Szentkuthy Mikl\u00f3s: V\u00e1logatott dedik\u00e1ci\u00f3k (Hamvas Int\u00e9zet, 2007)<\/p>\n\n\n\n
\u00d6r\u00f6k k\u00f6zels\u00e9g, ezer eml\u00e9k<\/strong><\/p>\n\n\n\n Kerekasztal-besz\u00e9lget\u00e9s<\/p>\n\n\n\n A Magyar R\u00e1di\u00f3 1990 j\u00fanius\u00e1ban st\u00fadi\u00f3-felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtett Szentkuthy Mikl\u00f3s dedik\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l. A besz\u00e9lget\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151i: Bar\u00f3ti Dezs\u0151 \u2013 irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Bogd\u00e1n Hajnal \u2013 grafikus, Kolozsv\u00e1ri Grandpierre Emil \u2013 \u00edr\u00f3, Moh\u00e1s L\u00edvia \u2013 pszichol\u00f3gus, Salamon Istv\u00e1n \u2013 riporter, Szalay K\u00e1roly \u2013 \u00edr\u00f3, Szebeni Andr\u00e1s \u2013 fot\u00f3m\u0171v\u00e9sz, Szemethy Imre \u2013 grafikus, Tompa M\u00e1ria \u2013 Sz.M. hagyat\u00e9k\u00e1nak gondoz\u00f3ja, Zboray G\u00e9za \u2013 anat\u00f3mus. Az ebb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt m\u0171sor a Pet\u0151fi ad\u00f3n hangzott el 1991. november 4-\u00e9n, szerkeszt\u0151je Salamon Istv\u00e1n volt. Az al\u00e1bbiakban a st\u00fadi\u00f3felv\u00e9tel teljesebb v\u00e1ltozat\u00e1t k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.<\/p>\n\n\n\n *<\/p>\n\n\n\n S.I.: Valakivel utaztam ma a metr\u00f3n, besz\u00e9lgett\u00fcnk a k\u00f6nyvheti k\u00f6nyvekr\u0151l, \u00e9s sz\u00f3ba ker\u00fclt Szentkuthy Mikl\u00f3s is. \u00c9n nem \u00e1rultam el, hogy ennek a dedik\u00e1ci\u00f3s m\u0171sornak a felv\u00e9tel\u00e9re megyek, a h\u00f6lgy mag\u00e1t\u00f3l mondta el \u00f6r\u00f6m\u00e9t: Szentkuthy Mikl\u00f3s valami \u00e9rdekeset \u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra meglep\u0151t \u00edrt a k\u00f6nyv\u00e9be, mikor k\u00e9rte \u0151t dedik\u00e1l\u00e1sra. \u00c9n sem rejthetem el, mindig nagy izgalommal v\u00e1rtam, Mikl\u00f3s mit dedik\u00e1l nekem: alkalomr\u00f3l alkalomra valami m\u00e1st \u00edrt az \u00e1ltalam vitt k\u00f6nyv\u00e9be, \u00e9s \u2013 hogy is mondjam \u2013 pontosan tudta, kinek mit \u00edrjon, frapp\u00e1nsan megfogalmazta a dedik\u00e1ci\u00f3t k\u00e9r\u0151vel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s hangulat\u00e1t, esetleg r\u00f3la alkotott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t. Ti hogy \u00e9rzitek ezt?<\/p>\n\n\n\n M.L.: Val\u00f3ban, mi\u00e9rt dedik\u00e1l egy \u00edr\u00f3? Hiszen nem csal\u00e1s, nem \u00e1m\u00edt\u00e1s, ott \u00e1ll a neve a k\u00f6nyvben, \u00e9s m\u00e9gis szeretnek az olvas\u00f3k dedik\u00e1ltatni. Van ebben a dedik\u00e1ltat\u00f3 kultuszban valami m\u00e1gi\u00e1hoz hasonl\u00f3: megragadom az \u00edr\u00f3 lelk\u00e9t, \u00e9s ha ott van a t\u0151le kapott k\u00f6nyvben be\u00edrva a neve, akkor \u00fagy \u00e9rzem, kicsit nekem \u00edrta a k\u00f6nyvet. \u00c9s az \u00edr\u00f3 oldal\u00e1r\u00f3l? Mi\u00e9rt dedik\u00e1l az \u00edr\u00f3? Azt hiszem \u2013 ha fennk\u00f6lten akarok fogalmazni \u2013 van ebben valami sz\u00e9toszt\u00e1s-m\u00e1gia: vegy\u00e9tek \u00e9s egy\u00e9tek\u2026 ha meg nem akarok fennk\u00f6lt lenni, akkor az \u00edr\u00f3 egyszer\u0171en udvarias. K\u00e9rik t\u0151le, oda\u00edrja a nev\u00e9t a k\u00f6nyvbe. T\u00e9nyleg, mi\u00e9rt dedik\u00e1l egy \u00edr\u00f3?<\/p>\n\n\n\n B.D.: Ezzel bizony\u00e1ra szem\u00e9lyesebb\u00e9 teszi a k\u00f6nyvet. Ami\u00f3ta g\u00e9ppel \u00edrnak az emberek, a k\u00e9z\u00edr\u00e1snak szem\u00e9lyes jellege van. Legal\u00e1bbis mi, akik id\u0151sebbek vagyunk, nem tudjuk elk\u00e9pzelni, hogy egy-egy levelet g\u00e9ppel \u00edrjunk. \u00c9s az is gyakori, hogy kapok olyan levelet, amely ugyan g\u00e9ppel van \u00edrva, de a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s \u00e9s a befejez\u00e9s k\u00e9zzel. Azt hiszem, ez szubjekt\u00edvebb\u00e9, szem\u00e9lyesebb\u00e9 teszi. A k\u00f6nyv \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e9ve egy darab, egy \u00e1rucikk. Abban a pillanatban, hogy ott van az \u00edr\u00f3 dedik\u00e1ci\u00f3ja, azt jelenti, nagyon j\u00f3l hallottuk, hogy mag\u00e1b\u00f3l, kiz\u00e1r\u00f3lagosan az illet\u0151 szem\u00e9ly\u00e9nek is ad valamit.<\/p>\n\n\n\n K.G.E.: Ez egy k\u00fcl\u00f6n m\u0171faj: Szentkuthy k\u00fcl\u00f6n m\u0171faja. Mert az \u00edr\u00f3k \u00e1ltal\u00e1ban megel\u00e9gszenek h\u00e1rom-n\u00e9gy szabv\u00e1nyos sz\u00f3val: \u201eszeretettel X-nek, Y-nak\u2026, bar\u00e1ti k\u00e9zfog\u00e1ssal\u2026, egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9ssel\u2026\u201d, teh\u00e1t \u00e9rdektelen. Szentkuthynak valamennyi aj\u00e1nl\u00e1sa egy\u00e9ni \u00e9s valamennyi olyan, mint egy pici essz\u00e9. Valamit mindegyik kifejez. \u00c9s annak, amit kifejez, mindig valamilyen kapcsolata van azzal, akinek a dedik\u00e1ci\u00f3 sz\u00f3l. Az Inici\u00e1l\u00e9k \u00e9s \u00e1menek k\u00f6tetet a k\u00f6vetkez\u0151 dedik\u00e1ci\u00f3val adta \u00e1t nekem: \u201eDr\u00e1ga Emil! Ebb\u0151l a sok kivetnival\u00f3t tartalmaz\u00f3 bros\u00far\u00e1b\u00f3l csak ezt az egyetlen lapot szeretn\u00e9m, ha megtartan\u00e1d. Tolakszom? K\u00f6vetel\u0151z\u0151 vagyok? Mert \u00e9rzelmi \u00e9s gondolati \u00e9letem egy nagy igazs\u00e1ga vagyon v\u00e9sve r\u00e1ja, e f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t \u00edgy vagy \u00fagy veled van: Mikl\u00f3sod. 1988. janu\u00e1r 17.\u201d<\/p>\n\n\n\n Sz. I.: Szeretn\u00e9m megjegyezni, hogy a Szentkuthy-f\u00e9le dedik\u00e1ci\u00f3knak van egy k\u00fcl\u00f6nleges l\u00e1tv\u00e1nya is: ornamentikaszer\u0171. Ha \u00fagy veszem, egyben kotta is, ami az inton\u00e1ci\u00f3t jelzi. Teh\u00e1t: al\u00e1h\u00faz\u00e1sok h\u00e1romszor, n\u00e9gy csillag, f\u00f6nt \u00f6tsz\u00f6r, nagy bet\u0171, kis bet\u0171, a filctollas korszak\u00e1b\u00f3l azok a bizonyos sz\u00ednez\u00e9sek\u2026 \u00e9s ha az ember elolvassa mindezt, hallja az euf\u00f3rikus, szem\u00e9lyhez sz\u00f3l\u00f3 sztentori hangot\u2026 az egyik dedik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t Joyce Ulysses\u00e9be \u00edrta, melyet \u2013 mint tudjuk \u2013 magyarra \u0151 ford\u00edtott. \u201eL\u00e1tod, legkedvesebb Jimmyk\u00e9m, alattomosan felcsaptam riv\u00e1lisodnak, mert hiszen mi m\u00e1s ez az \u00fa.n. \u00bbford\u00edt\u00e1s\u00ab, ha nem: illusztr\u00e1ci\u00f3 az \u00e9n \u00bbOrpheus\u00ab-om nyelvi palett\u00e1j\u00e1r\u00f3l idecsemp\u00e9szett sz\u00ednekkel. \u2013 Ez alkalomb\u00f3l is h\u00e1la az \u00c9gnek, hogy megismerhettelek Benneteket! Isten \u00e9ltessen! Szentkuthy Mikl\u00f3stok. 1974. febru\u00e1r 28.\u201d<\/p>\n\n\n\n S.I.: Bogd\u00e1n Hajnal, grafikus \u00e9s Szentkuthy h\u00e1ziorvos-bar\u00e1tj\u00e1nak feles\u00e9ge is k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk van. Azt mondta egyszer, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet nagyon er\u0151s hat\u00e1ssal volt Szentkuthy dedik\u00e1ci\u00f3ira \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen\u2026<\/p>\n\n\n\n B.H.: Mikl\u00f3s nagyon szeretett aj\u00e1nd\u00e9kot kapni \u00e9s \u0151 is szeretett \u00e9s tudott is adni. Boldog volt, ha dedik\u00e1lhatott. Sz\u00fclet\u00e9snapomra kaptam t\u0151le egy lev\u00e9l-dedik\u00e1ci\u00f3t, egy Orpheus-k\u00f6tetbe cs\u00fasztatva, ez a kis lev\u00e9l ugyanolyan m\u0171gonddal \u00edr\u00f3dott, mint a pr\u00f3z\u00e1ja. Szinte megfogalmazza benne alkot\u00f3i m\u00f3dszer\u00e9t. \u201eKedves, Kedves j\u00f3 Hajni! Isten \u00e9ltesse! Aj\u00e1nd\u00e9kom van h\u00e1rom is: 1.) Asztal\u00e1ra, \u00f6l\u00e9be rakom azt a v\u00e9gtelen boldogs\u00e1got, hogy olyan F\u00e9rje van, mint B\u00e9la Bar\u00e1tom, akiben a szeretet \u00e9s \u00e9rtelem minden magas-ism\u00e9rve mor\u00e1lis \u00e9s intellektu\u00e1lis, nagypar\u00e1d\u00e9s szindr\u00f3m\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3. 2.) Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00fcnk Dollyk\u00e1val \u00e9s repes\u0151 \u00f6r\u00f6m\u00fcnk (hallja a sz\u00e1rnyaink taps\u00e1t, berreg\u00e9s\u00e9t? ), hogy a Maga nagy-nagy m\u0171v\u00e9szete \u00fajabb lend\u00fcletbe-l\u00f3dul\u00e1sba kezd B\u00e9k\u00e9scsab\u00e1n (legyen utols\u00f3 posta \u00bbP\u00e1rizsok el\u0151tt\u00ab!). 3.) Az \u00e9n Mikl\u00f3ska-minorit\u00e1som mindent minden\u00fcnnen \u00f6sszeszedett, mitol\u00f3gi\u00e1ban, csillag\u00e1szatban, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben, Aurea Legend\u00e1kban, ami Hajnalra, Eosra, Aur\u00f3r\u00e1ra stb. vonatkozik, \u00e9s ha \u00e9lek: Orpheusom egy csinos kapitulus\u00e1ban olvashat\u00f3 lesz. Lev\u00e9lk\u00e9m im\u00e1ds\u00e1gos da capo \u00e1ria: a v\u00e9ge ism\u00e9t az eleje: Isten \u00e9ltesse! Mikl\u00f3s\u201d.<\/p>\n\n\n\n Sz.K.: Szentkuthy rendk\u00edv\u00fcl szenved\u00e9lyesen m\u0171velt mindent. Hallatlanul \u0151szinte ember volt, annak ellen\u00e9re, hogy szerette a teatralit\u00e1st, szeretett hars\u00e1nyan, sz\u00e9les gesztusokkal, kaj\u00e1nul, hirtelen el\u00e9rz\u00e9keny\u00fclve besz\u00e9lni sz\u0171kebb t\u00e1rsas\u00e1gban is. \u00dagy \u00e9rzem, hogy a dedik\u00e1ci\u00f3inak ez a roppant szenved\u00e9lyes, kusza, nagybet\u0171s, semmif\u00e9le hat\u00e1rt \u2013 gondolok itt a k\u00f6nyv lapjainak hat\u00e1r\u00e1ra \u2013 nem t\u0171r\u0151 dinamik\u00e1ja az \u0151 egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t nagyon j\u00f3l kifejezi. Nagyon sok teatralit\u00e1s volt ezekben a dedik\u00e1ci\u00f3kban, de tapasztaltam, hogy mindig volt benne valami kis konkr\u00e9tum, valami kis t\u00e1rgyszer\u0171s\u00e9g. P\u00e9lda: \u201eSzalay K\u00e1rolynak, szellemi-irodalmi nagy mec\u00e9n\u00e1somnak, legkedvesebb bar\u00e1tomnak \u00e9s ravaszdi elemz\u0151mnek, forr\u00f3, legforr\u00f3bb h\u00e1l\u00e1val \u00e9s \u00f6lel\u00e9ssel. 1984. IX. 9.\u201d K\u00fcls\u0151 ember sz\u00e1m\u00e1ra ez semmi nem mond. Ezt szok\u00e1s \u00edrni, ezt szok\u00e1s mondani. Csakhogy: a hetvenes \u00e9vekben Kardos Gy\u00f6rgy, a Magvet\u0151 igazgat\u00f3ja beh\u00edvatott mag\u00e1hoz \u00e9s azt k\u00e9rdezte t\u0151lem, hogy kedvelem-e Szentkuthyt. H\u00e1t, megvannak a r\u00e9gi Orpheus-f\u00fczetei is, term\u00e9szetesen kedvelem. Azt mondta, S\u00edk Csaba aj\u00e1nlotta, adjuk ki v\u00e9gre az Orpheus-f\u00fczeteket. \u201eCsakhogy megmagyar\u00e1zhatatlan m\u00f3don \u2013 mondta Kardos \u2013 \u00bbott f\u00f6nn\u00ab ki nem \u00e1llhatj\u00e1k Szentkuthyt. Teh\u00e1t neked egy olyan lektori jelent\u00e9st kell \u00edrnod, amit mi a megfelel\u0151 helyre fel tudunk k\u00fcldeni, \u00e9s nem fogj\u00e1k megakad\u00e1lyozni, hogy Szentkuthy megjelenjen.\u201d. Nos, \u00e9n ezt a lektori jelent\u00e9st meg\u00edrtam, m\u00e9gpedig 30-35 s\u0171r\u0171n g\u00e9pelt oldalon, val\u00f3s\u00e1gos tanulm\u00e1ny volt. Ezt valami m\u00f3don Szentkuthy megtudta. Teh\u00e1t a \u201eravaszdi elemz\u00e9s\u201d voltak\u00e9ppen annak sz\u00f3l, hogy \u00e9n ezzel a lektori jelent\u00e9ssel kiv\u00e9dtem azokat az ellent\u00e1mad\u00e1sokat, amelyek v\u00e1rhat\u00f3k voltak.<\/p>\n\n\n\n M.L.: Nagyon \u00e9rdekes a dedik\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1mszer\u0171s\u00e9ge abb\u00f3l a szempontb\u00f3l, hogy mikor adt\u00e1k ki Szentkuthyt \u00e9s mikor nem adt\u00e1k ki. Voltak sivatagos \u00e9vei, ezt tudjuk valamennyien, amikor a kult\u00farpolitika meglehet\u0151sen s\u00fcket \u00e9s vak volt mindenre, ami transzcendent\u00e1lis \u00e9rintetts\u00e9g\u0171. A hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, ha j\u00f3l tudom, ebb\u0151l a nagyon deprim\u00e1lt \u00e1llapot\u00e1b\u00f3l \u2013 mert nagyon megviselte \u0151t a kult\u00farpolitika elhallgat\u00f3 taktik\u00e1ja \u2013 egy s\u00falyos betegs\u00e9g, t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1s, a belgy\u00f3gy\u00e1szati oszt\u00e1lyon val\u00f3 bentfekv\u00e9s traum\u00e1ja kezdte kiemelni. Ut\u00e1na jelent meg \u00e9let\u00e9ben az \u00faj munkat\u00e1rs, Tompa M\u00e1ria, aki nagy lend\u00edt\u0151er\u0151t k\u00e9pviselt. A hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a kult\u00farpolitika is v\u00e1ltoztatott az elhallgat\u00f3 taktik\u00e1n. Mikor \u00e1tn\u00e9zt\u00fck dedik\u00e1ci\u00f3it, kider\u00fclt, hogy 244 dedik\u00e1ci\u00f3t adott 1983-84-ben, 1 \u00e9v alatt. \u00c9s azt megel\u0151z\u0151en, 20 \u00e9v alatt, 1963-83 k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6zel ennyit: 207-et.<\/p>\n\n\n\n Z.G.: H\u00e1t igen. Ha nem jelenik meg k\u00f6nyv, nincs mit dedik\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n T.M.: L\u00e1tva r\u00e9gi dedik\u00e1ci\u00f3it, keresztmetszet\u00fck ugyanolyan volt, mint a mostaniak, a legut\u00f3bbiak\u00e9. A dedik\u00e1ci\u00f3 st\u00edlus\u00e1nak az olajozotts\u00e1ga term\u00e9szetesen j\u00f6tt bel\u0151le. Mindenesetre a tudatosan \u00e9s b\u00fcszk\u00e9n v\u00e1llalt impresszionizmusa (az adott pillanat, helyzet felfog\u00e1sa \u00e9s feldolgoz\u00e1sa) nagyon kedvezett ennek a speci\u00e1lisan szentkuthys m\u0171fajnak. Egyszerre alkotott tudatosan mini-novell\u00e1t (t\u00edz sz\u00f3val eml\u00e9keztetett egy k\u00f6z\u00f6sen \u00e1t\u00e9lt jelenetre), mini-beolvas\u00e1st, mini-szerelmi vallom\u00e1st (doppingol\u00e1st, sarkanty\u00faz\u00e1st), tr\u00e9f\u00e1s mini-dr\u00e1m\u00e1t, mini-pszichoanalizist, sorok m\u00f6g\u00f6tt szat\u00edr\u00e1t, zavarba ejt\u0151 eml\u00e9keztet\u0151t a h\u0171tlens\u00e9gre (egy vad materialist\u00e1ra Isten \u00e1ld\u00e1s\u00e1t k\u00e9rte, \u00e9s az Isten a szok\u00e1sos sz\u00ednes filctollas al\u00e1h\u00faz\u00e1sokkal\u2026). Ezek manierista tr\u00e9f\u00e1k voltak, meg komoly r\u00f6gz\u00edt\u00e9sek is. A tr\u00e9f\u00e1r\u00f3l, a humorr\u00f3l, azt hiszem, Szebeni Andr\u00e1s sokat tud mondani.<\/p>\n\n\n\n Sz.A.: \u00c9n 1988-ban ismertem meg Szentkuthyt, sajnos el\u00e9g k\u00e9s\u0151n, a hal\u00e1la el\u0151tt, aminek akkor persze m\u00e9g semmi jele nem volt. Egy nagy interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk a Kossuth-d\u00edj \u00e1tv\u00e9tele ut\u00e1n. H\u00e1t, az k\u00fcl\u00f6n t\u00f6rt\u00e9net lenne, hogy \u0151 azt hogyan vette. \u201eKiv\u00e1rtam, hogy megadj\u00e1k m\u00e9g ezek nekem\u201d \u2013 mondta, amikor Bencsik G\u00e1bor koll\u00e9g\u00e1mmal ment\u00fcnk, hogy felvegy\u00fck az interj\u00fat. \u0150 el\u0151tte k\u00e9rte a kott\u00e1t, h\u00e1t nem \u00fagy, mint egy miniszter, hanem egyszer\u0171en, hogy mir\u0151l kell majd besz\u00e9lnie. Tudva, hogy eljutok Szentkuthy Mikl\u00f3shoz, elk\u00e9pzeltem, lesz ott egy nagy \u00edr\u00f3-ember, egy nagy \u00edr\u00f3-fejedelem, \u00e9n bemegyek egy kamer\u00e1val, h\u00e1t ez hogy fogja ut\u00e1lni! Mikor bel\u00e9ptem a k\u00f6nyvekkel telezs\u00fafolt lak\u00e1s\u00e1ba, a k\u00f6nyvt\u00e1rszob\u00e1j\u00e1ba, az ablakkal p\u00e1rhuzamosan l\u00e1ttam egy \u00edr\u00f3asztalt, m\u00f6g\u00f6tte egy sz\u00e9ket, \u00e9s evvel p\u00e1rhuzamosan, teh\u00e1t az \u00edr\u00f3asztal m\u00e1sik oldal\u00e1n egy tr\u00f3nszer\u0171 valamit, ott \u00fclt egy hatalmas ember egyetlen foggal. Baloldalon egy pici, t\u00f6r\u00e9keny, mad\u00e1rcsont\u00fa, v\u00e9gtelen\u00fcl kedves asszony, Dollyka, kicsit h\u00e1tr\u00e1bb Tompa M\u00e1ria. Mikor bel\u00e9pt\u00fcnk, fel\u00e1llt, el\u00e9nk j\u00f6tt, ingben, nyakkend\u0151ben, eleg\u00e1nsan, zak\u00f3t nem vett, \u00e9s azt mondta: \u201eSzerrrrvusztok\u201d. Mire mi mondtuk: \u201eJ\u00f3 napot k\u00edv\u00e1nok\u201d. \u201eNe mag\u00e1zz!