1r \u201esz\u00e9ljegyzetek mellett\u201d, de j\u00f3v\u00e1hagyta f\u00e9rje kalandos szerelmi \u00e9let\u00e9t. Megadta neki a n\u0151ket, akik \u00e1lland\u00f3 rajong\u00e1ssal vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl az \u00edr\u00f3t, m\u00e9g nyolcvan \u00e9vesen is. Szentkuthy cs\u00fany\u00e1nak v\u00e9lte mag\u00e1t ifj\u00fakor\u00e1ban, a n\u0151k bizony\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen kellettek neki. Sikeres h\u00f3d\u00edt\u00e1sait ezzel a mondattal jelentette be: \u201eEgy \u00fajabb vir\u00e1gsz\u00e1l a bandzsa kisfi\u00fa s\u00edrj\u00e1n.\u201d Az \u00e9vek mult\u00e1val azonban a n\u0151k m\u00e1r nem a pszichol\u00f3giai igazol\u00e1s feladat\u00e1t t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k be, hanem \u2013 mint pillang\u00f3k a l\u00e1mpaf\u00e9nyt \u2013 term\u00e9szetes l\u00e9telemk\u00e9nt vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl a vonz\u00f3 szellem\u0171 embert.<\/p>\n\n\n\n
D\u00f6bbenetes, hogy a nyelvvel mindent le\u00edrni, megjelen\u00edteni, val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 fant\u00e1zi\u00e1lni k\u00e9pes Szentkuthy napl\u00f3j\u00e1ban \u00e9s \u00e9let\u00e9ben egyar\u00e1nt el\u00e9gtelennek \u00e9rezte az irodalom eszk\u00f6z\u00e9t \u2013 b\u00e1r az is t\u00e9ny, hogy a szem\u00e9lyis\u00e9gfejleszt\u0151 \u00f6nvizsg\u00e1latai sor\u00e1n val\u00f3j\u00e1ban a m\u0171v\u00e9sz-l\u00e9t, nem pedig az \u00edr\u00f3-l\u00e9t megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett \u2013, \u00e9s ez\u00e9rt k\u00e9pzelet\u00e9nek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti lek\u00e9pz\u00e9s\u00e9t a sz\u00f6veg lejegyz\u00e9s\u00e9vel egyenrang\u00fak\u00e9nt kezelte. \u00c1m am\u00edg a sz\u00f6vegben a f\u00f6ldk\u00f6zelis\u00e9g realit\u00e1s\u00e1nak a hev\u00fclete is \u00e1ts\u00fct, addig rajzaiban, illusztr\u00e1ci\u00f3iban az emelkedetts\u00e9g, a spiritualit\u00e1s folytonoss\u00e1ga uralkodik. Alak\u00e1br\u00e1zol\u00e1sai legink\u00e1bb lebegtetettek, Greco modor\u00e1ban ny\u00fajtottak. Szentkuthy fest\u0151nek se ak\u00e1rmilyen. Figur\u00e1i mintha valami \u00e9teri vonz\u00e1s sugar\u00e1ba ker\u00fcltek volna, l\u00e9g\u00fcres t\u00e9rben lebeg\u0151 test\u00fcket l\u00e1thatatlan er\u0151 centrifug\u00e1zza maga k\u00f6r\u00e9. A minim\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel megjelen\u00edtett figur\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3k hangs\u00falyozott jelk\u00e9pis\u00e9g\u00e9t nyomat\u00e9kos\u00edtja az ugyancsak v\u00e1zlatszer\u0171en jelzett, de kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1ban az antikvit\u00e1st, s\u0151t, a biblikus id\u0151ket id\u00e9z\u0151 h\u00e1tt\u00e9r. A napl\u00f3\u00edr\u00f3 szellemi orgi\u00e1ja akkor h\u00e1g tet\u0151pontra, mid\u0151n a rajzokat \u00e9rtelmez\u0151 magyar\u00e1zatokkal, p\u00e1rhuzamos sz\u00f6vegekkel eg\u00e9sz\u00edti ki. A napl\u00f3 n\u00e9mely ilyen, gondolatot \u00e9s fant\u00e1zi\u00e1t egybemos\u00f3 illusztr\u00e1ci\u00f3ja m\u00e9g a Prae elvont dialektikus futamainak ismeret\u00e9ben is az \u00e9rtelmezhetetlens\u00e9gig elvont marad, m\u0171alkot\u00e1ss\u00e1 min\u0151s\u00fcl, amit megmagyar\u00e1zni nem, csak \u00e9lvezni tudunk. Ezeknek a vibr\u00e1l\u00f3 alkot\u00e1soknak a saj\u00e1tos, kevert st\u00edlus\u00fa, a renesz\u00e1nsz embl\u00e9m\u00e1khoz \u00e9s az avantg\u00e1rd k\u00e9pversekhez hasonl\u00edthat\u00f3 szintetikus megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t Sz\u0151nyi Gy\u00f6rgy Endre a napl\u00f3\u00edr\u00e1s \u00e9s a m\u00e9lytudat \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben vizsg\u00e1lva a kultur\u00e1lis szimboliz\u00e1ci\u00f3 jelk\u00e9peit v\u00e9li felfedezni a dinamikus alkot\u00e1sokban. Tompa M\u00e1ria \u00e9rtelmez\u00e9se is hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyre vezetett: szerinte Szentkuthynak a rajzol\u00e1s ir\u00e1nti moh\u00f3 v\u00e1gya a folyamatos gy\u00f3n\u00e1sig\u00e9nyre vezethet\u0151 vissza, arra az \u00f6nvizsg\u00e1l\u00f3 vallom\u00e1soss\u00e1gra \u00e9s a k\u00fcls\u0151-bels\u0151 \u00e9lm\u00e9nyeknek a lejegyz\u00e9s \u00e1ltali realit\u00e1sba-emel\u00e9s\u00e9re, amelyek \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa Szentkuthy \u00e9letform\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n
Amit k\u00f6zreadott napl\u00f3bejegyz\u00e9sei k\u00f6z\u00fcl az utols\u00f3ban im\u00edgyen \u00f6sszegez: \u201eFant\u00e1zia? fant\u00e1zi\u00e1b\u00f3l \u00edrni? \u00c9rtelmetlens\u00e9g, elavults\u00e1g. Csak a val\u00f3s\u00e1g! Amit l\u00e1ttam, amit tapintottam, szagoltam, hallottam. Le kell gy\u0151zni azt a gy\u00e1vas\u00e1got, mely azt s\u00fagja, hogy \u00bbnem szabad az \u00e9lm\u00e9nyeket napl\u00f3szer\u0171en le\u00edrni\u00ab, Minden azon m\u00falik, hogyan \u00edrom le. Mit l\u00e1ttam, mit hallottam, mi mindent vettem \u00e9szre? Ha sokat l\u00e1ttam, ezer \u00e1rnyalatot, ha sok okos \u00e9s m\u00e9ly, j\u00e1t\u00e9kos \u00e9s szikr\u00e1z\u00f3 gondolatot \u00e9bresztett bennem, ha k\u00e9pekkel \u00e9s logik\u00e1val tudom kifejezni, vil\u00e1gosan \u00e9s erjed\u0151-erjeszt\u0151 gazdags\u00e1gban, st\u00edlussal, eleganci\u00e1val, hittel \u00e9s nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9ggel: mit sz\u00e1m\u00edt az, hogy a val\u00f3s\u00e1got, a napl\u00f3-anyagot mondtam el? M\u00e1r r\u00e9g nem napl\u00f3 az, hanem m\u0171, m\u0171, opus, igazs\u00e1g, sz\u00e9ps\u00e9g, tanuls\u00e1g, evok\u00e1ci\u00f3, vall\u00e1s, emberiess\u00e9g. \u00c9s kell-e m\u00e1s?\u201d<\/p>\n\n\n\n
A tervezett m\u0171 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz, vagy tal\u00e1n Szentkuthy eset\u00e9ben erre megfelel\u0151bb kifejez\u00e9s a megteremt\u00e9s, maxim\u00e1lisan induk\u00e1lt intellektu\u00e1lis felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9re, feszes logik\u00e1ra, az \u00e9rz\u00e9kszervek \u00e1lland\u00f3, neurotikus felajzotts\u00e1g\u00e1ra \u00e9s a m\u0171vel val\u00f3 legkev\u00e9sb\u00e9 t\u00f6r\u0151d\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g; ami egyfajta akcident\u00e1lis ar\u00e1nytalans\u00e1got eredm\u00e9nyez a kompoz\u00edci\u00f3ban, \u00e1m ezzel szemben h\u00edven t\u00fckr\u00f6zi az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s dinamik\u00e1j\u00e1t \u00e9s a gondolkod\u00e1s ritmus\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e9gtelen val\u00f3s\u00e1gig\u00e9nyb\u0151l fakad\u00f3 m\u0171v\u00e9szet eszm\u00e9je nem csup\u00e1n Az egyetlen metafora fel\u00e9, illetve Az al\u00e1zat kalend\u00e1riuma t\u00edpus\u00fa m\u0171vek mozgat\u00f3ja, annak ellen\u00e9re, hogy Szentkuthyn\u00e1l a val\u00f3s\u00e1g hihetetlen\u00fcl tarka k\u00f6nt\u00f6s\u00f6kben jelenik meg a m\u0171 sz\u00ednpad\u00e1n, m\u00f6g\u00f6tte term\u00e9szetesen a szerz\u0151 nagy sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val, hogy az \u00e9let elemi kaotikuss\u00e1g\u00e1t a m\u0171 \u00e1ttekinthet\u0151 form\u00e1j\u00e1ba terelje, a felfokozott szubjektivit\u00e1sb\u00f3l, az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s neur\u00f3zis\u00e1b\u00f3l intenz\u00edv objektivit\u00e1sra t\u00f6rekedv\u00e9n, folyton a l\u00edra \u00e9s a tanulm\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt lebegtetv\u00e9n a sz\u00f6veget, mondataiban a t\u00e9ma realit\u00e1sa helyett a t\u00e9ma ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s realit\u00e1s\u00e1t megragadva, egy \u00faj m\u0171\u00e9rz\u00e9st teremtve. Ezekr\u0151l a hossz\u00fa mondatokr\u00f3l jegyezte fel napl\u00f3j\u00e1ban F\u00fczi L\u00e1szl\u00f3 a k\u00f6vetkez\u0151ket: \u201eMint Szentkuthy mondatai, nem tudjuk, milyen ir\u00e1nyban, mik\u00e9ppen k\u00f6t\u0151dnek le, csak haladnak a maguk \u00fatj\u00e1n, ameddig be nem l\u00e1tjuk, hogy nem is a lek\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00fck a val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9s, hanem az, amit ezekben a l\u00e1tsz\u00f3lag c\u00e9ltalan kanyarod\u00e1saikban, \u00f6nc\u00e9l\u00fanak tetsz\u0151 veget\u00e1ci\u00f3jukban, c\u00e9ltalan l\u00e9t\u00fckben elmondanak, felt\u00e1rnak.\u201d<\/p>\n\n\n\n
A gondolkod\u00f3 \u00edr\u00f3 totalit\u00e1s-\u00e1br\u00e1ndja, a term\u00e9szet \u00f6sszes totalit\u00e1s\u00e1t katalogiz\u00e1l\u00f3 Brevi\u00e1rium-sorozat, reg\u00e9ny volta mellett t\u00f6bb m\u0171fajjal rokon: az essz\u00e9vel, a napl\u00f3val, komment\u00e1rral, \u00e1larcos \u00e9letrajzzal, \u00e1larcos levelez\u00e9ssel, a keretes elbesz\u00e9l\u00e9ssel \u2013 s \u00e9ppen a m\u0171faji meghat\u00e1rozhat\u00f3s\u00e1g sokf\u00e9les\u00e9ge folyt\u00e1n a kispr\u00f3za t\u00f6bb form\u00e1j\u00e1val. Megeml\u00edthet\u0151, hogy Szentkuthy l\u00e9nyeg\u00e9ben h\u00e1rom kimondottan saj\u00e1tos kism\u0171fajt m\u0171velt: a dedik\u00e1ci\u00f3t, tartalommutat\u00f3t \u00e9s a bibliogr\u00e1fi\u00e1t. Lend\u00fcletes, nem ritk\u00e1n patetikus aj\u00e1nl\u00e1sai a k\u00f6tetekben nem csup\u00e1n sz\u00f6vegekk\u00e9nt, hanem grafikai objektumokk\u00e9nt is \u00e9lvezhet\u0151k, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kis m\u0171vekk\u00e9nt is leny\u0171g\u00f6zik azokat, akik tal\u00e1lkozhatnak a lend\u00fcletes k\u00e9z\u00edr\u00e1ssal jegyzett mondataival. Ezzel szemben tartalommutat\u00f3ival minden olvas\u00f3ja tal\u00e1lkozhat, m\u00edg a bibliogr\u00e1fi\u00e1val, mint k\u00fcl\u00f6n m\u0171fajjal legszeml\u00e9letesebben az \u00fajvid\u00e9ki \u00daj Symposionban 1980-ban megjelent Summa Sex Orphica c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa foglalkozik. A fantasztikus mitol\u00f3giai r\u00e9szletek ut\u00e1n ugyanis apr\u00f3bet\u0171s bibliogr\u00e1fia jegyzi, hogy a szerz\u0151 mi mindent olvasott hozz\u00e1 t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz, h\u00e1ny rajzot, festm\u00e9nyt, k\u00e9pet, v\u00e1z\u00e1t n\u00e9zett meg hozz\u00e1. S b\u00e1r rabelais-i szok\u00e1sa kital\u00e1lt m\u0171vekre hivatkozni, ez a bibliogr\u00e1fia val\u00f3s adatokat tartalmaz. A kisepikai m\u0171fajok k\u00f6z\u00e9 kell Hat\u00e1r Gy\u0151z\u0151 nyom\u00e1n sorolnunk a miniat\u00far\u00e1t is: \u201eSzentkuthy Mikl\u00f3s a magyar irodalom valaha \u00e9lt legnagyobb miniaturist\u00e1ja, mert \u00f3ri\u00e1sm\u0171veiben n\u00e9gy-\u00f6t oldal olyan p\u00e1ratlan, oly s\u0171r\u00edtett \u00e9lvezetet jelent az olvas\u00f3nak, amihez m\u00e1s sz\u00e9p\u00edr\u00f3nk sz\u00f6veg\u00e9ben hi\u00e1ba keresn\u00e9nk foghat\u00f3t\u201d. K\u00fcl\u00f6n k\u00e9rd\u00e9s persze, hogy mik\u00e9nt szervez\u0151dnek a kispr\u00f3zai m\u0171fajok a keretes elbesz\u00e9l\u00e9sen kereszt\u00fcl monument\u00e1lis kalandreg\u00e9nny\u00e9 \u2013 az intellektus kalandreg\u00e9ny\u00e9v\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
Ez a kalandreg\u00e9ny-fogalom is \u00e9rtelmez\u00e9sre szorul. Az im\u00e9nt m\u00e9g az intellektus vil\u00e1g- \u00e9s alvaj\u00e1r\u00f3 kalandos utaz\u00e1s\u00e1ra gondoltunk, de r\u00f6gt\u00f6n hozz\u00e1 kell tenn\u00fcnk, a Brevi\u00e1rium m\u00e1s \u00e9rtelemben is kalandreg\u00e9ny; a m\u0171vek t\u00f6rt\u00e9nelmi (\u00e9letbeli) r\u00e9tege bizony forr\u00f3 \u201etheo-krimi\u201d, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb \u201epokoli horror \u00e9s mennyei burleszk\u201d. A V\u00e9res Szam\u00e1r, vagy az Amazonok r\u00f3mai vad\u00e1szaton oldalait olvasva pedig \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, \u00edr\u00f3nak j\u00f3r\u00e9szt a t\u00f6rt\u00e9nelem kavalk\u00e1dj\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edt \u2013 h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtva ez\u00e1ltal a m\u00e1s ir\u00e1ny\u00fa reflexi\u00f3it \u2013 , filmszer\u0171 gyorsas\u00e1ggal perg\u0151 esem\u00e9nysort mond el, szinte a hard-boiled fiction-b\u0171n\u00fcgyi reg\u00e9nyek m\u00f3dszer\u00e9vel. S ha m\u00e1r kis m\u0171fajkatal\u00f3gusunkn\u00e1l tartunk, soroljunk fel n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6z\u00e9pkori m\u0171fajt, amelyek szentkuthys v\u00e1ltozat\u00e1ra r\u00e1ismerhet\u00fcnk a Brevi\u00e1rium bet\u00e9tei k\u00f6z\u00f6tt. Egyik a bibliai t\u00e1rgy\u00fa barokk jezsuita iskoladr\u00e1ma mitol\u00f3giai k\u00f6zj\u00e1t\u00e9ka, a chori. (M\u00e1r a defin\u00edci\u00f3 is sok Szentkuthy-t\u00e9m\u00e1t \u00e9s Szentkuthy-modort \u2013 barokk, mitol\u00f3gia, bibliai t\u00e1rgy, k\u00f6zj\u00e1t\u00e9k \u2013 sugall.) Azut\u00e1n itt lelj\u00fck a commedia dotta renesz\u00e1nsz m\u0171faj\u00e1t \u2013 az antik modorban el\u0151adott, sikaml\u00f3s, korabeli, id\u0151szer\u0171 t\u00e1rgyat megjelen\u00edt\u0151 dr\u00e1m\u00e1t. K\u00e9t, a 12. \u00e9s a 14. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt kedvelt francia epikai m\u0171faj elegy\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6rvonalait is felismerhetj\u00fck, a szentek \u00e9let\u00e9b\u0151l mer\u00edt\u0151 conte d\u00e9vot-t, \u00e9s a csod\u00e1s elemekben b\u0151velked\u0151 mes\u00e9s kalandt\u00f6rt\u00e9netet, a conte d’aventure-t. Utolj\u00e1ra hagytuk a szerz\u0151 \u00e1ltal (sz\u00f6vegszer\u0171en is) v\u00e1llalt (ism\u00e9t renesz\u00e1nsz \u00e9s ism\u00e9t francia) m\u0171fajt, a g\u00fanyos hang\u00fa le\u00edr\u00e1st vagy dics\u0151\u00edt\u00e9st, a blason-t, aminek szinte kiz\u00e1r\u00f3lagosan t\u00e9m\u00e1ja a n\u0151i test volt: \u201e[feladatul] a \u00bbblason\u00ab-t kapta, azt a renesz\u00e1nsz-manierista verses m\u0171fajt, mely anal\u00edzisek \u00e9s metafor\u00e1k \u0151r\u00fclt halmoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e1llt egy (t\u00f6bbnyire nagyon erotikus) t\u00e1rgyra, testr\u00e9szre vonatkoz\u00f3lag, minden elk\u00e9pzelhet\u0151 k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1st felhaszn\u00e1lva. [\u2026] De ha fontos, nem is Hug\u00f3nak az, hanem a Hug\u00f3r\u00f3l \u00edr\u00f3 Brevi\u00e1rium-tollnoknak, aki eg\u00e9sz k\u00f6nyv\u00e9nek, a Brevi\u00e1rium-c\u00edm helyett ilyesf\u00e9le titulust is adhatna, bet\u0171b\u00f6lcs\u0151t\u0151l a bet\u0171s\u00edrig, hogy \u00bbBlason du Monde\u00ab, A \u00bbMeg\u0151r\u00fclt Kaleidoszk\u00f3p\u00ab\u201d<\/p>\n\n\n\n
A Prae alapvet\u0151 dokumentuma Szentkuthy \u00edr\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak: nem akart se reg\u00e9nyt, se ellenreg\u00e9nyt \u00edrni, s\u0151t, nem is jutott el a m\u0171ben mag\u00e1ig a reg\u00e9ny\u00edr\u00e1sig \u2013 a m\u0171alkot\u00e1s az \u00edr\u00e1s folyamatak\u00e9nt, vagy eg\u00e9szen pontosan: az \u00edr\u00e1st megel\u0151z\u0151 folyamatk\u00e9nt \u00e9rdekelte, nem pedig mint az \u00edr\u00e1s eredm\u00e9nye, produktuma. \u00c9letm\u0171v\u00e9ben a befejezetlen, a lez\u00e1ratlan m\u0171vek, a torz\u00f3k sora ugyan sugallhatja az id\u0151tlens\u00e9g kifejez\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, a m\u0171 nyitotts\u00e1g\u00e1ra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9st \u2013 noha ezek a torz\u00f3k nem igaz\u00e1n folytathat\u00f3k, nem fejezhet\u0151k be, s ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en \u2013 befejezettek. Hat\u00e1r Gy\u0151z\u0151 szerint \u201en\u00e1la ez az id\u0151tlens\u00e9g a nyelv l\u00e9t\u00e1llapota, mindenki mindenkor minden kor minden idi\u00f3m\u00e1j\u00e1t besz\u00e9li, \u00e9s vil\u00e1g \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 mint Spinoz\u00e1n\u00e1l az istens\u00e9g tudat\u00e1ban \u2013 egyetlen pontt\u00e1 zsugorodva jelenik meg.