\u201d H\u00e1t m\u00e9gis\u2026 nem lehet azt mondani csak \u00fagy, spont\u00e1nul Szentkuthynak, aki 80 \u00e9ves, hogy \u201eMikl\u00f3s\u201d?! T.M.: K\u00e9szs\u00e9gesen elm\u00e9lyedt a dedik\u00e1ci\u00f3k fogalmaz\u00e1s\u00e1ban. Elm\u00e9lyedt, mert t\u00f6m\u00f6ren \u00edrt. R\u00e9gi szok\u00e1s: fiatal l\u00e1nyok szokt\u00e1k k\u00e9rni vend\u00e9gt\u0151l, kedves ismer\u0151st\u0151l, hogy eml\u00e9kk\u00f6nyv\u00fckbe \u00edrjanak bele valamely \u00e9let\u00fat-kijel\u00f6l\u0151 t\u00f6m\u00f6r b\u00f6lcsess\u00e9get. Szentkuthy dedik\u00e1ci\u00f3i mintha e szok\u00e1s ford\u00edtottjai lenn\u00e9nek. \u0150 egyr\u00e9szt nem b\u00f6lcsess\u00e9geket dedik\u00e1lt, hanem \u2013 mint hallottuk \u2013 szem\u00e9lyes impressz\u00edv k\u00f6zl\u00e9sei voltak, igaz, a lehet\u0151 legt\u00f6m\u00f6rebbek, m\u00e1sr\u00e9szt sz\u00e1z meg sz\u00e1z helyre sz\u00e9tsz\u00f3rta ezeket a szem\u00e9lyhez sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6zl\u00e9seket, mintha napl\u00f3j\u00e1nak kil\u00f6vell\u00e9sei lenn\u00e9nek. Azok is voltak legt\u00f6bbsz\u00f6r! 1980 okt\u00f3ber\u00e9ben klinikai tart\u00f3zkod\u00e1sa ut\u00e1n ezt v\u00e9ste nekem Az egyetlen metafora fel\u00e9 els\u0151 kiad\u00e1s\u00e1ba: \u201eAz \u00e9n egyetlen \u00e9s leg\u00e9desebb MARI-mnak \u00f6r\u00f6k eml\u00e9k\u00fcl (eml\u00e9kem\u00fcl) azokra legszentebb \u00e9s legidillibb percekre, mikor ebb\u0151l a napl\u00f3t\u00f6red\u00e9kb\u0151l olvasott fel nekem beteg\u00e1gyam mellett, a legnehezebb id\u0151kben, hogy j\u00f3kedvet csin\u00e1ljon b\u00fas magamhoz. Dr\u00e1ga Zebu, ez a Benned \u00e9l\u0151 Szentl\u00e9lek \u00e1ltal Neked mindig siker\u00fcl! Mikl\u00f3sod\u201d.<\/p>\n\n\n\n S.I.: Megk\u00e9rdezem Moh\u00e1s L\u00edvi\u00e1t \u00e9s Tompa M\u00e1ri\u00e1t, akik r\u00e9gebben ismert\u00e9k Mikl\u00f3st, mint \u00e9n: itt, ahogyan megn\u00e9ztem ezt a majd sz\u00e1z dedik\u00e1ci\u00f3t, mind bar\u00e1ti hangv\u00e9tel\u0171\u2026 mintha mind k\u00f6zeli bar\u00e1tnak \u00edrta volna\u2026 r\u00f6vidre fogva: dedik\u00e1lt \u0151 k\u00f6nyvs\u00e1torban?<\/p>\n\n\n\n T.M.: Nem. Idegeneknek dedik\u00e1lt, amikor valaki hozott m\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6nyvet. P\u00e9ld\u00e1ul, ahogy maga, Pista, is hozott m\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra dedik\u00e1ltatni. De k\u00f6nyvs\u00e1torba nem ment el soha. Ha Szentkuthyt re\u00e1lisan akarjuk bemutatni, meg kell mondani, hogy az\u00e9rt nem, mert f\u00e9lt, hogy mag\u00e1nyosan fog petrezselymet \u00e1rulni, ilyenfajta szorong\u00e1s mindig volt benne. Ha ind\u00edtv\u00e1nyozt\u00e1k, hogy menjen, \u0151 azt v\u00e1laszolta, hogy hi\u00fas\u00e1gb\u00f3l nem megy k\u00f6nyvs\u00e1torba dedik\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n M.L.: De ha idegen is volt a dedik\u00e1land\u00f3 k\u00f6nyv tulajdonosa, igyekezett akkor is, mindig szem\u00e9lyes lenni. Nem volt soha rideg. T\u00f6bbsz\u00f6r l\u00e1ttam dedik\u00e1l\u00e1s k\u00f6zben: messzire eln\u00e9zett, kifejezetten al\u00e1zat \u00e9s riadts\u00e1g volt a tekintet\u00e9ben. Mintha azt k\u00e9rdezte volna: \u201eUram, Aty\u00e1m, hogy ker\u00fcl\u00f6k ilyen helyzetbe, hogy valakinek a dedik\u00e1ci\u00f3m \u00e9s a nevem ennyire fontos?\u201d Sok al\u00e1zat volt benne, \u00e9s nagyon \u00e9rdekes, \u00e9n nem ismertem \u00e9letemben embert, aki ennyire h\u00e1l\u00e1s tudott lenni, mint \u0151. A h\u00e1la \u00f3ri\u00e1si jellemz\u0151je volt: a h\u00e1la \u00e9s a szeretet domin\u00e1lt benne. Sokszor dedik\u00e1lt \u0151 olyan embereknek, akiket nemcsak hogy nem ismert, de tal\u00e1n nem is igaz\u00e1b\u00f3l rokonszenvezett vel\u00fck. De nagy h\u00e1la \u00e9lt benne vel\u00fck szemben is: k\u00edv\u00e1ncsi r\u00e1, akarja az al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1t. H\u00e1l\u00e1t \u00e9rzett minden\u00e9rt, a mindens\u00e9g\u00e9rt, az\u00e9rt is, hogy dedik\u00e1ltatnak vele. Mindig ez \u00e9lt benne. No de ami a sz\u00f6veget illeti: ezek nem mindig voltak igaz\u00e1n \u00e9rv\u00e9nyesek, mert sokszor azokhoz is nagyon kedvesen fordult, akik nem voltak igaz\u00e1n j\u00f3 emberei.<\/p>\n\n\n\n T.M.: Igen, erre vonatkozik, amit az el\u0151bb mondtam: \u201eIsten \u00e1ldjon meg\u201d \u2013 de m\u00e1st szeretett volna \u00edrni.<\/p>\n\n\n\n B.D.: El\u0151bb hallottuk, Mikl\u00f3s f\u00e9lt k\u00f6nyvs\u00e1torba menni dedik\u00e1lni, hogy nem lesz el\u00e9g k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge. Amikor \u00e9n 1957 v\u00e9g\u00e9n kiszabadultam a Csillag-b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l, \u00f6sszetal\u00e1lkoztam Mikl\u00f3ssal, aki nagyon \u00f6r\u00fclt nekem, meg\u00f6lelt \u00e9s k\u00e9rdezte, hogy mi volt. Magunkfajta ember nem szereti kapargatni a sebeit, ink\u00e1bb azt mes\u00e9ltem el neki, hogy milyen nagy \u00e9lm\u00e9nyem volt Mozart-reg\u00e9nye. Mikor megjelent, elhat\u00e1roztam, hogy gyorsan elolvasom, de k\u00f6zben letart\u00f3ztattak. P\u00e1r h\u00f3nap m\u00falva megengedt\u00e9k feles\u00e9gemnek, hogy beadja. Csod\u00e1latos \u00e9lm\u00e9ny volt abban a vil\u00e1gban, nem is tal\u00e1lok erre jobb sz\u00f3t, k\u00fcl\u00f6nleges var\u00e1zshegy, arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy az egyik n\u0151alakj\u00e1ban k\u00f6z\u00f6s ismer\u0151s\u00fcnk von\u00e1sait fedeztem fel. De ami az \u00e9rdekes: k\u00e9t katonatiszt volt velem \u00f6sszez\u00e1rva, egyszer\u0171 emberek, legfeljebb ha a polg\u00e1rit elv\u00e9gezt\u00e9k, elk\u00e9rt\u00e9k a Divertimentot, hogy \u0151k is elolvass\u00e1k. \u00c9n megijedtem, mert \u2013val\u00f3ban joggal \u2013 nem n\u00e9ztem ki bel\u0151l\u00fck Szentkuthy-olvas\u00f3t, de legnagyobb meglepet\u00e9semre v\u00e9gigolvast\u00e1k. K\u00f6zben megk\u00e9rdezt\u00e9k, ki az a Watteau, fest\u0151? Ezt azt\u00e1n elmondtam Mikl\u00f3snak, aki hallatlanul b\u00fcszke \u00e9s meghatott lett: \u201eSoha nem gondoltam volna, hogy rabok vigasztal\u00f3ja leszek\u201d. Z.G.: Akkor is neh\u00e9z id\u0151k voltak, mikor az \u00c1rp\u00e1d-gimn\u00e1ziumban unokab\u00e1ty\u00e1mat, Kertesi K\u00e1rolyt tan\u00edtotta. \u00c9n m\u00e9g eg\u00e9szen kis sr\u00e1c voltam, \u00e9s csak arra eml\u00e9kszem, hogy id\u0151nk\u00e9nt n\u00e1lunk otthon megjelent \u2013 el\u00e9g gyakran, kb. hetente \u2013 egy horihorgas pasas. Ahogy bel\u00e9pett az ajt\u00f3n, d\u0151ltek bel\u0151le a viccek, csupa humor, szipork\u00e1z\u00e1s volt k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a leveg\u0151, \u00e9s kap\u00e1sb\u00f3l mindig lek\u00fcld\u00f6tt rum\u00e9rt, hogy grogot f\u0151zz\u00f6n, \u00e9s az m\u00e9g emelje a hangulatot. Nah\u00e1t, ezek a l\u00e1togat\u00e1sok egy id\u0151 ut\u00e1n elmaradtak. Nem tudom, mi\u00e9rt, nem volt a h\u00e1tt\u00e9rben \u00f6sszevesz\u00e9s. M\u00e1sfel\u00e9 vittek az utak. Azt\u00e1n egyszer, j\u00f3csk\u00e1n feln\u0151tt fejjel kezdtem matatni, kotor\u00e1szni a k\u00f6nyvespolcon, \u00e9s akkor tal\u00e1ltam meg ezt a k\u00f6nyvet, ami itt van n\u00e1lam, a Saturnus fia, els\u0151 kiad\u00e1sban. Nem nekem dedik\u00e1lta, de elhoztam, mert szerintem a t\u00e9m\u00e1ba illeszked\u0151en \u00e9rdekes. Nagyany\u00e1mnak sz\u00f3l, aki nagyon aranyos asszony, engem nagyon-nagyon szeretett, \u00e9s dr\u00e1ga, j\u00f3 ked\u00e9ly\u0171, csupa v\u00edgs\u00e1g, minden \u00edz\u00e9ben szeretetrem\u00e9lt\u00f3 ember volt. A k\u00f6vetkez\u0151t \u00edrta neki Szentkuthy: \u201eSimon Ferencn\u00e9nek, a legkedvesebb, legjobb, engem szeret\u0151, v\u00e9d\u0151, \u00f6r\u00f6k nagymam\u00e1mnak, a dics\u0151 Simon-l\u00e1nyok \u2013 ezek voltak any\u00e1m \u00e9s nagyn\u00e9n\u00e9m \u2013 dr\u00e1ga anyj\u00e1nak. Nem baj, \u00e9des egyetlen n\u00e9ni, hogy nem olvashat\u00f3 tud\u00f3s k\u00f6nyvem, mert a sz\u00edv, a sz\u00edv, a j\u00e9zusi k\u00f6z\u00f6s sz\u00edv a l\u00e9nyeg. \u00d6lel\u00e9ssel, h\u00e1l\u00e1val, szerelmes szeretet-h\u0171s\u00e9ggel, 1966. j\u00fanius 22. Szentkuthy Mikl\u00f3s\u201d. T.M.: Ez az\u00e9rt fontos, mert Mikl\u00f3s mindig nagyon b\u00fcszke volt arra, ha nem irodalm\u00e1rok olvast\u00e1k m\u0171v\u00e9t, hanem zen\u00e9szek, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek, term\u00e9szettud\u00f3sok\u2026 \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul az anat\u00f3mus, Zboray G\u00e9za. Bata Imre nemr\u00e9giben besz\u00e9lte el nekem, hogy