\u201d Legink\u00e1bb tal\u00e1n Tandori Dezs\u0151 tapintott r\u00e1 a torz\u00f3k val\u00f3s mivolt\u00e1ra (is), amikor a Praet \u201ek\u00e9pz\u0151dm\u00e9nynek\u201d nevezte. Ebben az egyetlen sz\u00f3ban rejlik a Szentkuthy-m\u0171vek m\u0171faji meghat\u00e1rozatlans\u00e1g\u00e1nak, m\u00e1sfel\u0151l meghat\u00e1rozhatatlans\u00e1g\u00e1nak kulcsa \u2013 soha nem m\u0171fajt \u00edrt, hanem a legk\u00f6zvetlenebb\u00fcl csak \u00edrt, s lett l\u00e9gyen b\u00e1rmi vagy b\u00e1rki az \u00edr\u00e1s folyamat\u00e1t megl\u00f3d\u00edt\u00f3 mot\u00edvum, a mondatok r\u00e1csozat\u00e1n azonnal \u00e1t\u00fct Szentkuthy, aki a k\u00f6zhelly\u00e9 v\u00e1l\u00e1sig ism\u00e9telt f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9ssel szemben nem k\u00f6nyvek p\u00e1rosod\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett, nem csup\u00e1n a b\u00f6lcselet, a mor\u00e1l \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet magas r\u00e9gi\u00f3iban lebegett \u00e9letidegen\u00fcl, hanem ezzel ellent\u00e9tben: felfokozott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel \u00e9lte \u00e1t a mindennapok legemberibb, legban\u00e1lisabb, ak\u00e1r \u00e9ltet\u0151, ak\u00e1r gyilkos mozzanatait \u00e9s ezeket term\u00e9szetesen kell\u0151 stiliz\u00e1l\u00e1s \u00fatj\u00e1n sz\u00f6vegeibe is becsemp\u00e9szte; s\u0151t, a vil\u00e1g nagy miszt\u00e9riumai, az \u00e9let, a szerelem, a hal\u00e1l mellett ezeknek a csod\u00e1knak az ezerszer csod\u00e1latosabb, mindennapi megval\u00f3sul\u00e1saib\u00f3l teremtette a m\u0171veit, a l\u00e1tszat ellen\u00e9re m\u00e9gis szigor\u00faan meghat\u00e1rozott szerkezeti v\u00e1zra lerakod\u00f3 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyeket, amelyek \u2013 mint minden egy\u00e9b, a term\u00e9szetb\u0151l ismert k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny \u2013, addig tereb\u00e9lyesednek \u00e9s gazdagodnak, am\u00edg el nem \u00e9rik hat\u00e1rukat. \u00d6nmaguk hat\u00e1r\u00e1t, ami ugyan a szeml\u00e9l\u0151ben a befejezetlens\u00e9g, a torz\u00f3 k\u00e9pzet\u00e9t v\u00e1lthatja ki, de l\u00e9nyeg\u00e9ben a k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny tartalm\u00e1val kit\u00f6lt\u00f6tte a mag\u00e1ra szabott form\u00e1t. Szentkuthy cinikusan k\u00e9telked\u0151 \u00e9s \u00f6nironikusan fanyar megfogalmaz\u00e1sa szerint a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen sz\u00fcletik egy ilyen m\u0171, egy ilyen k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny: \u201eA dolgoknak \u00e1ltal\u00e1ban nincsen tanuls\u00e1ga, nem is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben jelk\u00e9pesek, s\u0151t, \u00fagy nagyj\u00e1ban meglehet\u0151sen \u00e9rtelmetlenek; az egyetlen, amit csin\u00e1lni lehet vel\u00fck, legyen az egy tetov\u00e1lt cs\u00edp\u0151 vagy soksejt\u0171 hitrege, hogy az ember saj\u00e1t k\u00e9pzelet\u00e9b\u0151l, l\u00edr\u00e1j\u00e1b\u00f3l, eml\u00e9keib\u0151l \u00e9s a horg\u00e1sz t\u00fcrelm\u00e9hez hasonl\u00f3 f\u00e9l-lusta, f\u00e9l-izgatott logik\u00e1j\u00e1b\u00f3l valamit kapcsol hozz\u00e1, azut\u00e1n mehet\u00fcnk is tov\u00e1bb.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Az irodalom alapja az alakul\u00e1s \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00e1s. Az \u00edr\u00e1s keletkez\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se, \u00e1ll\u00edtja Giles Deleuze francia filoz\u00f3fus; az \u00edr\u00e1s olyan folyamat, amely befejezetlens\u00e9gre van \u00edt\u00e9lve, mivel a \u201ekeletkez\u00e9s\u201d nem valamif\u00e9le v\u00e9gleges forma el\u00e9r\u00e9se, hanem a k\u00f6ztess\u00e9g \u00e1llapota. Barthes diskurzusa is elvetette a v\u00e9glegess\u00e9get. Barthes fel is bontotta a diskurzus sz\u00f3t, hogy felh\u00edvhassa a figyelmet, hogy a dis-cursus folytonos helyv\u00e1ltoztat\u00e1st \u00e9s minden ir\u00e1nyba kiterjed\u0151 diszperzi\u00f3t jelent.<\/p>\n\n\n\n
\u201e\u00cdme a sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt zsarnok arck\u00e9pe!\u201d \u2013 ezzel a mondattal indul a Bez\u00e1rult Eur\u00f3pa c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny, amelyr\u0151l nem z\u00e1rhat\u00f3 ki, hogy az Orpheus-sorozat egyik elvet\u00e9lt fejezete, egy a v\u00e1s\u00e1ri kom\u00e9di\u00e1k vaskoss\u00e1g\u00e1ra stiliz\u00e1lt g\u00fanyplak\u00e1tok k\u00f6z\u00fcl, amelynek 55 k\u00f6nyvoldala a leg\u00edg\u00e9retesebb sz\u00f6vegek egyikek\u00e9nt ny\u00fajt bepillant\u00e1st Szentkuthy metaforikus kaleidoszk\u00f3pj\u00e1ba, \u00e9s a hozz\u00e1 csatolt k\u00f6zj\u00e1t\u00e9kkal pedig Szentkuthy tal\u00e1n legk\u00f6zvetlenebb m\u0171v\u00e9v\u00e9 teljes\u00fcl. A zsarnok, Tarquinius egyed, egy\u00e9n, aki azonban az \u00e1ltal\u00e1nos, a t\u00edpus individualiz\u00e1l\u00f3dott p\u00e9ld\u00e1nya, befejezetlen portr\u00e9ja t\u00edpusrajz is lehetne \u00ad\u2013 s az id\u0151ben elhelyezve, a k\u00e9zirat sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9re vonatkoztatva, aligha gondolhatunk m\u00e1sra, mint a szt\u00e1lini parancsuralomra, illetve annak a R\u00e1kosi-rendszerben val\u00f3 lecsap\u00f3d\u00e1s\u00e1ra \u2013, \u00e9s erre utal a kezd\u0151mondat \u201esz\u00e1m\u0171z\u00f6tt\u201d-jelz\u0151je, ami ebben a t\u00f6rt\u00e9nelmi egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1sban a v\u00e1gy, az \u00f3haj, a fell\u00e9legz\u00e9s rem\u00e9ny\u00e9nek kifejez\u0151j\u00e9v\u00e9 transzpon\u00e1l\u00f3dik. Szentkuthy csapong\u00f3an szerte\u00e1gaz\u00f3 impresszionizmusa azonban nem engedi meg a val\u00f3s\u00e1gos modell beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1t, m\u00e9g a napl\u00f3-k\u00f6zj\u00e1t\u00e9kban is k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyess\u00e9 teszi az esetleges deklarat\u00edv olvasatot, noha viszonylag egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolja a m\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9vel meghat\u00e1rozhat\u00f3 hermeneutikai szitu\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n
Sz\u00e1mtalan metamorf\u00f3zis ut\u00e1n a tervezett portr\u00e9 \u00f6narck\u00e9pbe v\u00e1lt. Mid\u0151n az agg Tarquiniust a tapasztalatainak kikrist\u00e1lyosod\u00e1sa nem az \u00e9letunts\u00e1g ir\u00e1ny\u00e1ba kalauzolta, hanem a megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9t n\u00f6velte benne; s mid\u0151n megtudjuk r\u00f3la, hogy az \u00e9lettel szembeni cinizmus\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3an t\u00f6bbre becs\u00fclte az \u00e1rny\u00e9ksz\u00e9kben hemzseg\u0151 dong\u00f3k \u00e9s legyek \u201e\u00f3ri\u00e1si fekete tremol\u00f3\u201d-j\u00e1t, \u201epokoli gy\u00e1szdoromb\u201d-j\u00e1t, \u201eroml\u00e1st\u00f3l r\u00e9szeg duruzsol\u00e1s\u201d-\u00e1t a kedv\u00e9t keres\u0151 rabszolg\u00e1k b\u00e1jmuzsik\u00e1j\u00e1n\u00e1l, tudjuk: dehogy Szt\u00e1lin, m\u00e9gsem R\u00e1kosi \u2013 \u0151k majd csak k\u00e9s\u0151bb l\u00e9phetnek a k\u00e9pbe. Addig Szentkuthy. Aki \u00e1jul\u00e1sig k\u00e9pes tobz\u00f3dni egyetlen mot\u00edvum k\u00e9pp\u00e9 \u00e9l\u00e9se k\u00f6zepette, s az olvas\u00f3 ugyancsak az \u00e1jul\u00e1sig \u00e1mul a pazar k\u00e9pek nyelvi burj\u00e1nz\u00e1s\u00e1ban. A Castor \u00e9s Pollux legend\u00e1j\u00e1b\u00f3l kiemelt Hel\u00e9na \u00f6ngyilkoss\u00e1ga p\u00e9ld\u00e1ul csup\u00e1n egyetlen k\u00e9pben jelentkezik \u2013 Hel\u00e9na egy f\u00e1ra k\u00f6t\u00f6tte fel mag\u00e1t \u2013, \u00e1m, mik\u00e9nt a k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bban fogalmazott Bianca Lanza di Casalanza (1947) napl\u00f3reg\u00e9nyben \u00e1sv\u00e1nyr\u00f3l \u00e1sv\u00e1nyra haladva metaforiz\u00e1lta Szentkuthy a n\u0151t\u00edpusokat, \u00fagy itt oldalakon \u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fafajt\u00e1kon \u00e1t sorj\u00e1zva magasztalja az \u00e1gr\u00f3l cs\u00fcng\u0151 Hel\u00e9n\u00e1t, a biol\u00f3gi\u00e1ban im\u00e1ds\u00e1got \u00e9s st\u00edlusokat felfedez\u0151 szerz\u0151, el eg\u00e9szen addig, hogy a puszta k\u00e9p fens\u00e9ges himnussz\u00e1 lobban.<\/p>\n\n\n\n
A Bez\u00e1rult Eur\u00f3pa (1949) a Cicero v\u00e1ndor\u00e9vei (1946) c\u00edm\u0171, ugyancsak a hagyat\u00e9kb\u00f3l k\u00f6zreadott reg\u00e9nyhez hasonlatosan \u2013 szemben az \u00e1lt\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyek idej\u00e9t a meg\u00edr\u00e1s idej\u00e9vel \u00f6sszekapcsol\u00f3 vaskos anakronizmusokkal \u2013 egyszerre jelen\u00edti meg az \u00f3kort \u00e9s a jelent: r\u00e9tegekben, \u00e1rnyalva, vagy \u00e9ppen alig kend\u0151z\u00f6tten ott \u00e1ll Cicero m\u00f6g\u00f6tt Hitler az \u00f6sszes barna- \u00e9s feketeinges b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00f3j\u00e1val, Tarquinius mellett pedig Szt\u00e1lin parancsuralma \u00e9s az orsz\u00e1g eur\u00f3pais\u00e1g\u00e1nak elvesz\u00edt\u00e9se \u2013 a legjelenebb jelen id\u0151ben. Mindenek felett pedig az elvesz\u00edtett eur\u00f3pais\u00e1g ir\u00e1nti nosztalgia. Ez a nosztalgia fordul \u00e1t teremt\u0151 indulatba, ami f\u00f6lrobbantja a tervezett reg\u00e9ny szerkezet\u00e9t, a reg\u00e9ny\u00edr\u00e1s prae-j\u00e9t a virtualit\u00e1sba tasz\u00edtja \u00e9s a k\u00e9zirat ezen t\u00fal \u2013 a m\u0171 55. k\u00f6nyvoldal\u00e1t\u00f3l \u2013 a jelenidej\u0171s\u00e9gbe v\u00e1lt. A t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9ny, mik\u00e9nt b\u00e1rmelyik m\u00e1sik reg\u00e9ny, mindenek f\u00f6l\u00f6tt arra t\u00f6rekszik, hogy az emberi l\u00e9t valamelyik szegmens\u00e9t meg\u00e9rtse, ebb\u0151l ered\u0151en igyekezzen azt \u00e9rtelmezni. Amennyiben az \u00edr\u00f3 sikerrel viszi v\u00e9gbe v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1t, az nem lesz t\u00f6bb\u00e9 szegmens, hanem jelk\u00e9pes jelleget \u00f6lt, vagyis a kev\u00e9sben a sok mutatkozik meg, az egyedi \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lik, a v\u00e9letlen szab\u00e1lly\u00e1 alakul. Az irodalom \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem kieg\u00e9sz\u00edti egym\u00e1st, noha nem egy v\u00e9lem\u00e9ny szerint az irodalmi m\u0171 jobban, alaposabban \u00e1br\u00e1zolja a t\u00f6rt\u00e9nelmi kort a t\u00f6rt\u00e9nelmi dokument\u00e1ci\u00f3n\u00e1l. Az irodalom val\u00f3s\u00e1gh\u0171s\u00e9ge att\u00f3l a t\u00e9rt\u0151l \u00e9s id\u0151t\u0151l f\u00fcgg, amelyben \u00edr\u00f3dott. M\u00e9g ha nem is t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyt \u00edr, az \u00edr\u00f3 igyekszik a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben elhelyezni. Enn\u00e9l azonban fontosabb a m\u0171 keletkez\u00e9s\u00e9nek helye \u00e9s ideje. Az irodalom sz\u00e1m\u00e1ra azonban elhanyagoland\u00f3, hogy mik\u00e9nt is l\u00e1tta maga a szerz\u0151 a dolgokat. Egyazon t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyt, annak faktogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t vagy irodalmi megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t az olvas\u00f3k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzed\u00e9kei k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9ppen fogadj\u00e1k be, illetve fogadj\u00e1k el. Vagyis id\u0151vel m\u00f3dosulhat \u00fagy az \u00edr\u00f3, mint az olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g percepci\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthyt a Bez\u00e1rult Eur\u00f3pa \u00edr\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zben \u2013 pontosan tudjuk: 1949. szeptember hetedik\u00e9n \u2013, valami olyan s\u00falyos, biol\u00f3giai \u00e9s mor\u00e1lis egzisztenci\u00e1j\u00e1t, valamint m\u0171veiben val\u00f3 l\u00e9t\u00e9t egyar\u00e1nt vesz\u00e9lyeztet\u0151 trauma \u00e9rte, hogy a sz\u00f6veg sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek f\u00e9l \u00e9ve alatt munk\u00e1j\u00e1t k\u00e9ptelen volt felszabad\u00edtani al\u00e1rendelts\u00e9ge, a val\u00f3s\u00e1g, a r\u00e9szletek, a mindennapi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek megk\u00f6t\u00e9sei al\u00f3l. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a Szentkuthy-\u00e9letm\u0171 egyik legizgalmasabb k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nye j\u00f6tt l\u00e9tre, amelyben egy\u00fctt pulz\u00e1l a val\u00f3s\u00e1g-sz\u00edtotta szorong\u00e1s szem\u00e9lyes meg\u00e9l\u00e9s\u00e9nek megfogalmaz\u00e1sa a teremt\u0151 k\u00e9pzelet vil\u00e1gsz\u00ednpadi orkesztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1val. A reg\u00e9ny eredeti terv\u00e9t megszak\u00edtva a folytat\u00e1st Szentkuthy rem\u00e9nyteljesen k\u00f6zj\u00e1t\u00e9knak nevezte, vagyis b\u00edzott a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte tornyosul\u00f3 esem\u00e9nyek \u00e1tmeneti jelleg\u00e9ben, \u00e1m ez a k\u00f6zj\u00e1t\u00e9k napl\u00f3reg\u00e9nny\u00e9 lombosodott, amely a benne fesz\u00fcl\u0151 indulatok \u00e9s v\u00e1gyak k\u00f6zvetlen megjelen\u00edt\u00e9se \u00e9s a nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi, vall\u00e1si, mitol\u00f3giai v\u00edzi\u00f3k eszt\u00e9tikai transzpoz\u00edci\u00f3ja \u00e1ltal k\u00e1pr\u00e1ztat\u00f3an izgalmas sz\u00f6vegegy\u00fcttest hoz l\u00e9tre. Hihetetlen t\u00e1vols\u00e1gokat j\u00e1r be a k\u00f6zj\u00e1t\u00e9k lapjain Szentkuthy, belezuhan \u201e\u00e9lete legs\u00f6t\u00e9tebb g\u00f6dr\u00e9be\u201d, verg\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l azut\u00e1n egyszerre f\u0151nixk\u00e9nt csap fel \u00e9s sz\u00e1rnyal a fant\u00e1zia, a hit \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet megfoghatatlan figur\u00e1ival az \u00edr\u00e1s m\u00e1mor\u00e1ban. A Bez\u00e1rult Eur\u00f3pa tanuls\u00e1gos olvasm\u00e1nya lehet a l\u00e9lek rejtett dolgaival foglalkoz\u00f3 tud\u00f3soknak is, ugyanis egyenesen bizony\u00edtja \u00e9s szeml\u00e9lteti annak a k\u00f6zhelynek v\u00e9lt \u00e1ll\u00edt\u00e1snak az igaz volt\u00e1t, miszerint az \u00edr\u00e1s mened\u00e9ket ny\u00fajt; a Bez\u00e1rult Eur\u00f3pa ugyanis a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s el\u0151l menek\u00fcl\u0151 ember reg\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n
A szocializmus z\u00e1szlaja alatt elk\u00f6vetett, a humanizmus c\u00e9g\u00e9re alatt v\u00e9grehajtott ember-ellenes b\u0171n\u00f6k v\u00e1diratba szed\u00e9se a k\u00f6nyvet z\u00e1r\u00f3 b\u00e1bj\u00e1t\u00e9k-ima, Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos Her\u00f3des elleni b\u0171nlajstrom-sz\u00f3noklata. Egy\u00e9bk\u00e9nt Keresztel\u0151 J\u00e1nos a krisztol\u00f3gia egyik k\u00fcl\u00f6nleges figur\u00e1ja, aki a J\u00e9zusnak feltett k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben, hogy: \u201eTe vagy-e az elj\u00f6vend\u0151, vagy m\u00e1st v\u00e1rjunk?