Szegeden sok fizikus hallgatta a Prae-szemin\u00e1riumot, \u00e9s erre Szentkuthy hallatlanul b\u00fcszke lett. Mint ahogy mindig szerette, ha k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szellemi k\u00f6r\u00f6kb\u0151l val\u00f3 emberek j\u00f6nnek hozz\u00e1. Ez\u00e9rt \u00f6r\u00fcl\u00f6k annak, hogy itt is k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u0171 bar\u00e1tok j\u00f6ttek \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n M.L.: Igen, h\u00e1t ki mindenkinek dedik\u00e1lt? Amikor n\u00e9zt\u00fck dedik\u00e1ci\u00f3it, kider\u00fclt, hogy bar\u00e1toknak, m\u0171v\u00e9szeknek, bej\u00e1r\u00f3n\u0151nek, miniszternek, z\u00f6lds\u00e9g\u00e1rusnak. Egyszer Dollyka megy a Budagy\u00f6ngye piacon \u00e9s az egyik z\u00f6lds\u00e9g\u00e1rus szakavatottan besz\u00e9lni kezd neki Joyce Ullyses-\u00e9r\u0151l, amit tudvalev\u0151, Szentkuthy Mikl\u00f3s ford\u00edtott. Ennek a z\u00f6lds\u00e9g\u00e1rusnak k\u00fcld\u00f6tt azt\u00e1n Mikl\u00f3s egy k\u00f6nyvet, a Doktor Haydn k\u00f6tetet. A k\u00f6vetkez\u0151t \u00edrta bele: \u201eKedves Bar\u00e1tomnak, h\u00e1ztart\u00e1som kimagasl\u00f3 oszlop\u00e1nak, szer\u00e9ny \u00e9tv\u00e1gygerjeszt\u0151k\u00e9nt kiad\u00f3s zenehallgat\u00e1shoz, h\u00e1l\u00e1val \u00e9s szeretettel: Szentkuthy Mikl\u00f3s. 1982. november 10.\u201d. T.M.: Egy kis p\u00e9lda arra, hogy milyen humora volt Szentkuthynak \u00e9s feles\u00e9g\u00e9nek, Dollynak is. Mikor 1980 nyar\u00e1n megjelent a Prae, n\u0151v\u00e9rem, aki vid\u00e9ken \u00e9l, az aj\u00e1nd\u00e9kba kapott k\u00e9t k\u00f6tetet dedik\u00e1latlanul hazavitte. Egy alkalommal elj\u00f6tt megl\u00e1togatni \u0151ket. K\u00e9t t\u00e1sk\u00e1ban hozta a kertj\u00fckben szedett tem\u00e9rdek gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t meg z\u00f6lds\u00e9get. Mikl\u00f3s meg Dolly \u00f6sszedugt\u00e1k a fej\u00fcket: vajon Cisszi mi\u00e9rt nem hozta el a Prae-t dedik\u00e1ltatni? Azt\u00e1n neki is szegezt\u00e9k a k\u00e9rd\u00e9st: \u201eH\u00e1t mag\u00e1nak nem fontos, hogy \u00e9n dedik\u00e1ljam a Prae-t?\u201d Mire az \u0151 spont\u00e1n v\u00e1lasza: \u201e\u00d3, annyi z\u00f6lds\u00e9get hoztam, hogy m\u00e1r nem tudtam elhozni a k\u00e9t k\u00f6tetet, \u2013 majd legk\u00f6zelebb.\u201d. Erre kit\u00f6rt a hangos hahota, Szentkuthy nagyon \u00e9lvezte, hogy a k\u00e1poszta meg a Prae valahogy egy m\u00e9rlegre ker\u00fcltek. \u00c9s a k\u00f6vetkez\u0151 alkalommal ezt \u00edrta be neki a k\u00f6nyvbe: \u201eDr\u00e1ga j\u00f3 Cisszinek, aki leg\u00e9desebb aj\u00e1nd\u00e9koz\u00f3 kedv\u00e9ben ma is sok z\u00f6lds\u00e9get hozott (borral) Tatab\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, de most valahogy m\u00e9gis belef\u00e9rt a Prae: bab, karal\u00e1b\u00e9, k\u00e1poszta, kapor, stb., stb., k\u00f6z\u00e9 = ennek a szerencs\u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3nak az eml\u00e9k\u00e9re, \u00f6r\u00f6m\u00e9re k\u00f6sz\u00f6nti mag\u00e1t (Mari testv\u00e9r\u00e9t!) h\u00e1l\u00e1s szeretettel: 1980 VIII. 1. Mikl\u00f3sa\u201d.<\/p>\n\n\n\n Z.G.: Itt most t\u00f6bbsz\u00f6r elhangzott a h\u00e1la. Nekem van egyetlen plauzibilis elgondol\u00e1som, hogy vajon ez a sz\u00f3 mi\u00e9rt szerepel annyiszor? \u0150 szellem\u00f3ri\u00e1s volt, j\u00f3csk\u00e1n t\u00fal az irodalmon. Hatalmas \u00e1ttekint\u00e9se volt a vil\u00e1gr\u00f3l, viszont azzal is tiszt\u00e1ban volt, hogy el\u00e9g nehezen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151k a m\u0171vei. Tal\u00e1n ezt tudva \u00e9rezhetett h\u00e1l\u00e1t olvas\u00f3i ir\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n T.M.: Felt\u00e9tlen\u00fcl, mert egyr\u00e9szt igaz, amit el\u0151bb L\u00edvia mondott, hogy az al\u00e1zat, a h\u00e1la \u00e9s a szeretet domin\u00e1lt benne. Dedik\u00e1ci\u00f3i st\u00edlusa r\u00e9v\u00e9n szinte szuggeszt\u00edv kapcsolatot teremtett olvas\u00f3j\u00e1val, akinek az oldal\u00e1r\u00f3l n\u00e9zve a m\u00e1gia folytat\u00f3dik majd. Ah\u00e1nyszor el\u0151veszi a k\u00f6nyvet, mindig frissnek hat a dedik\u00e1l\u00e1s pillanat\u00e1nak az \u00e9lm\u00e9nye. Hiszen az olvas\u00f3 kiv\u00e1ncsian v\u00e1rta, ismerv\u00e9n Szentkuthyt, mit fog vajon bele\u00edrni neki, szem\u00e9lyre sz\u00f3l\u00f3an. Ez a t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171 j\u00e1t\u00e9k \u00e9rz\u0151dik a magas fokon kicsiszol\u00f3dott dedik\u00e1ci\u00f3kon. H\u00e1l\u00e1s volt az\u00e9rt is, hogy olvas\u00f3ja r\u00e9szt vesz ebben a j\u00e1t\u00e9kban. Ez a j\u00e1t\u00e9k viszont, valljuk be, n\u00e9ha k\u00edm\u00e9letlen volt. De h\u00e1t aki mag\u00e1val szemben olyan \u00f6nkritikus \u00f6narck\u00e9pet v\u00e9sett pap\u00edrra, mint \u0151\u2026 Sokan azt hiszik, g\u0151g\u00f6s volt, mivel v\u00e1laszai n\u00e9ha durv\u00e1n \u00e9s \u00e9lesen hatottak, mint egy \u00fct\u0151hangszer. Volt benne brutalit\u00e1s? Lehet, de ezt gyermekdeds\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad. P\u00e9ld\u00e1ul ismer\u00fcnk ugye olyan dedik\u00e1ci\u00f3t, melyben ny\u00edltan le\u00edrja: \u201enem kell elolvasnod, ha ez t\u00fal magas neked\u2026\u201d, stb. Dollyval n\u00e9ha cenz\u00far\u00e1ztuk! Mert d\u00e9monis\u00e1ga \u00e9s gyermekdeds\u00e9ge, t\u00e1voli perspektivikus l\u00e1t\u00e1sa \u00e9s gyermek-kuck\u00f3 b\u00e9lelts\u00e9ge olyan h\u00e1zass\u00e1gban \u00e9lt benne, egy olyan k\u00fcl\u00f6nleges egym\u00e1sra hat\u00e1sban, ami nagyon kev\u00e9s embern\u00e9l fordul el\u0151.<\/p>\n\n\n\n B.D.: Meg tal\u00e1n vitalit\u00e1sa is oka lehetett. A vitalit\u00e1snak egyik lehets\u00e9ges kifejez\u00e9se a nyerses\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n Sz.K.: \u00c9n a brutalit\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt azt \u00e9rzem, hogy tal\u00e1n \u0151 volt a sznobizmus \u00e9s a konvenci\u00f3k leg\u00e1d\u00e1zabb gy\u0171l\u00f6l\u0151je. A mai magyar irodalmi \u00e9let, \u00e9s a mai magyar irodalmi kritika nagy r\u00e9szben a sznobizmus \u00e9s a konvenci\u00f3k marionett-figur\u00e1ib\u00f3l \u00e1ll. Szentkuthy ezekt\u0151l meg\u0151r\u00fclt. Eml\u00e9kszem, egy alkalommal valaki a nouveau romant kiejtette a sz\u00e1j\u00e1n: felugrott az \u00edr\u00f3asztal\u00e1t\u00f3l, \u0151rj\u00f6ngve d\u00fch\u00f6ng\u00f6tt, zseni\u00e1lisan szedte \u00edzekre azt az irodalmi mozgalmat, ami akkor az eg\u00e9sz vil\u00e1got el\u00e1rasztotta, \u00e9s ami ma is hat a magyar irodalomra, irodalomkritikusokra. \u0150 akkor \u00e9s azokt\u00f3l kapott d\u00fchrohamot, akikr\u0151l \u00fagy \u00e9rezte, hogy sznobk\u00e9nt k\u00f6zelednek hozz\u00e1. Nem v\u00e1rta el azt, hogy \u0151t zseninek tarts\u00e1k, sem azt, hogy tisztelj\u00e9k. Sz\u00e1mtalanszor el\u00e9g tiszteletlen\u00fcl vitatkoztunk, r\u00f6h\u00e9cselt\u00fcnk, meg ironiz\u00e1ltunk n\u00e1la. De att\u00f3l meg\u0151r\u00fclt, ha valaki al\u00e1zattal k\u00f6zeledett hozz\u00e1, a \u201eNagy Mesterhez\u201d. Ezt nem b\u00edrta elviselni, sznobnak \u00e9s hamisnak \u00e9rezte, ilyenkor volt rendk\u00edv\u00fcl goromba \u00e9s d\u00fch\u00f6s.<\/p>\n\n\n\n M.L.: Egy riporter j\u00e1rt n\u00e1la, azt gondolta, hogy a Prae szerz\u0151j\u00e9hez sznobos dum\u00e1kkal kell j\u00f6nni. \u201eSz\u00f3f\u00e9tisekkel \u00e9s fogalom-totemekkel\u201d, ahogy maga Szentkuthy mondogatta. A riporter magasr\u00f6pt\u0171, \u201efiloz\u00f3fikus\u201d sz\u00f3\u00e1radat\u00e1ra Mikl\u00f3s egyre m\u00e9lyebbre s\u00fcllyedt fotel\u00e9ben, n\u00e9zett, n\u00e9zett, \u00e9s ezt ny\u00f6sz\u00f6r\u00f6gte Dollynak, mint egy gyerek: \u201eNem \u00e9rtem! nem \u00e9rtem!\u201d<\/p>\n\n\n\n Z.G.: Ne haragudjon meg, nekem m\u00e1s eml\u00e9keim vannak vele, hadd k\u00e9rdezzem meg, mit jelent az, hogy brut\u00e1lis volt? Teh\u00e1t azt, hogy nekiesett valakinek, hogy te egy marha vagy? vagy mi?