\u201d, a lehet\u0151 legt\u00f6m\u00f6rebb \u00e9s a zsigeris\u00e9gig elemi megfogalmaz\u00f3ja annak a vil\u00e1ggal szembeni k\u00e9telked\u0151 magatart\u00e1snak, ami Szentkuthy sz\u00e1mtalan \u00e1larca m\u00f6g\u00fcl \u00e1tsug\u00e1rzik, legk\u00f6zvetlenebb\u00fcl tal\u00e1n a Kanoniz\u00e1lt k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s (1974) c\u00edm\u0171, nyolcadik Orpheus-f\u00fczet K\u00e9telked\u0151 Szent Hug\u00f3j\u00e1nak altereg\u00f3j\u00e1n kereszt\u00fcl. Az el\u0151bbre viv\u0151 k\u00e9telked\u00e9s ebben a reg\u00e9nyben azonban depresszi\u00f3s szorong\u00e1ssal v\u00e1ltakozik, a Bez\u00e1rult Eur\u00f3pa a kett\u0151s k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s dupla fedel\u0171 kopors\u00f3ja: Szentkuthy k\u00e9ptelen \u00e9rtelmet l\u00e1tni \u2013 \u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra ez a legk\u00e9ts\u00e9gbeejt\u0151bb: az \u00e9rtelmetlens\u00e9g! \u2013 abban, hogy az emberi l\u00e9t v\u00e9g\u00e1llom\u00e1sa nem egy\u00e9b, mint kukacok randev\u00faja; sem abba, hogy a kor, amelyben \u00e9l, a siralmak siralma, az id\u0151ben el\u0151recs\u00faszott purgat\u00f3rium: \u201e\u00c9s sokan \u00edgy im\u00e1dkoznak a bez\u00e1rult eg\u00e9szs\u00e9g, bez\u00e1rult p\u00e9nz, bez\u00e1rult szabads\u00e1g, bez\u00e1rult Eur\u00f3pa, bez\u00e1rult \u00e9rtelmes munka \u00e9s bez\u00e1rult t\u00edzezer sz\u00e1rny\u00fa m\u0171v\u00e9szet hal\u00e1l-vastag, k\u00f6v\u00e9r b\u00f6rt\u00f6najt\u00f3i el\u0151tt: \u00bbistentelen isten, a mi fokozhatatlan f\u00f6ldi nyomor\u00fas\u00e1gunkban csoda lesz m\u00e1r az is, ha el tudjuk viselni neml\u00e9tez\u00e9sedet, \u00e9s ebb\u0151l logikusan k\u00f6vetkez\u0151 s\u00e1t\u00e1ni k\u00ednz\u00e1saidat! Csoda, ha nem \u0151r\u00fcl\u00fcnk meg a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00e1sodpercben, csoda, ha \u00e9p elm\u00e9vel megy\u00fcnk be, Isten, a te v\u00e9gs\u0151 elmeh\u00e1borodotts\u00e1godba!\u00ab\u201d<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy napl\u00f3reg\u00e9nyei \u00fagy B\u00e1lint P\u00e9ter, mint Tandori Dezs\u0151 szerint is az \u201eanti-reg\u00e9ny\u201d, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb a gide-i \u201etiszta reg\u00e9ny\u201d t\u00f6rekv\u00e9sei ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e9rtelmezhet\u0151k, mert hi\u00e1nyzik bel\u0151l\u00fck b\u00e1rmilyen reg\u00e9ny-c\u00e9lzat, nincs benn\u00fck semmi \u00f6nc\u00e9l. \u00cdgy van ez a Bez\u00e1rult Eur\u00f3pa eset\u00e9ben is, amely ezen t\u00falmen\u0151en azt a t\u00e9vhitet is szeml\u00e9letesen c\u00e1folja, hogy Szentkuthy Mikl\u00f3s valami rejt\u00e9lyes figur\u00e1ja lenne a magyar irodalomnak. Ehhez csup\u00e1n tudatos\u00edtanunk kell, hogy egyetlen Szentkuthy-m\u0171 se az\u00e9rt k\u00e9sz\u00fclt, hogy reg\u00e9ny vagy ellenreg\u00e9ny legyen, hanem a szerz\u0151nek a kult\u00far\u00e1val \u00e9s a civiliz\u00e1ci\u00f3val folytatott p\u00e1rbesz\u00e9de reg\u00e9nyekben \u00e9s reg\u00e9nyszer\u0171 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyekben t\u00e1rgyiasult. A v\u00e9gs\u0151, vagy \u00e9ppen els\u0151 ontol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9s, hogy van-e Isten, vagy nincs, teremtett-e a vil\u00e1gunk, vagy \u00f6nteremt\u0151, a m\u00e9ly \u00e9s al\u00e1zatos katolicizmusban gondolkod\u00f3 Szentkuthy \u00f6sszes m\u0171v\u00e9nek alapk\u00e9rd\u00e9se. M\u0171v\u00e9szk\u00e9nt azonban csup\u00e1n egy v\u00e1lasza van mindk\u00e9t esetre: ha van Isten, az\u00e9rt kell \u00edrni; ha nincs, akkor meg az\u00e9rt. Az \u00edr\u00e1s pedig \u00ad\u2013 a kereszt\u00e9nys\u00e9g legnagyobb dogm\u00e1ja \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 miszerint Isten a maga k\u00e9p\u00e9re teremtette az embert, vagyis a teremt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l, k\u00e9pess\u00e9g\u00e9b\u0151l, s legf\u0151k\u00e9ppen k\u00e9sztet\u00e9s\u00e9b\u0151l is \u00e1truh\u00e1zott r\u00e1 valamennyit \u2013, teremt\u00e9s. Szentkuthy eset\u00e9ben ez nem m\u00e1s, mint szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1n felfedezni a vil\u00e1got, majd a l\u00e9tet teljess\u00e9g\u00e9ben birtokolni v\u00e1gy\u00e1s fekete m\u00fazs\u00e1ira hallgatv\u00e1n, a r\u00e1 vonatkoz\u00f3 gondolatokkal kiteljes\u00edteni a vil\u00e1got, amit az \u00e9n sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges szubjektivit\u00e1sa sz\u00e1mtalan fonat\u00fa sz\u00f6vett\u00e9 cinc\u00e1l sz\u00e9t \u00e9s egybefog; egyben bel\u00e1that\u00f3v\u00e1 teszi a m\u0171 \u00e9s az olvas\u00f3, a m\u0171 \u00e9s a szerz\u0151, a mag\u00e1nember \u00e9s az \u00edr\u00f3, az \u00e9letm\u0171 \u00e9s az \u00e9letrajz s\u0171r\u0171 sz\u00f6vev\u00e9ny\u0171 h\u00e1l\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
\u201eVagy a m\u0171, vagy \u00e9n\u201d \u2013 \u00edgy fogalmazta meg \u00e9let\u00e9nek egym\u00e1st l\u00e1tsz\u00f3lag kiz\u00e1r\u00f3 k\u00e9t p\u00f3lus\u00e1t Szentkuthy a viszonylag kor\u00e1n \u00edrt, de csak posztumusz megjelen\u0151, Narcisszusz t\u00fckre c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban. A torz\u00f3ban maradt sz\u00f6veg pontos\u00edtja a fogalmakat: a m\u0171 Szentkuthy sz\u00e1m\u00e1ra azonos a vil\u00e1ggal (m\u00e1s sz\u00f3val: mindennel), az \u00e9n pedig szervezet\u00e9nek biol\u00f3giai l\u00e9tez\u00e9s\u00e9n \u00e1t Istenhez vezet. M\u00e9g a Barokk R\u00f3bertben taglalt trilemma feloldatlans\u00e1g\u00e1t sejthetj\u00fck a polariz\u00e1ci\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt, nevezetesen, amikor a serd\u00fcl\u0151 ifj\u00fa hol a m\u0171v\u00e9szet, hol a tudom\u00e1ny, hol pedig Isten ir\u00e1ny\u00e1ban \u00e9rez hal\u00e1los elk\u00f6telezetts\u00e9get, terveket sz\u0151, de a realiz\u00e1l\u00e1suk helyett \u00e1jul\u00e1sig fokozott egzalt\u00e1ci\u00f3 vesz er\u0151t rajta \u2013 vonzalom, \u00e9ppen a m\u00e1sik dolog ir\u00e1nt. M\u00e9gsem ez az \u00f6nk\u00ednz\u00f3, k\u00e9jes \u00e1h\u00edtatoss\u00e1g \u00e1ll az id\u00e9zett gondolat m\u00f6g\u00f6tt, hanem annak a m\u0171v\u00e9szi programnak a korai megfogalmaz\u00e1sa, miszerint Szentkuthy nem k\u00edv\u00e1nt soha m\u0171v\u00e9szi vagy tudom\u00e1nyos \u201em\u0171alkot\u00e1st\u201d l\u00e9trehozni, amit a befejezetts\u00e9g, a lez\u00e1rts\u00e1g \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclts\u00e9g jellemez. Ehelyett: \u201e\u00edrok \u00e9s \u00e9p\u00edtek jobbh\u00edjj\u00e1n, \u00edgy \u0151rizve meg leselked\u00e9seimet az emberi szervezetr\u0151l\u201d \u2013 sz\u00f6gezi le a reg\u00e9nyben. Magasra emelt m\u00e9rce rejlik e \u201eprogram\u201d m\u00f6g\u00f6tt, noha sz\u00e9gyenl\u0151s megfogalmaz\u00e1sban, a Szentkuthyb\u00f3l kiirthatatlan \u00f6npocskondi\u00e1z\u00e1s szellem\u00e9ben minimaliz\u00e1lva. E m\u00e9rce nem m\u00e1s, mint az irodalom funkci\u00f3j\u00e1nak teljes\u00edt\u00e9se, ami Szentkuthy szerint nem egy\u00e9b, mint a realizmus \u00e9s a vil\u00e1gr\u00f3l felvet\u0151d\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek katalogiz\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
Jean-Paul Sartre megfogalmaz\u00e1sa szerint a m\u0171v\u00e9szet csak m\u00e1sok\u00e9rt \u00e9s m\u00e1sok \u00e1ltal l\u00e9tezik, teh\u00e1t a szellemi alkot\u00e1s az \u00edr\u00f3 \u00e9s az olvas\u00f3 k\u00f6z\u00f6s er\u0151fesz\u00edt\u00e9se \u00e1ltal l\u00e9trehozott konkr\u00e9t, de ugyanakkor k\u00e9pzeletbeli t\u00e1rgy. S ugyancsak Sartre \u00e1llap\u00edtotta meg, hogy ha az \u00edr\u00f3 csup\u00e1n \u00f6nmag\u00e1nak \u00edrna, a m\u0171ve sosem v\u00e1lna befejezett\u00e9. Szentkuthy m\u0171veinek z\u00f6me \u2013 nem csup\u00e1n a fizikailag torz\u00f3ban maradtak \u2013 ezt a t\u00e9telt l\u00e1tszik igazolni: nemcsak hogy az ecoi \u00e9rtelmez\u00e9sben nyitott m\u0171alkot\u00e1sokat hoz l\u00e9tre, hanem azok r\u00e9szben befejezetlenek, s\u0151t befejezhetetlenek, ugyanis azokat szerz\u0151j\u00fck nagyobb r\u00e9szben vagy teljess\u00e9g\u00fckben mag\u00e1nak \u00edrta. Alkot\u00f3i nagys\u00e1ga pedig \u00e9ppen abban rejlik, hogy a mag\u00e1nak \u00edrt konkr\u00e9t szellemi alkot\u00e1s megtal\u00e1lja a m\u00e1sokhoz vezet\u0151 utat, felt\u00e1rja el\u0151tt\u00fck r\u00e9tegeit \u00e9s szellemi t\u00e1rgyk\u00e9nt val\u00f3sul meg. Szentkuthy sz\u00e1m\u00e1ra az \u00edr\u00e1s volt az els\u0151dleges, nem pedig a m\u0171alkot\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1sa. A reg\u00e9ny sosem k\u00e9nyszer\u00edtette r\u00e1 mag\u00e1t n\u00e1la az alkot\u00e1s folyamat\u00e1ra, s\u0151t, l\u00e9nyegtelenn\u00e9 v\u00e1lt azzal szemben. Ez\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nhetett meg, hogy a szerz\u0151 a vil\u00e1g k\u00e9rd\u00e9seinek katalogiz\u00e1l\u00e1sa k\u00f6zepette elkalandozott a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, amit \u00e9rtelmez\u0151i azonnal sietnek megokolni, hogy munk\u00e1iban fikt\u00edv t\u00e9nyeket \u00e9s dokumentumokat is felsorakoztat, pedig j\u00f3szer\u00e9vel arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy Szentkuthyn\u00e1l a teremt\u00e9s ig\u00e9nye fel\u00fclkerekedett a felt\u00e1r\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1n. Ez a folyamat pedig a tautol\u00f3gi\u00e1n kereszt\u00fcl a befejezetlens\u00e9gig vezet.<\/p>\n\n\n\n
A tartalmi lez\u00e1ratlans\u00e1g mellett Szentkuthy befejezetlennek tekintette a m\u0171alkot\u00e1s, illetve a \u201eteremtm\u00e9ny\u201d formai megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t is. Ezerszer hangs\u00falyozta, hogy sz\u00e1m\u00e1ra elv\u00e1laszthatatlan a szerz\u0151 sz\u00e9pirodalomi munk\u00e1ss\u00e1ga a tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s a legbels\u0151bb intimit\u00e1s\u00e1t\u00f3l, amit a teremt\u00e9s \u00e9s a kozmosz \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszere szab\u00e1lyoz, \u00e9s mindezek szellemi megnyilv\u00e1nul\u00e1sa is ugyan\u00edgy elv\u00e1laszthatatlan egym\u00e1st\u00f3l, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen az ide\u00e1lis kifejez\u00e9si forma a \u201enapl\u00f3anarchia\u201d. (M\u00e1r ebb\u0151l a megnevez\u00e9sb\u0151l is vil\u00e1gosan kitetszik, hogy a Szentkuthy-m\u0171vek egyik oldalr\u00f3l a maga sz\u00e1m\u00e1ra \u00edr\u00f3dtak, a m\u00e1sikr\u00f3l pedig a szerz\u0151 \u00e9s a m\u0171 \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lt\u00e1k.)<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy v\u00e9g\u00fcl is \u00edrhatott mag\u00e1nak, an\u00e9lk\u00fcl, hogy belterjes alkot\u00e1st hozott volna l\u00e9tre \u2013 ez a m\u0171v\u00e9sz ism\u00e9rve \u00e9s ez\u00e1ltal joga is. Emellett ism\u00e9telhetett, mert annak is a m\u0171v\u00e9sze volt. Az \u00fajabb magyar filoz\u00f3fusok b\u00edr\u00e1lat\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett r\u00e1di\u00f3el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban mintha megint csak mag\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lna, amikor gr\u00f3f R\u00e9vay J\u00f3zsefr\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151ket jegyzi fel: \u201elegnagyobb ag\u00f3ni\u00e1it is a kopott \u00bbfaiskol\u00e1k\u00ab \u00e1larcaiban k\u00e9pes sejtetni. Ameddig \u00e9rezz\u00fck a dinamik\u00e1t a poros \u00e1larcok m\u00f6g\u00f6tt, addig mint el\u0151kel\u0151 st\u00edlust fogjuk elismerni.\u201d Mindaddig \u2013 f\u0171zi tov\u00e1bb a gondolatot \u2013, am\u00edg hozz\u00e1 nem kopik a szerz\u0151 \u00e1larcaihoz. Ilyen esetben azonban m\u00e1r nem besz\u00e9lhet\u00fcnk \u00e1larcr\u00f3l, hanem csup\u00e1n f\u00e1radt mimikrir\u0151l. Borges szerint m\u00e9g a sz\u00f3 szerinti ism\u00e9tl\u00e9s sem azonos az eredeti k\u00f6zl\u00e9ssel, mert az ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s az id\u0151eltol\u00f3d\u00e1s miatt \u00faj \u00e9rtelmet ad a m\u0171nek. A Szentkuthy-olvas\u00f3k szerencs\u00e9je, hogy eset\u00e9ben az ism\u00e9tl\u00e9sek visszat\u00e9r\u00e9st \u00e9s vari\u00e1ci\u00f3t jelentenek, nem pedig tartalmi \u00e9s sz\u00f6vegszer\u0171 \u00fajr\u00e1z\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n
Nem \u00faj kelet\u0171 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, hogy Szentkuthy m\u0171veiben folyton \u00f6nmaga \u00e9s munk\u00e1ja magyar\u00e1zat\u00e1n dolgozik. \u00c9rtelmezi eszmeis\u00e9g\u00e9t, st\u00edlus\u00e1t, alkot\u00f3i elj\u00e1r\u00e1sait, n\u00e9hol egy-egy gondolat\u00e1nak indokl\u00e1sa fejezetnyi terjedelm\u0171re duzzad. Munk\u00e1inak ebb\u0151l a jelleg\u00e9b\u0151l fakad, hogy a folytonos olvas\u00e1s k\u00f6zben \u00e9letm\u0171v\u00e9ben egyre ink\u00e1bb kitapinthat\u00f3v\u00e1 lesz a folyamatoss\u00e1g, amely reg\u00e9nyeit egyfajta spir\u00e1lisan el\u0151rehalad\u00f3 sorba f\u0171zi; valamint a befejezetlens\u00e9g, ami az egyes alkot\u00e1sokn\u00e1l is tapasztalhat\u00f3 \u00e9s az \u00e9letm\u0171 eg\u00e9sz\u00e9ben is megnyilv\u00e1nul.<\/p>\n\n\n\n
Az 1939-ben \u00edrt \u00c1goston olvas\u00e1sa k\u00f6zben \u00e9s az 1988-as Euridik\u00e9 nyom\u00e1ban egyar\u00e1nt azokat a gondolatokat visszhangozza a szerz\u0151 alapvet\u0151 eszmei \u00e1ll\u00e1spontjair\u00f3l, mint az 1947-ben fogalmazott napl\u00f3reg\u00e9ny, a Bianca Lanza di Casalanza. Term\u00e9szetesen m\u00e1s s\u00fallyal \u00e9s nyomat\u00e9koss\u00e1ggal. Az \u00e9let csak tiszavir\u00e1g-pillanat, \u00e1ll\u00edtja az \u00c1goston\u2026-ban, \u00e9s ez a legnagyobb \u00e9rtelmetlens\u00e9g a vil\u00e1gon, teszi hozz\u00e1. A Bianc\u00e1\u2026-ban m\u00e1r egyenesen vegetat\u00edv halandzs\u00e1nak tekinti a teremt\u00e9s \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9t, az Euridik\u00e9\u2026 pedig j\u00f3szer\u00e9vel nem is sz\u00f3l m\u00e1sr\u00f3l, mint a boldogs\u00e1g megval\u00f3s\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1r\u00f3l a hal\u00e1l tudat\u00e1nak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban. A m\u00e1sik vez\u00e9rgondolat \u00e9ppen ehhez f\u0171z\u0151dik, vagy ink\u00e1bb v\u00e1lasz a k\u00e9rd\u00e9sre: ha m\u00e1r a teremt\u00e9snek k\u00e9tes az \u00e9rtelme, adjunk legal\u00e1bb \u00e9rtelmet az ember egy\u00e9ni l\u00e9t\u00e9nek, ami pedig aligha lehet \u00e1gostoni boldogs\u00e1gkeres\u00e9s, Bianc\u00e1nak val\u00f3 sz\u00e9ptev\u00e9s, hanem csak Euridik\u00e9 meglel\u00e9se: az alkot\u00e1s adhat \u00e9rtelmet a l\u00e9tnek. \u201e\u00c9lni nem kell, \u00edrni kell.\u201d Term\u00e9szetesen nem a gondolat sz\u00f3 szerinti \u00e9rtelm\u00e9ben, hanem mik\u00e9nt a tov\u00e1bbiakban igyeksz\u00fcnk megvil\u00e1g\u00edtani, a reflexivit\u00e1s \u00e9s az impresszionizmus \u00f6tv\u00f6z\u00e9s\u00e9hez hasonlatos m\u00f3dszer jelszavak\u00e9nt. Szentkuthy ugyanis gyakorta nevezi tervezett alkot\u00e1s\u00e1t a m\u0171 pinceb\u00f6rt\u00f6n\u00e9nek, ahov\u00e1 ha egyszer bel\u00e9pett, megsz\u0171nik sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9let mint k\u00fcls\u0151s\u00e9g, mint val\u00f3s\u00e1g, mint k\u00f6rnyezet, helyett\u00fck a m\u0171nek kell megteremtenie az \u00e9letet a val\u00f3s\u00e1gban tapasztalt modelleknek a szerz\u0151 eml\u00e9kezet\u00e9b\u0151l el\u0151h\u00edvott \u00e9s pillanatnyi benyom\u00e1sain \u00e1tsz\u0171rt k\u00e9peib\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
S ez egy \u00fajabb sarkalatos pontja a Szentkuthy-\u00e9letm\u0171 folyamatoss\u00e1ga bizony\u00edt\u00e1s\u00e1nak: A Bianca\u2026 fest\u0151\/\u00edr\u00f3 szerz\u0151je a reg\u00e9ny sz\u00f6veg\u00e9nek \u00e9rtelm\u00e9ben csak k\u00e9sz\u00fcl\u0151dik annak a m\u0171nek a meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra, amelyr\u0151l ugyanennek a m\u0171nek az oldalain gondolkodik, nem mondott teh\u00e1t m\u00e9g b\u00facs\u00fat a \u201evil\u00e1gi\u201d \u00e9letnek, csak k\u00e9sz\u00fcl a pinceb\u00f6rt\u00f6nbe, gy\u0171jt\u00f6geti a neki tetsz\u0151 modelleket. Az Euridik\u00e9\u2026-ben m\u00e1r k\u00e9t k\u00e9zzel integetve b\u00facs\u00fazik \u00e9lett\u0151l, mor\u00e1lt\u00f3l, m\u0171v\u00e9szett\u0151l, de a v\u00e9gs\u0151 (m\u00e1r a Bianc\u00e1\u2026-ban is emlegetett) kompoz\u00edci\u00f3ba m\u00e9g mindig nem fogott bele.<\/p>\n\n\n\n
Egyszer\u0171s\u00edtve: a reg\u00e9nyh\u0151s Orpheus\/Szentkuthy csup\u00e1n egy tervezett kompoz\u00edci\u00f3 el\u0151k\u00e9sz\u00fclet\u00e9nek tekinti az \u00edr\u00f3 Szentkuthy\/Orpheus \u00e9letm\u0171v\u00e9t!<\/p>\n\n\n\n