<\/p>\n\n\n\n Sz.A.: Illusztr\u00e1ci\u00f3 ehhez: mikor \u00e9n elk\u00e9sz\u00edtettem azt a sz\u00e1z kock\u00e1t, akkor telefonon mag\u00e1nak, M\u00e1ria, elmondtam, hogy ezek a k\u00e9pek nem \u00e9ppen h\u00edzelg\u0151ek, hanem el\u00e9gg\u00e9 karakteresek, nem baj-e? Mire maga mondta, dehogy baj, s\u0151t. Felvittem egy k\u00f6teg k\u00e9pet Mikl\u00f3snak. Nem azt mondom, hogy cs\u00faf embert csin\u00e1ltam bel\u0151le, err\u0151l sz\u00f3 sincs, de a fotogr\u00e1fus sz\u00e1nd\u00e9ka az, hogy azt \u00f6r\u00f6k\u00edtse meg, ami benne van! Ezek a nagy gesztusok, az egyetlen foga\u2026 Mikl\u00f3s elkezdte n\u00e9zni a k\u00e9peket: \u201e\u00c1llati j\u00f3, milyen ronda vagyok ezen\u2026 egy eg\u00e9sz ilyen p\u00fap, dagasztott t\u00e9szta van az arcomon\u2026\u201d \u2013 \u00c9s h\u00e1t ez rossz? \u2013 k\u00e9rdeztem. \u201eDehogy rossz! de ronda vagyok!\u201d Ott \u00fcltem mellette egy s\u00e1mlin, \u0151 n\u00e9zegette a k\u00e9peket: egy k\u00e9p egy perc, azt\u00e1n \u00e1tpasszolta Dollynak \u00e9s Marinak. Ha \u0151k nem n\u00e9zt\u00e9k, akkor \u0151 is abbahagyta, nem n\u00e9zte tov\u00e1bb, ami ott volt el\u0151tte. Volt egy k\u00e9p, amin volt egy olyan s\u00e1t\u00e1ni-f\u00e9le nevet\u00e9s, egyszer csak megsz\u00f3lalt: \u201eOlyan vagyok ezen, mint maga az \u00f6rd\u00f6g! Ezt a fogamat, neked fogom adni, ez \u00fagy divat, f\u00fclbeval\u00f3nak!\u201d Fantasztikus volt. 2. \u00c9n klinikai r\u00f6ntgenez\u00e9sek ut\u00e1n itthon haldoklom reum\u00e1val. 3. Lak\u00e1som k\u00e9tharmada egy h\u00f3napja rom \u00e9s rombol\u00e1s. J\u00e1rhatatlan, haszn\u00e1lhatatlan. (Z\u00e1r\u00f3jelben): \u00daj v\u00edz \u00e9s villanyvezet\u00e9kek, ny\u00edlt \u00e1tj\u00e1r\u00f3k! (Ford\u00edts-jel, azt\u00e1n 2. oldal bekeretezve). 4. K\u00f6nyvemet (Fri-Hi) majd lak\u00e1sodra vagy m\u00e1s megadott c\u00edmedre k\u00fcld\u00f6m el \u2013 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sod szent rumlij\u00e1ban bizony\u00e1ra elkall\u00f3dn\u00e9k. (Teh\u00e1t itt van az a bizonyos visszah\u00faz\u00f3d\u00e1s, szer\u00e9nys\u00e9g, hogy az \u0151 k\u00f6nyv\u00e9re \u00e9n mi\u00e9rt is vigy\u00e1zn\u00e9k?). 5. H\u00e1la, h\u00e1la minden ihlet\u0151 seg\u00edts\u00e9ged\u00e9rt! 6. Isten \u00e1ld\u00e1sa legyen m\u0171veden \u00e9s sikereidon, Thai-f\u00f6ldt\u0151l haz\u00e1nk megszentelt provinci\u00e1j\u00e1ig. Leg\u00e9nebb \u00e9neddel az \u00e9n leg\u00e9nebb \u00e9nem, Mikl\u00f3s\u201d (csillag, felki\u00e1lt\u00f3jel). Persze, ez volt a gesztus. Z.G.: Szerintem nagyon j\u00f3, hogy te \u00edgy tudod ut\u00e1nozni. Mert \u0151t, a Fity\u00f3t, ahogy nevezt\u00e9k tan\u00edtv\u00e1nyai, l\u00e1tni \u00e9s hallani kellett egyszerre. Ez, amit elmondunk, lehet, hogy \u00e9rdekes lesz \u00edgy, de az biztos, hogy a k\u00e9p nagyon hi\u00e1nyzik. \u00c9s amikor te elmondtad, hogyan n\u00e9zett ki, milyen volt az arca, az nagyon megjelen\u00edt\u0151 erej\u0171 volt, \u00e9s hozz\u00e1tartozik az eg\u00e9sz jelens\u00e9ghez, \u00f3ri\u00e1si szemei, hatalmas szem\u00f6ld\u00f6ke\u2026<\/p>\n\n\n\n T.M.: Az, hogy Szentkuthy terjedelemre is \u00f3ri\u00e1si \u00e9letm\u0171vet alkotott, egy\u00e1ltal\u00e1ban nem jelentette azt, hogy ne lett volna szenved\u00e9lye a s\u0171r\u00edt\u00e9s. Mindig a zenei kifejez\u00e9st emlegette: \u201estretta, stretta!\u201d \u00c9s azt a p\u00e9ld\u00e1t hozta fel, hogy a g\u00f3tikus gy\u00e1mk\u00f6veken 30-40 centi \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 helyen, egyetlen k\u0151b\u0151l kifaragott jelenet l\u00e1that\u00f3: p\u00e9ld\u00e1ul Her\u00f3des lakom\u00e1ja Salom\u00e9 t\u00e1nc\u00e1val, vagy a H\u00e1rom kir\u00e1lyok im\u00e1d\u00e1sa, a betlehemi gyermekgyilkoss\u00e1g, stb. \u2013 az ilyen kis helyen \u00f6sszes\u0171r\u00edtett dr\u00e1mai jeleneteket \u00e9rezte mindig nosztalgikusan ihlet\u0151 \u00e9s k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ldak\u00e9pnek. A dedik\u00e1ci\u00f3k ilyen strett\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n M.L.: M\u00e9g egyszer a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9re visszat\u00e9rve: roppant nagy szeretet \u00e9lt Szentkuthyban. \u00c9s ez a legt\u00e1gabb \u00e9rtelemben vett szeretet volt. Amit nem lehet meghat\u00e1rozni hipokrita kispolg\u00e1ri m\u00f3don. Egyetlen szempont \u00e9lt benne m\u00e9gis: a m\u00e1sik ember akarat\u00e1nak \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak v\u00e9gtelen tisztelete. Az is hozz\u00e1tartozik a Szentkuthy-k\u00e9phez, hogy h\u00edv\u0151 kereszt\u00e9ny volt, akiben v\u00e9g\u00fcl is minden szenved\u00e9ly lassan szeretett\u00e9 szel\u00edd\u00fcl, Krisztus vonz\u00e1s\u00e1ban. \u00c9n ezt \u00e1lland\u00f3an \u00e9szleltem rajta. \u00d3ri\u00e1si szeretet \u00e9lt benne, az univerzum szeretete, az evol\u00faci\u00f3 szeretete, furcsa kimondani, m\u00e9g a b\u0171n szeretete is, legal\u00e1bbis ennek tudom\u00e1sulv\u00e9tele. \u00c9s persze megint a h\u00e1la j\u00f6n el\u0151, mert a n\u0151i nem szeretete, igen, ez is nagyon fontos volt neki. Az\u00e9rt volt akkora sikere vil\u00e1g\u00e9let\u00e9ben a n\u0151kn\u00e9l, mert gyermekien h\u00e1l\u00e1s tudott lenni. \u00c9s a gyermeki h\u00e1l\u00e1ra minden n\u0151 \u00e9rz\u00e9keny, lehet plutokrata vagy arisztokrata, lehet takar\u00edt\u00f3n\u0151 vagy k\u00e9kharisnya.<\/p>\n\n\n\n Z.G.: Azt hiszem, ennek van egy m\u00e1sik oka. B\u00e1r nem akarok maga helyett n\u0151i szemsz\u00f6gb\u0151l \u201eszak\u00e9rteni\u201d, de olyan egy\u00e9nis\u00e9g volt, aki ha megjelent, r\u00e1 kellett figyelni. Blake mondja: \u201eAkinek az arca nem ad f\u00e9nyess\u00e9get, soha nem lesz csillag\u201d.<\/p>\n\n\n\n M.L.: Igen, de ha egy f\u00e9rfire odafigyel\u00fcnk, az mer\u0151 sznobizmusb\u00f3l is lehet. Mert mindny\u00e1jan sznobok vagyunk valamelyest, \u00e9s egy diadalmas f\u00e9rfit nagyon k\u00f6nny\u0171 szeretni. De igaz\u00e1n m\u00e9lyen szeretni, b\u00e1rki legyen is, a h\u00e1la \u00e9rzelme miatt lehet: minden apr\u00f3 kedvess\u00e9g\u00e9rt, gesztus\u00e9rt Szentkuthy hihetetlen\u00fcl h\u00e1l\u00e1s tudott lenni.<\/p>\n\n\n\n T.M.: Soha nem felejtette el azt, aki j\u00f3t tett vele. N\u00e9ha m\u00e9g k\u00ednos is volt ez: furcsa helyzetet sz\u00fclt, ha tal\u00e1lkoz\u00e1sukkor valaki elfelejtette vagy neglig\u00e1lta Szentkuthyt, aki viszont nem felejtette el ezt a valakit, mert j\u00f3 intenz\u00edv eml\u00e9kei voltak r\u00f3la.<\/p>\n\n\n\n S.I.: \u00c9s ezek a dedik\u00e1ci\u00f3k j\u00f3 alkalmak voltak arra, hogy \u0151 \u00edgy vagy \u00fagy kit\u00e1rulkozzon, nem?<\/p>\n\n\n\n M.L.: Igen, ha tartalomelemz\u00e9ssel n\u00e9zn\u00e9nk v\u00e9gig a dedik\u00e1ci\u00f3kat: \u201eh\u00e1l\u00e1val\u201d.<\/p>\n\n\n\n B.D.: \u201eT\u00fczes h\u00e1l\u00e1val\u201d \u2013 \u00edrja egy alkalommal nekem.<\/p>\n\n\n\n T.M.: P\u00e9ld\u00e1ul, ha valaki elfelejtette \u0151t, ha valaki h\u00e1l\u00e1tlan volt hozz\u00e1, annak is oda\u00edrta, hogy \u201eh\u00e1l\u00e1val\u201d, teh\u00e1t felmer\u00fcl az \u0151szintes\u00e9g k\u00e9rd\u00e9se ezekben a rendk\u00edv\u00fcl manierista dedik\u00e1ci\u00f3kban. Nagyon sok embert zavarba ejtett Szentkuthy, viszont \u0151t soha nem lehetett zavarba ejteni. Egy k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 magyar bar\u00e1tom mondta nekem: Szentkuthy dedik\u00e1ci\u00f3ja annyira zavarba ejtette \u0151t, hogy elj\u00f6nne Szentkuthyhoz, de kiz\u00e1r\u00f3lag az\u00e9rt, mert szeretn\u00e9 zavarba hozni, az asztal al\u00e1 gy\u00f6t\u00f6rni. Sz\u00f3val ilyen ellenreakci\u00f3 is l\u00e9tezik. Szerettem volna, ha ez a tal\u00e1lkoz\u00e1s l\u00e9trej\u00f6n. Ugyanis Mikl\u00f3st nem lehetett zavarba hozni. Legfeljebb azt mondta: \u201eTe, most gondolkodnom kell, hagyj\u00e1l b\u00e9k\u00e9n egy kicsit\u201d. \u00c9s nyugodtan kin\u00e9zett az ablakon, ha akarta, percekig n\u00e9m\u00e1n v\u00e9giggondolt mindent, mik\u00f6zben a m\u00e1sikat k\u00e9nyszer\u0171en zavart cs\u00f6nd vette k\u00f6r\u00fcl. Azt\u00e1n m\u00e9lyen belen\u00e9zett a szem\u00e9be\u2026 h\u00fa, azok a fix tekintetei!