Bianca tiszavir\u00e1g-szerepe m\u00e1r a reg\u00e9ny kezdet\u00e9n vil\u00e1gos, a napl\u00f3\u00edr\u00f3 prec\u00edzen meghat\u00e1rozza feladat\u00e1t: \u201eBianca csak m\u00fazsa \u2013 \u00edrja, teh\u00e1t vil\u00e1gos, hogy nem vonulhat be a reg\u00e9nybe \u2013, sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9vel, a meg\u00edrand\u00f3 sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyes vil\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 rik\u00edt\u00f3an szenvtelen k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1s\u00e1val, l\u00e9lektani k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sre ingerl\u0151 \u00e9nj\u00e9vel van var\u00e1zsl\u00f3 hat\u00e1sa itt az el\u0151j\u00e1t\u00e9k el\u0151j\u00e1t\u00e9k\u00e1ban, (\u2026) sz\u00ednes semmi, a m\u00e9gis szomor\u00edt\u00f3 t\u00fcnd\u00e9r vagy nimfa, aki nem is \u00e1lmodik arr\u00f3l, hogy micsoda befejezett \u00e9let \u00e9s megkezdett m\u0171 hat\u00e1rvonal\u00e1ra f\u00fajta a sz\u00e9l\u2026\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00fazsa elind\u00edtotta az alkot\u00e1s lavin\u00e1j\u00e1t. Jellemz\u0151, hogy Szentkuthy, illetve a reg\u00e9ny napl\u00f3\u00edr\u00f3 fest\u0151je betegesnek tartja sajk\u00e1t alkot\u00f3i ritmus\u00e1t, amelyben nem az ihlet der\u0171je vil\u00e1glik, hanem a gyerekkor\u00e1ban a papok \u00e1ltal belenevelt legr\u00e9szletesebb gy\u00f3n\u00e1s elmulaszt\u00e1s\u00e1nak f\u00e9lelmeihez hasonl\u00f3 \u00f6nk\u00ednz\u00f3 k\u00f6teless\u00e9gteljes\u00edt\u00e9s, idegalapi munkak\u00e9nyszer. Sz\u00e1m\u00e1ra az alkot\u00e1s k\u00e9nyszermunka, a m\u0171 b\u00f6rt\u00f6n. \u00c1m ha nem vonul b\u00f6rt\u00f6nbe, \u00e9s nem \u00edrja m\u0171v\u00e9t, a b\u0171nbees\u00e9s f\u00e9lelmeinek, az istenb\u00fcntet\u00e9st\u0151l val\u00f3 retteg\u00e9snek ad helyet a sz\u00edv\u00e9ben. M\u00e1ni\u00e1s rendszeretete is ebb\u0151l a k\u00e9nyszerb\u0151l fakadhatott: mindent megfigyelni, a legpontosabb \u00e9s legr\u00e9szletesebb k\u00e9pet k\u00e9sz\u00edteni r\u00f3la, elemezni \u00e9s katalogiz\u00e1lni azt, mint a gy\u00f3ntat\u00f3sz\u00e9kben a serd\u00fcl\u0151kori v\u00edv\u00f3d\u00e1sok legr\u00e9szletesebben felt\u00e1rt mozgat\u00f3it. A t\u00e9nyek a fontosak, nem pedig a fant\u00e1zia \u2013 \u00e1ll\u00edtotta nemegyszer. Ez a reg\u00e9ny\u00edr\u00f3kra \u00e9ppens\u00e9ggel nem jellemz\u0151 alap\u00e1ll\u00e1s azonban igaz\u00e1n csak szentkuthys magyar\u00e1zatban, teh\u00e1t a negat\u00edvj\u00e1val kieg\u00e9sz\u00edtve \u00e9rtelmezhet\u0151. Mert t\u00e9ny ugyan Bianca, ak\u00e1rcsak Betta \u00e9s Webster is, de ahogy Bianc\u00e1t\u00f3l Bett\u00e1ig \u00e9s Amalfi hercegn\u0151j\u00e9hez jut a reg\u00e9ny, az m\u00e1r a t\u00e9nyek \u00e9s a fant\u00e1zia frigy\u00e9nek gy\u00fcm\u00f6lcse.<\/p>\n\n\n\n
A fest\u0151nek az \u00e1ltala haszn\u00e1lt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti anyagb\u00f3l ered\u0151en bizony\u00e1ra k\u00f6nnyebb munk\u00e1ja lehet az \u00e1br\u00e1zoland\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171 megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A szavakkal teremtett alkot\u00e1s azonban soha nem lehet annyira l\u00e9nyegre t\u00f6r\u0151, mint az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171v\u00e9szet, vagy \u00e9ppen a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s produktumai: a sz\u00f3 ugyanis nem olyan pontosan meghat\u00e1rozott jelent\u00e9s\u00e9rt\u00e9k\u0171, mint p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00e1m. Szentkuthy egy helyen le is sz\u00f6gezi, hogy az \u00e9let \u00e9s a nyelv egyar\u00e1nt nem m\u00e1s, mint maga az inprec\u00edzi\u00f3. Egy l\u00e9nyeg\u00e9ben meghat\u00e1rozatlan dolgot egy m\u00e1sik, ugyancsak meghat\u00e1rozatlan eszk\u00f6zzel lek\u00e9pezni \u2013 mert ez lenne az \u00edr\u00f3 munk\u00e1ja \u2013 majdhogynem lehetetlen, tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l pedig mindenk\u00e9ppen c\u00e9ltalannak tekinthet\u0151. Ha \u00edgy van, \u201eakkor ann\u00e1l jobb, ha a helyes\u00edr\u00e1s is ber\u00fag, \u00e9s az akad\u00e9miai szab\u00e1lyok helyett az \u00edr\u00f3g\u00e9pre szabadult csimp\u00e1nz m\u00f3dszereit k\u00f6veti\u201d \u2013 ind\u00edtv\u00e1nyozza Szentkuthy, \u00e9s javaslat\u00e1ban semmi l\u00e1tnokis\u00e1g nincsen, hiszen napl\u00f3\u00edr\u00e1s\u00e1nak kor\u00e1t megel\u0151z\u0151en is t\u00f6bben kaotikus m\u0171alkot\u00e1ssal k\u00edv\u00e1nt\u00e1k \u201ekifejezni\u201d a kaotikus vil\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n
A Bianca Lanza di Casalanza \u00edr\u00f3\/fest\u0151\/napl\u00f3\u00edr\u00f3 h\u0151se ebben a m\u0171v\u00e9ben m\u00e1r \u00e9rezhet\u0151en k\u00e9sz\u00fcl a prousti elt\u0171nt id\u0151 kutat\u00e1s\u00e1nak elhagy\u00e1s\u00e1ra, a reg\u00e9nyalakok l\u00e9lektani boncol\u00e1s\u00e1val val\u00f3 felhagy\u00e1sra. Nem k\u00edv\u00e1n t\u00f6bb\u00e9 \u201elitterary gentleman\u201d lenni, hanem cs\u00f6rg\u0151sipk\u00e1t \u00f6ltve ripacskodni, alakjainak lelki mozgat\u00f3it b\u00e1bsz\u00ednh\u00e1zi, rik\u00edt\u00f3ra m\u00e1zolt figur\u00e1kkal megjelen\u00edteni. Ink\u00e1bb vonz\u00f3dik Rabelais durv\u00e1n torz\u00edt\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dj\u00e1hoz, mint a prousti \u00e9s freudi l\u00e9lekb\u00fav\u00e1rkod\u00e1shoz. A 17. sz\u00e1zad eleji Websterr\u0151l gondolkodva \u00edrja, hogy: \u201eNeki realist\u00e1nak lenni m\u00e9g olyan szadista-teatr\u00e1lis \u00f6r\u00f6m, mint elevenen boncolni, b\u00e9k\u00e1t ny\u00fazni vagy cserebogarat k\u00ednozni.\u201d K\u00f6vetkez\u0151 mondata azonban m\u00e1r mag\u00e1ra vonatkozik: \u201eA langal\u00e9ta kamasz intellekt\u00fcel, a bord\u00e9lyh\u00e1zak bandzsa n\u00e1rcisza m\u00e9g nem ismerheti a realizmus m\u00e9rt\u00e9kletesebb form\u00e1it\u2026\u201d. Szerencs\u00e9re nem is igen \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt ir\u00e1ntuk \u2013 f\u0171zhetj\u00fck hozz\u00e1, ha kedvelj\u00fck Szentkuthy \u201efarsangol\u00f3\u201d m\u0171veit.<\/p>\n\n\n\n
Igen \u00e1m, de akkor v\u00e9g\u00fcl melyik Szentkuthy m\u00f3dszere a Bianca Lanza di Casalanza t\u00edpus\u00fa m\u0171vek \u00edr\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zepette, Proust\u00e9 vagy Rabelais-\u00e9? Hadd v\u00e1laszoljon maga szerz\u0151: ez a reg\u00e9nye olyanform\u00e1n mutatja alkot\u00f3j\u00e1t, \u201emint egy j\u00e1mbor s\u00fcketn\u00e9ma karthauzi fr\u00e1tert, aki valamilyen farsangi t\u00e1ncmulats\u00e1ga t\u00e9vedt\u201d. Az \u00e9letb\u0151l kivonul\u00f3, dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1nak tud\u00f3s hangulat\u00e1ban b\u00f6lcselked\u0151 szerz\u0151nk szinte felfedez\u00e9sszer\u0171en tal\u00e1lkozik az \u00e9let tarka kavalk\u00e1dj\u00e1val \u00e9s a vil\u00e1g ezerarc\u00fa egyl\u00e9nyeg\u0171s\u00e9g\u00e9vel. A m\u00e9g h\u00fasz \u00e9vvel kor\u00e1bban \u00edrt Barokk R\u00f3bertb\u0151l \u00e1thangz\u00f3 lelkiismereti k\u00e9rd\u00e9sek, viaskod\u00e1sok, a szerepv\u00e1llal\u00e1s gy\u00f6trelmei, a l\u00e9lek legm\u00e9ly\u00e9ig f\u00fcrk\u00e9sz\u0151 intellektus egyszer csak bimb\u00f3z\u00f3 l\u00e1nyokba botlik, kocsm\u00e1k sz\u00ednes pap\u00edrral leter\u00edtett asztal\u00e1r\u00f3l poharazgat, az Ezeregy\u00e9jszaka cs\u00e1bos m\u00f3suszillat\u00e1ba belekeveredik a tr\u00f3gerek h\u00f3naljszaga, a v\u00e9gzet asszony\u00e1val t\u00f6lt\u00f6tt legszebb id\u0151 val\u00f3j\u00e1ban egybeesik a h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9vel\u2026 a reg\u00e9nyben st\u00edlus-meghat\u00e1roz\u00f3 er\u0151vel keveredik a felfokozott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g a ripacskod\u00e1sra k\u00e9sztet\u0151 pr\u00f3teuszi hajlammal \u00e9s \u00e1gyaz\u00f3dik be a mikroszkopikus megfigyel\u00e9sekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 ultraprec\u00edz le\u00edr\u00e1sokba.<\/p>\n\n\n\n
A Bianca\u2026 \u00e9s Euridik\u00e9\u2026-p\u00e1rhuzam: a hal\u00e1l s\u00fcrget\u0151 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9se a vil\u00e1g l\u00e9nyeg\u00e9nek azonnali megismer\u00e9s\u00e9re, egyben az elm\u00fal\u00e1s tudatosul\u00e1s\u00e1nak sz\u00f6vegmeghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s sz\u00f6vegalak\u00edt\u00f3 er\u0151vonala. Az Euridik\u00e9 nyom\u00e1ban elk\u00e9sz\u00fclt r\u00e9sz\u00e9ben Szentkuthy t\u00e9telesen \u00e9s r\u00e9szletesen foglalkozik azzal a szavai szerint \u201ebamba anakronizmus\u201d-sal, ami a sz\u00fclet\u00e9s \u00e9s a hal\u00e1l k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik, a Bianca Lanza di Casalanza \u00edr\u00e1sakor m\u00e9g csak \u00e9rint\u0151legesen, de maghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9rv\u00e9nnyel sz\u00f3l a ny\u00falfarknyi \u00e9let \u00e1ltal megszabott st\u00edlus\u00e1r\u00f3l. Itt a vita brevis t\u00e9ny\u00e9vel indokolja a Szent Orpheus Brevi\u00e1rium\u00e1ban oly sokszor magyar\u00e1zott elv\u00e1laszthatatlans\u00e1got az \u00edr\u00f3 sz\u00e9pirodalmi munk\u00e1i, tudom\u00e1nyos m\u0171vei, napl\u00f3ja stb. k\u00f6z\u00f6tt: \u201e\u2026lehetetlen k\u00fcl\u00f6n reg\u00e9nyirodalmat \u00e9s k\u00fcl\u00f6n villamoss\u00e1g elm\u00e9letet csin\u00e1lni, a kett\u0151 (\u00e9s m\u00e9g mennyi m\u00e1s!) egy kell hogy legyen, hiszen egy jelens\u00e9gnek milli\u00f3 vonatkoz\u00e1sa van, \u00e9s ha az ember csak egyszer \u00e9s p\u00e1r pillanatig van e vil\u00e1gon, szeretn\u00e9 \u2013 term\u00e9szetesen \u2013 az eg\u00e9sz igazs\u00e1got, mindent megtudni arr\u00f3l a zs\u00edrf\u00e9ny\u0171 k\u00e9nr\u0151l vagy krist\u00e1lypillant\u00e1s\u00fa Bianc\u00e1r\u00f3l.\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A Szentkuthy \u00e1ltal t\u00f6k\u00e9letesnek \u00e9s szinte kiz\u00e1r\u00f3lagosan egyetlen lehets\u00e9ges kifejez\u00e9si form\u00e1nak, a \u201enapl\u00f3anarchi\u00e1nak\u201d bizony\u00e1ra nem csek\u00e9ly \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st adhatott a hal\u00e1ltudat, de kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151k is k\u00f6zrej\u00e1tszottak. Mindenek el\u0151tt impresszionizmusa: tudjuk, \u00e1br\u00e1zol\u00f3st\u00edlus\u00e1ra d\u00f6nt\u0151 befoly\u00e1s\u00fanak tartotta, hogy milyen nyakkend\u0151t k\u00f6t\u00f6tt, hogy mik\u00e9nt s\u00fct be ablak\u00e1n a nap vagy melyik f\u00e1zis\u00e1n\u00e1l tart em\u00e9szt\u00e9si ciklusa. A Bianc\u00e1\u2026-ban mi sem bizony\u00edtja szeml\u00e9letesebben a szerz\u0151 fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t elind\u00edt\u00f3 benyom\u00e1sok d\u00f6nt\u0151 hat\u00e1s\u00e1t, mint a szerz\u0151 kez\u00e9be ker\u00fcl\u0151, k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s \u00e1sv\u00e1nytani tank\u00f6nyvb\u0151l \u00e9s renesz\u00e1nsz dr\u00e1m\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett elemz\u00e9sek, \u00e9rtelmez\u00e9sek \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sok \u00e9lvezetes fejezetei. Ugyanitt, ebben a reg\u00e9nyben olvashatjuk, hogy a Brevi\u00e1riumban eszm\u00e9nyi m\u0171alkot\u00e1s c\u00edm\u00e9nek tartott De Rerum Natura \u00e9s a Catalogus Rerum, azaz a vil\u00e1g dolgainak szakro-pik\u00e1ns, blaszf\u00e9mi\u00e1s \u00f6sszefoglal\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt egy szavakban b\u00fajtatott, de m\u0171veiben megval\u00f3s\u00edtott sz\u00e1nd\u00e9k rejtezett. Egyszer\u0171s\u00e9ge \u00e9s c\u00e9lszer\u0171s\u00e9ge miatt igencsak kedves volt sz\u00e1m\u00e1ra az Egy ember \u00e9lete k\u00f6nyvc\u00edm \u2013 Szentkuthy v\u00e9gs\u0151 m\u0171v\u00e9szi c\u00e9lja saj\u00e1t \u00e9letm\u00edtosz\u00e1naka meg\u00edr\u00e1sa volt!<\/p>\n\n\n\n
Egyetlen gondolat erej\u00e9ig m\u00e9g visszat\u00e9rve a Narcisszusz t\u00fckre szellem\u00e9hez: Alkibiad\u00e9sz k\u00f6tetz\u00e1r\u00f3 \u00f3ri\u00e1smonol\u00f3gja visszavezet a Praehez, \u00e9s vil\u00e1gosan lesz\u00f6gezi, hogy a reg\u00e9ny\u00edr\u00e1s nem t\u00f6rt\u00e9netmond\u00e1s, nem jellem\u00e1br\u00e1zol\u00e1s (hiszen a \u201ejellem\u201d-n\u00e9l aligha van megfoghatatlanabb valami), nem kifejez\u00e9s (a dolgok csak \u00f6nmaguk \u00e1ltal fejezhet\u0151k ki), hanem \u00e1llapot, \u201ea gondolkod\u00e1s alig-t\u00e9m\u00e1s vagy teljesen t\u00e9m\u00e1tlan \u00bbmat\u00e9ria\u00ab-\u00e1llapota. Szentkuthy radik\u00e1lisan szak\u00edt a pszichologizmussal, szerinte nincs jellem, csak k\u00f6rnyezet \u00e9s viselked\u00e9s van, \u00e9s a pszich\u00e9 radik\u00e1lis gy\u0171l\u00f6lete folyt\u00e1n reg\u00e9nyeib\u0151l hi\u00e1nyoznak is a \u201ejellemek\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A reg\u00e9ny teh\u00e1t nem \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s nem t\u00e1rsadalmi \u201eepika\u201d, hanem \u00e9let-\u00e1llapot, \u00e9let-ok, az efemers\u00e9g intenz\u00edv ut\u00e1lata, absztrakt intenzit\u00e1s-terv, avagy a gondolat \u0151si term\u00e9szete, teh\u00e1t prae.<\/p>\n\n\n\n
Nem titkolhat\u00f3 el azonban, hogy Szentkuthy valami m\u00f3don \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151nek is tal\u00e1lta az emberi l\u00e9tez\u00e9s efemerit\u00e1s\u00e1t, \u00fagy, hogy a l\u00e9tez\u00e9st mint kapott lehet\u0151s\u00e9get fogadja el, amir\u0151l Az al\u00e1zat kalend\u00e1rium\u00e1ban \u00edgy fogalmazott: \u201eHogy ez irodalom-e vagy \u00e9let, v\u00e1s\u00e1ri r\u00e9mh\u00edrterjeszt\u00e9s vagy f\u00e1tum-katal\u00f3gus, idegess\u00e9g vagy mor\u00e1l, oly mindegy azon egyetlen nagy t\u00e9ny el\u0151tt, hogy egyszer vagyunk a vil\u00e1gon, abszol\u00fat nihil v\u00e1r r\u00e1nk (a f\u00f6ld f\u00f6ldszer\u0171s\u00e9g\u00e9hez viszony\u00edtva az \u00f6r\u00f6k \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g is \u00bbnihil\u00ab), \u00e9s ezt az egyetlen chance-unkat, pillanatnyi pillanatunkat sem tudjuk \u00e9rthet\u0151k\u00e9nt \u00e9rteni, \u00e9rdemesk\u00e9nt igenelni. Ha lehet ilyesmib\u0151l egy\u00e1ltal\u00e1n valami irodalomszer\u0171, akkor az a vil\u00e1g jelens\u00e9geinek lehet\u0151 legcsillog\u00f3bb inkongruencia-\u00e9leivel val\u00f3 felsorol\u00e1sa lesz, kezdve a legnaivabb, legszembesz\u00f6k\u0151bb k\u00e1osz-cs\u00edr\u00e1kon fel a legkultur\u00e1ltabbakig.\u201d<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Fekete J. J\u00f3zsef: POST Szentkuthy Mikl\u00f3s \u00e9s m\u0171vei \u2013 monogr\u00e1fia \u2013 PROL\u00d3GUS \u00c9S EPIL\u00d3GUS AZ EFEMERS\u00c9G AKT\u00cdV UT\u00c1LATA AVAGY A HIPOCHONDRIA EPIKUS METAFOR\u00c1I \u201eA meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9snek, az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak m\u00e9g nem volt elvetem\u00fcltebb fantaszt\u00e1ja, mint \u00e9n..\u201d Szentkuthy Mikl\u00f3s \u201eAz ilyen \u00bbt\u00e9m\u00e1k\u00ab persze nem kidolgozhat\u00f3 \u00f6tletek, b\u00e1r a kidolgoz\u00e1snak val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nincsenek bels\u0151 akad\u00e1lyai, hanem hogy pontosan hat\u00e1rozzuk meg […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":207,"menu_order":1,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"class_list":["post-209","page","type-page","status-publish","hentry","category-meltatasok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/209","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=209"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/209\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":211,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/209\/revisions\/211"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/207"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=209"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=209"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}