<\/p>\n\n\n\n M.L.: Ez biztos, de az\u00e9rt \u0151 dr\u00e1ga \u00f6reg b\u00f6lcs b\u00f6l\u00e9ny volt, nem ment bele olyan szitu\u00e1ci\u00f3ba, melyben zavarba j\u00f6hetett volna. Teh\u00e1t k\u00f6nyvnapi s\u00e1torba is az\u00e9rt nem ment el, mert b\u00f6lcsen kiker\u00fclte azokat a helyzeteket, melyek szorong\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k volna el.<\/p>\n\n\n\n T.M.: Itt eszembe jut egy anekdota: Berzsenyi D\u00e1nielt megk\u00e9rte egy le\u00e1nyka, \u00edrjon az eml\u00e9kk\u00f6nyv\u00e9be valami sz\u00e9pet. A fiatal k\u00f6lt\u0151t\u0151l ennyi tellett: \u201eHamarossan nem jut m\u00e1s eszembe, mint a nevem: Berzsenyi D\u00e1niel\u201d. \u2013 Milyen k\u00edn lehetett m\u00e9g a legnagyobb k\u00f6lt\u0151nek is r\u00f6gt\u00f6n\u00f6zni, \u2013 ahogy N\u00e1dor Tam\u00e1s j\u00f3l elemezte. Sz.K.: M\u00e9g egy m\u00e1sik von\u00e1st is \u00e9rzek egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9ben: besz\u00e9lget\u00e9seink sor\u00e1n sz\u00f6rny\u0171 kegyetlen\u00fcl tudott m\u0171veket elemezni, m\u00e9gpedig a kor divatos m\u0171veit. Senki \u00fagy le nem v\u00e1gta k\u00e9t mondatban az \u00e9ppen \u00fcgyeletes zseninek kiki\u00e1ltott \u00edr\u00f3t, mint \u0151. Teh\u00e1t val\u00f3ban nem volt irigy, ez t\u00e9ny \u00e9s val\u00f3. \u0150 egyszer\u0171en az \u00e9rtelm\u00e9vel szedett \u00edzekre mindent. \u00c9s \u00e9n \u00fagy \u00e9rzem, hogy volt benne valamif\u00e9le olaszos, arisztokratikus barokkos g\u0151g is, amely onnan sz\u00e1rmazott, hogy iszonyodott att\u00f3l a sok h\u00fclyes\u00e9gt\u0151l, amivel el\u00e1rasztott\u00e1k az irodalmat, meg a foly\u00f3iratokat, meg a lapokat\u2026 pontosan tudta, milyen szellemi f\u00f6l\u00e9nyben van kor\u00e1val szemben. Eml\u00e9kezzen vissza, hogy kinevette azokat, akik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 izmusokban rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00e1s\u00e1ra k\u00e9rt\u00e9k fel. Pontosan tudta, hogy tem\u00e9rdek modern ir\u00e1nyzat ideje lej\u00e1rt. Balzac sokkal korszer\u0171bb \u00edr\u00f3, mint X, Y, Z, aki felmeleg\u00edtett izmusokat hoz el\u0151. Val\u00f3ban, volt benne valami g\u0151g, a szellemi magasabbrend\u0171s\u00e9g k\u00f6vetkezt\u00e9ben, de ez teljes joggal volt, ez hozz\u00e1tartozott az egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9hez. Az \u0151 kedvess\u00e9ge \u00e9s al\u00e1zatoss\u00e1ga ebb\u0151l is ered, hogy ezt igyekezett pal\u00e1stolni. Sz\u00e9gyellte azt, hogy \u0151 ennyire tehets\u00e9ges \u00e9s okos, \u00e9s hogy ez\u00e9rt g\u0151g\u00f6s.<\/p>\n\n\n\n T.M.: Egy 17. sz\u00e1zadi francia herceg, Duc de Rohan jelmondat\u00e1t id\u00e9zte sokszor Szentkuthy: \u201eEn me regardant je me d\u00e9daigne, en me comparant je suis fier, je suis duc de Rohan!\u201d (A t\u00fck\u00f6rbe n\u00e9zve megvetem magam, m\u00e1sokkal \u00f6sszehasonl\u00edtva b\u00fcszke vagyok magamra, \u00e9n Duc de Rohan vagyok!)<\/p>\n\n\n\n S.I.: \u00c9szrevettem, hogy ezekben a dedik\u00e1ci\u00f3kban rengeteg m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1tter\u0171 utal\u00e1s is van. Esetleg el\u0151fordulhatott-e olyan komikus eset, hogy az illet\u0151, akinek dedik\u00e1lt, nem \u00e9rtette, mit \u00edrt neki?<\/p>\n\n\n\n M.L.: Nem hiszem. A helyzet- vagy jellemelemz\u00e9s mindig v\u00e1gott. De mint m\u0171veiben, itt is n\u00e9ha \u00e1larcban jelent meg, \u00e9s ami m\u00e9g l\u00e9nyeges, mivel \u00e9vtizedeken \u00e1t tan\u00e1r volt, pedag\u00f3gusk\u00e9nt is megjelent. Volt tan\u00edtv\u00e1nyai egybehangz\u00f3an mondj\u00e1k, hogy igen nagy esze volt, de k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00f3 volt.<\/p>\n\n\n\n Sz.K.: Nekem van egy olyan dedik\u00e1ci\u00f3 birtokomban, mely irodalomt\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9rdekess\u00e9g\u0171: a Megszabad\u00edtott Jeruzs\u00e1lembe ezt \u00edrta: \u201eKedves j\u00f3 Szalay K\u00e1roly, ezt a k\u00f6nyvet v\u00edgan teheted zsebre, v\u00edgan is dedik\u00e1lom, mert ny\u00edltan nem Orpheus-k\u00f6tet, nincs dolgod vele, pedig hajsz\u00e1lon m\u00falott, hogy orphiz\u00e1l\u00f3dj\u00e9k.\u201d<\/p>\n\n\n\n Z.G.: Mari, megenged egy k\u00e9rd\u00e9st? Maga t\u00e9nyleg a legk\u00f6zelebbi munkat\u00e1rsa volt. Mag\u00e1nak mit \u00edrt?<\/p>\n\n\n\n T.M.: P\u00e9ld\u00e1ul az utols\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9be, a Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sokba \u00edrt sorai m\u00e1r teljesen transzcendent\u00e1lis hangulat\u00faak. Azt \u00edrta, hogy a mi kapcsolatunknak \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnknek a s\u00falypontja a m\u00e1svil\u00e1gra helyez\u0151dik \u00e1t, \u00e9s err\u0151l ez a dedik\u00e1ci\u00f3 titul\u00e1ris dekr\u00e9tum, melyet hatan hiteles\u00edtettek al\u00e1\u00edr\u00e1sukkal: Michael, Raphael, \u00e9s Gabriel arkangyalok, valamint Szent Mikl\u00f3s, Szent M\u00e1ty\u00e1s, \u00e9s Szent Erazmusz[1].<\/p>\n\n\n\n — * —<\/p>\n\n\n\n N\u00e1dor Tam\u00e1s nem tudott elj\u00f6nni a kerekasztal besz\u00e9lget\u00e9sre, de elk\u00fcldte megjegyz\u00e9seit Szentkuthy Mikl\u00f3s dedk\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n N\u00e1dor Tam\u00e1s: A k\u00e1pr\u00e1zat k\u00e9zjegyei Szentkuthy Mikl\u00f3s: V\u00e1logatott dedik\u00e1ci\u00f3k (Hamvas Int\u00e9zet, 2007) \u00d6r\u00f6k k\u00f6zels\u00e9g, ezer eml\u00e9k Kerekasztal-besz\u00e9lget\u00e9s A Magyar R\u00e1di\u00f3 1990 j\u00fanius\u00e1ban st\u00fadi\u00f3-felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtett Szentkuthy Mikl\u00f3s dedik\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l. A besz\u00e9lget\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151i: Bar\u00f3ti Dezs\u0151 \u2013 irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Bogd\u00e1n Hajnal \u2013 grafikus, Kolozsv\u00e1ri Grandpierre Emil \u2013 \u00edr\u00f3, Moh\u00e1s L\u00edvia \u2013 pszichol\u00f3gus, Salamon Istv\u00e1n \u2013 riporter, Szalay K\u00e1roly \u2013 \u00edr\u00f3, Szebeni Andr\u00e1s \u2013 fot\u00f3m\u0171v\u00e9sz, Szemethy […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":153,"menu_order":3,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[6],"class_list":["post-157","page","type-page","status-publish","hentry","category-esszek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/157","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=157"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/157\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":172,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/157\/revisions\/172"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/153"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=157"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=157"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
El\u00e9g gyorsan belej\u00f6tt\u00fcnk a j\u00e1t\u00e9kba, \u00e9s az \u0151 sz\u00ednes gesztusai, fell\u00e9p\u00e9se olyan invenci\u00f3zusan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt n\u00e1lam, hogy egyszer\u0171en fogyott a film, fantasztikus mennyis\u00e9gben. Ami annyit jelent, hogy j\u00f3 az alany. Ez \u0151t egy\u00e1ltal\u00e1n nem zavarta. Nyilatkozott, besz\u00e9lt az interj\u00faban: \u00e9lete\u2026 irodalom\u2026 a k\u00f6nyv\u2026politika\u2026 vall\u00e1s\u2026 emberek\u2026 \u00e9s n\u00e9ha kisz\u00f3lt az objekt\u00edv fel\u00e9: \u201eGyerrre bele ide eg\u00e9szen az arrrcomba!\u201d. Igazi happening volt, ami ott zajlott. Ha valaki egy sz\u00f3t sz\u00f3lt, p\u00e9ld\u00e1ul Dollyka keksszel k\u00edn\u00e1lt benn\u00fcnket, \u0151 kisz\u00f3lt tr\u00e9f\u00e1san: \u201eL\u00e1tj\u00e1tok ez, ez eg\u00e9sz nap kekszet eszik. Erre k\u00f6lt\u00f6m a p\u00e9nzem, ezt eszi 30 \u00e9ve\u2026\u201d. Mindezzel egy\u00fctt ott \u00fclt egy hatalmas rajzt\u00e1bl\u00e1val a kez\u00e9ben, melyre az \u0151 v\u00e1zlatai voltak fel\u00edrva. Mikor a k\u00e9rd\u00e9sekre v\u00e1laszolt, nem lehetett kilend\u00edteni.
L\u00e1ttam \u0151t dedik\u00e1lni: Kev\u00e9ssel a mi riportunk ut\u00e1n a Francia Int\u00e9zetben sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t egy rossz leveg\u0151j\u0171, meleg pince-gal\u00e9ri\u00e1ban nyitott\u00e1k meg. Ott \u00fclt s\u00f6t\u00e9t \u00f6lt\u00f6nyben: m\u00e9lyen meg volt hatva. Fekete falakon f\u00fcggesztett\u00e9k ki rajzait\u2026 akkor frissen jelent meg a Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok k\u00f6tete\u2026 \u00e9s j\u00f6ttek a rajong\u00f3k \u00e9s hozt\u00e1k a k\u00f6nyveket dedik\u00e1lni. Azt\u00e1n hozt\u00e1k a pezsg\u0151t, a szendvicseket \u00e9s a t\u00f6bbit. \u00c9s \u0151 dedik\u00e1lt. Az sem volt semmi. K\u00f6zben fecsegtem az emberekkel, kimentem, bej\u00f6ttem, \u00e9s egy id\u0151 ut\u00e1n azt vettem \u00e9szre, hogy integetett fel\u00e9m, k\u00f6zben levette a zak\u00f3t, \u00e9s kezdtem agg\u00f3dni, mert teljesen csatakos volt az inge\u2026 mint aki kem\u00e9ny fizikai munk\u00e1t v\u00e9gzett\u2026 K\u00e9rdeztem: nem lesz rosszul? Nem, nem lett rosszul, semmi baja nem lett.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 dedik\u00e1ci\u00f3t t\u0151le m\u00e9g 1936 t\u00e1j\u00e1n kaptam, amikor Szerb Antal lak\u00e1s\u00e1n megismerkedt\u00fcnk. Bar\u00e1ts\u00e1gunk ett\u0151l kezdve, k\u00e9nyszer\u0171 megszak\u00edt\u00e1sokkal, val\u00f3ban hal\u00e1l\u00e1ig tartott, \u00e9s b\u00e1r a h\u00e1bor\u00fa alatt az els\u0151 dedik\u00e1lt k\u00f6tetek elvesztek, nagyon boldog vagyok, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a M\u00fazs\u00e1k testamentuma c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tete megjelen\u00e9sekor, 1985 okt\u00f3ber\u00e9ben dedik\u00e1lt: \u201eBar\u00f3ti Dezs\u0151nek, legforr\u00f3bb bar\u00e1ti szeretettel, h\u00e1l\u00e1val, \u00f6r\u00f6mmel, Geistesgeschichte szent havers\u00e1ggal\u201d \u2013 amiben van egy kis ir\u00f3nia is, szellemt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sem miatt, de \u201ehavers\u00e1ggal\u201d\u2026 Sz\u00f3val ez is Szentkuthy-m\u0171, \u00e9s v\u00e9gtelen\u00fcl sajn\u00e1lom, hogy ezt a b\u00f6rt\u00f6n-\u00e9lm\u00e9nyt nem \u00edrattam be a Mozart-k\u00f6tetbe, pedig m\u00e9g gondoltam is r\u00e1\u2026 De azt\u00e1n \u00fagy v\u00e9ltem, t\u00fal patetikus lenne, \u00e9s t\u00e1n ezt nem v\u00e1llaln\u00e1\u2026 Most m\u00e1r nagyon b\u00e1nom. Megpr\u00f3b\u00e1lom rekonstru\u00e1lni magamban, hogy milyen sz\u00e9pet \u00edrt volna bele!<\/p>\n\n\n\n
Na, amikor \u00e9n ezt olvastam, teljesen el voltam \u00e1mulva, hogy \u00e9n ezt az embert ismertem, \u00e9s h\u00e1t ilyen? Akkor kezdtem el olvasni ezt a k\u00f6nyvet, az ut\u00f3szav\u00e1t is. Amikor tavaly megjelent m\u00e1sodik kiad\u00e1sban, Tompa M\u00e1ria gondoz\u00e1s\u00e1ban, az ut\u00f3sz\u00f3t el\u0151re tette. Szerintem ragyog\u00f3 \u00f6tlet volt, mert egy ilyen szokatlan, t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9ny ellenes invok\u00e1ci\u00f3 egyszer\u0171en elk\u00e9peszt\u0151. Amikor megjelent Az egyetlen metafora fel\u00e9 m\u00e1sodik kiad\u00e1sban, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel olvastam, \u00e9s az\u00f3ta is visszamen\u0151leg, mindazt, amit tudtam, megszereztem. Egyszer felvettem a telefont, gondoltam felh\u00edvom. Akkor bejelentkeztem, \u00e9s mondtam, ki vagyok, tal\u00e1n eml\u00e9kszik m\u00e9g r\u00e1m. Hogyne, mondta, mi \u00fajs\u00e1g veled\u2026 El is mentem hozz\u00e1. M\u00e1ria, maga nyitott ajt\u00f3t, hoztam k\u00f6nyveimet a t\u00e1sk\u00e1mban, egy eg\u00e9sz puttonnyal, \u00e9s akkor k\u00e9rtem a magam sz\u00e1m\u00e1ra dedik\u00e1ci\u00f3kat. Minden mozzanat\u00e1t egy bizonyos t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l szeml\u00e9ltem, kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6zelr\u0151l, mint maga, de m\u00e9gis rendk\u00edv\u00fcl frapp\u00e1nsnak, spont\u00e1nnak, hihetetlen term\u00e9kenynek \u00e9reztem \u00edr\u00e1s\u00e1t, besz\u00e9d\u00e9t, sz\u00e1momra teljesen meggy\u0151z\u0151nek. Az\u00f3ta majdnem minden k\u00f6nyv\u00e9t elolvastam, \u00f3ri\u00e1si \u00e9lm\u00e9ny volt.<\/p>\n\n\n\n
De nekem a dedik\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00fcl az tetszik a legjobban, amit a bej\u00e1r\u00f3n\u0151 Rozik\u00e1nak \u00edrt: \u201eTE ROZI: te \u00f6r\u00f6kifj\u00fa, H\u00daSV\u00c9TI TY\u00daKOM-B\u00daKOM, negyedsz\u00e1zados arany csib\u00e9m \u2013 pillanatnyilag nem f\u00e9rsz bele egy \u0151skori \u0151s\u00f3ri\u00e1s strucctoj\u00e1sba se, mert \u00edgy tal\u00e1ltad izgat\u00f3 idomaidnak sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t fokozni \u2013 viszont? viszont? \u2013 az \u00c9N SZ\u00cdVEMBE b\u0151ven bele, belef\u00e9rsz \u2013 csak? csak? onnan NEM fogsz kikelni, mert \u00e9n onnan nem eresztelek! Mikl\u00f3s\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Tov\u00e1bbmenve, arra vonatkoz\u00f3lag, hogy rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 volt \u00e9s nem akart k\u00f6nyvs\u00e1torba ki\u00e1llni: \u201988 nyar\u00e1n, a mi interj\u00fank ut\u00e1n, volt a Nemzeti Gal\u00e1ri\u00e1ban egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1som. R\u00e1ad\u00e1sul olyan t\u00e9m\u00e1ban, amir\u0151l tudtam, hogy biztos \u00e9rdekli: a magyar szerzetesrendek. Megh\u00edvtam. Mari azt mondta, Mikl\u00f3s biztosan nem fog elmenni. \u00c9s mi\u00e9rt nem? \u2013 k\u00e9rdeztem. \u201eN\u00e9zze, h\u00e1t ott lesz egy csom\u00f3 pap\u2026\u201d \u2013 Akkor j\u00f6jj\u00f6n b\u00edborosi orn\u00e1tusban \u2013 feleltem. Mert h\u00e1t minden ember hi\u00fa, aki ki\u00e1ll\u00edt, \u00e9s mondom, ha Szentkuthy odaj\u00f6nne, meg lenn\u00e9k hatva. Nem mondta, hogy nem fog elj\u00f6nni.
De t\u00e9nyleg nem j\u00f6tt el, viszont elk\u00fcldte Tompa Marit, aki ott megjelent egy nagy bor\u00edt\u00e9kkal, nekem c\u00edmezve: csillag, k\u00e9tszer al\u00e1h\u00fazva, hatalmas bet\u0171k, cakkos levelez\u0151lap. Aszongya: \u201e1988 V. 27., oldal 1. (bekeretezve) Dr\u00e1ga, mind dr\u00e1g\u00e1bb Andr\u00e1s, (al\u00e1h\u00fazva) bar\u00e1tom. (Gondolatjel). 1. Dollyka eg\u00e9szs\u00e9ge most olyan, hogy pillanatra se hagyhatom mag\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
Majd eltelt n\u00e9h\u00e1ny nap. Akkor m\u00e1r megjelent az \u00e9n k\u00f6nyvem, akartam is neki adni. Reggel cs\u00f6ng n\u00e1lam a telefon, \u2013 ehhez hozz\u00e1 kell tenni, hogy mikor h\u00edvt\u00e1k, \u00e1ltal\u00e1ban soha nem \u0151 vette fel, hanem Dollyka vagy Mari \u2013 Mikl\u00f3s h\u00edv! reggel 8 \u00f3ra t\u00e1jban. Azt mondja: \u201eHall\u00f3! l\u00e1ttalak a TV-ben! k\u00f6nyvet idehozni! adok \u00e9n is k\u00f6nyvet! Gyere ide!\u201d \u2013 J\u00f3, r\u00f6gt\u00f6n, csak fel\u00f6lt\u00f6z\u00f6m. \u201eBorotv\u00e1lkozz meg \u00e9s gyere ide!\u201d Odamentem, \u00e9s ott \u00e1llt, nyakkend\u0151, ing, nekem dedik\u00e1lt Fri-Hi p\u00e9ld\u00e1nnyal a kez\u00e9ben, azt odaadja, \u00e9n odaadom az eny\u00e9met. Bor, ord\u00edt\u00e1s\u2026 H\u00e1t valami t\u00fcnem\u00e9nyes volt!<\/p>\n\n\n\n
De visszat\u00e9rve Szentkuthyra, dedik\u00e1ci\u00f3ib\u00f3l sokszor ki\u00e9rezhet\u0151 a melank\u00f3lia. Nemcsak azok fel\u00e9, akik messzire elutaztak, hanem akikkel mindennap tal\u00e1lkozhatott. Mert gyakran hallottam t\u0151le: \u201eHa \u00e9lek holnap akkor\u2026\u201d ezt meg azt tessz\u00fck. \u00c1lland\u00f3an k\u00e9sz\u00fclt a hal\u00e1lra, az \u00e1tmenetelre, az elalv\u00e1sra, nevezz\u00fck ahogy akarjuk. \u201eSub specie mortis et aeterni\u2026\u201d \u2013 naponta hallottam ezt t\u0151le. Furcsa, szinte konok melank\u00f3lia-sz\u00ednezetet kapott ett\u0151l az \u00e9lete, s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a dedik\u00e1ci\u00f3i is. Pardavi M\u00e1rta bar\u00e1tn\u0151nk Amerik\u00e1b\u00f3l Szentkuthy hal\u00e1la ut\u00e1n 1-2 h\u00e9ttel \u00e9rkezett meg. Mutatta nekem, mit \u00edrt f\u00e9l \u00e9vvel azel\u0151tt megjelent novell\u00e1sk\u00f6tet\u00e9be: \u201ePardavi Horv\u00e1th M\u00e1rt\u00e1nak \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1nak (Egyes\u00fclt \u00c1llamokba k\u00fcldve!) \u2013 Pardavi M\u00e1rta, Kism\u00e1rti, Ferk\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl (bizony\u00e1ra \u00f6r\u00f6kre!) Szentkuthy Mikl\u00f3s a legkifosztottabb a vil\u00e1gon. 1988. janu\u00e1r 6.\u201d \u00c9s val\u00f3ban napokon m\u00falott, hogy nem tal\u00e1lkoztak. De a melank\u00f3li\u00e1hoz tartozik a v\u00e9tek, a botl\u00e1s tudom\u00e1sulv\u00e9tele vagy lenyel\u00e9se, megem\u00e9szt\u00e9se. El\u0151bb eml\u00edtetted, L\u00edvia, hogy a b\u0171nt is b\u00f6lcsen tudom\u00e1sul vette: voltak emberek, akikben ut\u00e1lta a t\u00falteng\u0151 b\u0171nt, de a szakmai f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g, a harag \u00e9s a bossz\u00fa teljes hi\u00e1nya, a megbocs\u00e1t\u00e1s, az emberek meg\u00e9rt\u00e9se fel\u00e9 vitte el a viselked\u00e9s\u00e9t. Teh\u00e1t a b\u0171nt, a politikai k\u00f6p\u00f6nyegforgat\u00e1st, a sznobizmust nem viselte el, de az embereknek nem \u00e1rtott soha.<\/p>\n\n\n\n
Sok \u00edr\u00f3 legkellemetlenebb k\u00f6telezetts\u00e9gei k\u00f6z\u00f6tt tartja sz\u00e1mon a dedik\u00e1l\u00e1st. Val\u00f3ban, n\u00e9mileg elszomor\u00edt\u00f3 is a tollforgat\u00e1s valamelyik nagy mester\u00e9t, mondjuk a k\u00f6nyvheti k\u00f6tet-l\u00e1ttamoz\u00e1s fut\u00f3szalagj\u00e1n l\u00e1tni. M\u00e9g a leghi\u00fabb szerz\u0151k k\u00e9zjegye is g\u00f6rcs\u00f6k k\u00f6zepette csikorog ilyenkor a sokadik h\u00f3dolatteljes olvas\u00f3 pap\u00edrj\u00e1ra. Van persze, aki s\u00fctk\u00e9rezik a dics\u0151s\u00e9gben, l\u00e1m kedves csod\u00e1l\u00f3m, most abban a kegyben r\u00e9szes\u00fclhetsz, hogy megtekinthetsz h\u00e1romdimenzi\u00f3s, sz\u00e9lesv\u00e1szn\u00fa \u00e9l\u0151 ad\u00e1sban, zsenialit\u00e1som tapinthat\u00f3 teljess\u00e9g\u00e9ben. De az\u00e9rt az ujjak nem hazudnak: \u201epokolba, gazd\u00e1m, a szellemeddel\u201d, ny\u00f6sz\u00f6rgi a k\u00e9z, m\u00e1s a huszadik dedik\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n. Az ismer\u0151s\u00f6knek sz\u00e1nt bejegyz\u00e9s m\u00e9g k\u00ednosabb \u00fcgy, hisz nekik illik valami eredetit, szem\u00e9lyeset, sz\u00edvhez sz\u00f3l\u00f3t kital\u00e1lni. A bens\u0151s\u00e9gesebb kapcsolat megk\u00edv\u00e1nja, hogy az \u00edr\u00f3 a bejegyz\u00e9s pillanat\u00e1ban legyen ihletett. Pedig a mi szeg\u00e9ny m\u0171v\u00e9sz\u00fcnk \u00e9pp a legrosszabbkor sz\u00fcrk\u00fcl el, akkor nem jut esz\u00e9be semmi; a l\u00e9g\u00fcres t\u00e9r az egy zs\u00fafolt v\u00e1rosk\u00f6zpont a bar\u00e1tnak, a koll\u00e9g\u00e1nak dedik\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00f3 agy\u00e1hoz k\u00e9pest. Hagyjanak magamra, sikolt az \u00edr\u00f3 lelk\u00e9ben lakoz\u00f3 s\u00e9rtett g\u00e9niusz, mik\u00f6zben a kimosott eml\u00e9kezet f\u00f6l\u00e9 akad\u00e9mikus \u00e1larcot illeszt. Okosabbja ilyenkor be\u00e9ri a legalaposabb klis\u00e9vel: \u201eszeretettel\u201d, \u201ebar\u00e1ts\u00e1ggal\u201d, \u201etisztelettel\u201d \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Van, aki csup\u00e1n a monogramj\u00e1t hajland\u00f3 bejegyezni, \u00edgy azt\u00e1n nincs kock\u00e1zat. D\u00e9ry Tibor p\u00e9ld\u00e1ul ilyen fukarul b\u00e1nt azokkal, akik nem k\u00edm\u00e9lt\u00e9k. Szerencs\u00e9tlenebbje vagy udvariasabbja megind\u00edtja agy\u00e1nak pr\u00e9s\u00e9t, \u00e9s onnan gy\u00f6m\u00f6sz\u00f6l ki valami szellemlep\u00e9nyk\u00e9t. Humorosabbja \u00e9s k\u00e9nyelmesebbje husz\u00e1ros megold\u00e1st v\u00e1laszt: Galsai Pongr\u00e1c egyszer hat k\u00f6nyv\u00f6n \u00e1t\u00edvel\u0151 dedik\u00e1ci\u00f3t r\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt. A nev\u00e9t bet\u0171zte hatfel\u00e9. Egy h\u00edres grafikus, minthogy nem jutott esz\u00e9be m\u00e1s, egy kis rajzos semmit skiccelt a n\u00e9vjegye f\u00f6l\u00e9. A ped\u00e1nsabbja hosszan le\u00edrja, hogy a k\u00f6nyvbe mikor, hol jegyzi be, amit bejegyez, cirkalmazza az al\u00e1\u00edr\u00e1sk\u00e9r\u0151 nev\u00e9t, kicifr\u00e1zza a saj\u00e1tj\u00e1t, d\u00e1tumot k\u00f6rm\u00f6l \u00e9s minden k\u00f6zl\u00e9st k\u00fcl\u00f6n sorban t\u00e1lal. Az el\u00e9je dugott, t\u00e9riszonyt kelt\u0151en \u00fcres lap \u00edgy valahogy m\u00e9giscsak megtelik.
Szentkuthy Mikl\u00f3s \u2013 a magyar irodalom legk\u00e1pr\u00e1zatosabb udvari bolondja, legj\u00e1t\u00e9kosabb b\u00f6lcsel\u0151je, legm\u0171veltebb nyelvzsongl\u0151rje, legudvariasabb goromb\u00e1skod\u00f3ja, leggyermekibb te\u00e1trist\u00e1ja, \u00e9s persze legs\u00e1t\u00e1nibb \u00e1h\u00edtatkeres\u0151je \u2013 ebben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt mindenkit\u0151l. Egy szempillant\u00e1ssal megm\u00e9rte a maga ember\u00e9t, \u00e9s \u00fagy illesztette az illet\u0151t saj\u00e1t bels\u0151 vil\u00e1gegyetem\u00e9be, kavalk\u00e1drendszer\u00e9be, hogy a c\u00edmzett vill\u00e1mportr\u00e9ja is benne legyen a dedik\u00e1ci\u00f3ban. Egyszerre a sz\u00edn\u00e9t-vissz\u00e1j\u00e1t l\u00e1ttatta a k\u00e9zjegyk\u00e9r\u0151nek, intellektus\u00e1nak bukfenceit, k\u00fcllem\u00e9nek karikat\u00far\u00e1j\u00e1t, groteszk kopony\u00e1ban a filoz\u00f3fi\u00e1t, p\u00f6ffeszked\u0151 tart\u00e1sban a szellemi t\u00f6rpes\u00e9get. Ennek a gondolat\u00e1tviteli k\u00e9szs\u00e9gnek a birtok\u00e1ban ontotta azt\u00e1n lelem\u00e9nyeit. Pazarl\u00f3, nagy\u00fari m\u00f3don, a kifogyhatatlans\u00e1g gesztus\u00e1val. Szellem\u00e9nek cilinder\u00e9b\u0151l v\u00e9get nem \u00e9r\u0151en sz\u00f6kkentek el\u0151 az \u00e9sz b\u0171v\u00e9szmutatv\u00e1nyai, a szipork\u00e1z\u00f3 sz\u00f6vegszalagok. Minden bejegyz\u00e9s r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9snek tetszett. Pedig a mester egy semmihez nem hasonl\u00edthat\u00f3 tehets\u00e9grendszer megm\u00e1s\u00edthatatlanul k\u00e9sz darabjait emelte ki. M\u00e9gis szem\u00e9lyes j\u00e1t\u00e9k volt mindegyik dedik\u00e1ci\u00f3ja: szikr\u00e1z\u00f3 vir\u00e1gcsokor h\u00f6lgyeknek, f\u0171szerezett italp\u00e1rlat f\u00e9rfiaknak.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"