Besz\u00e9lget\u00e9sek Szentkuthy Mikl\u00f3ssal (Hamvas Int\u00e9zet, Bp., 2006. december)<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy Mikl\u00f3s: Az \u00e9let faggatottja<\/strong><\/p>\n\n\n\n Ut\u00f3sz\u00f3<\/p>\n\n\n\n A c\u00edmben id\u00e9zett kifejez\u00e9s sokszor el\u0151fordul Szentkuthy m\u0171veiben \u00e9s nyilatkozataiban is, f\u0151leg annak kapcs\u00e1n, hogy \u2013 hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben \u2013 \u00edr\u00f3nak \u00e9rzi-e mag\u00e1t vagy sem. T\u00f6bbsz\u00f6r \u00fagy veti fel a k\u00e9rd\u00e9st \u00e9s tesz vallom\u00e1st: nemcsak hogy nem reg\u00e9ny\u00edr\u00f3, de m\u00e9g csak nem is \u00edr\u00f3 a sz\u00f3 klasszikus \u00e9rtelm\u00e9ben. Mint p\u00e9ld\u00e1ul Rabelais francia renesz\u00e1nsz enciklop\u00e9dikus m\u0171velts\u00e9g\u0171 \u00edr\u00f3, a Pantagruel \u00e9s a Gargantua szerz\u0151je, vagy Montaigne, francia renesz\u00e1nsz essz\u00e9\u00edr\u00f3, gondolkod\u00f3. V\u00e9g\u00fcl is minek \u00e9rezte mag\u00e1t? \u00c9s itt j\u00f6n: \u0151 nem is annyira hivat\u00e1sos reg\u00e9ny\u00edr\u00f3, mint ink\u00e1bb \u201eaz \u00e9let faggatottja\u201d vagy: \u201ea vil\u00e1g faggatottja\u201d. Persze \u00edr reg\u00e9nyeket is, de a s\u00falypont mindig is az ember v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9seinek felvet\u00e9s\u00e9n, lelt\u00e1rba v\u00e9tel\u00e9n van, \u00e9s a v\u00e1laszok f\u00e1jdalmas hi\u00e1ny\u00e1n. \u0150 azzal pr\u00f3b\u00e1l \u2013 tal\u00e1n nem is tudatosan, de \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen \u2013 egyens\u00falyt teremteni m\u0171veiben, hogy nemcsak a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem l\u00e1tt\u00e1n megt\u00e9pett faggatott szerep\u00e9ben l\u00e1tjuk \u0151t, hanem faggat\u00f3k\u00e9nt is fell\u00e9p: \u201e\u2026 a vil\u00e1g v\u00e9gokainak \u00e9s v\u00e9gc\u00e9ljainak rem\u00e9nytelen faggat\u00f3ja \u00e9s faggatottja, ez les\u00fajt\u00f3an k\u00e9ts\u00e9gbeejti, ugyanakkor agg\u00e1lyosan lelt\u00e1rozza a kezdett\u0151l fogva megoldhatatlannak l\u00e1tsz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket\u2026\u201d (Az egyetemess\u00e9g vonz\u00e1s\u00e1ban, 1982)<\/p>\n\n\n\n \u201eSosem \u00e9reztem magamat professzionista \u00edr\u00f3nak, sosem f\u0171t\u00f6tt az a sz\u00e1nd\u00e9k, hogy reg\u00e9nyt, dr\u00e1m\u00e1t, novell\u00e1t \u00edrjak, vagy egy\u00e9b \u00edr\u00f3i m\u0171fajt \u00edzleljek meg. Legkor\u00e1bbi ifj\u00fa koromt\u00f3l kezdve a term\u00e9szet minden t\u00fcnem\u00e9nye izgatott, a t\u00f6rt\u00e9nelem csak\u00fagy, mint a teol\u00f3gia, a filoz\u00f3fia, \u00e9s nyakig elmer\u00fcltem \u00e9s elmer\u00fcl\u00f6k ma is a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetbe \u00e9s a zen\u00e9be. M\u00e9gis szakadatlanul \u00edrok, megsz\u00e1llottan dolgozom. \u00c9rz\u00e9kenyen, szeizmogr\u00e1fszer\u0171en reag\u00e1lok mindenre. \u00c9rz\u00e9ki \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gem \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a tapint\u00e1s meg a vizualit\u00e1s is \u2013 szerf\u00f6l\u00f6tt nagy, \u00e9s ami el\u00e9m t\u00e1rul, az oly m\u00f3don hat r\u00e1m, hogy t\u00fcst\u00e9nt meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 kedvre serkent. Az \u00e9let faggatottja voltam mindig \u00e9s m\u00e1ig is az maradtam. Negyven \u00e9v \u00f3ta napr\u00f3l napra minden \u00e9lm\u00e9nyemr\u0151l a legr\u00e9szletesebb napl\u00f3t \u00edrok\u2026\u201d (G\u00e1ch Marianne riportja, 1981).<\/p>\n\n\n\n \u00c9s hogy mit jelent pontosan: \u201efaggatottnak lenni\u201d? Az \u00e9let minden megnyilv\u00e1nul\u00e1sa sarkallja hiper\u00e9rz\u00e9keny \u00e9rz\u00e9kszerveit, mert: \u201eMinden m\u0171vemnek, minden gondolatomnak, sz\u00f3ban, \u00e9letben, im\u00e1ds\u00e1gban, szerelemben, irodalomban, minden megnyilatkoz\u00e1somban \u00e9s \u00e9gi-f\u00f6ldi viselked\u00e9semben, behaviouromban, percr\u0151l percre, m\u00e1sodpercr\u0151l m\u00e1sodpercre \u2013 a v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek foglalkoztatnak! Mi az \u00e9let eredete, mi a term\u00e9szet eredete, mi a vil\u00e1g eredete, micsoda csoda a term\u00e9szet? Milyen rettenetesen nem ismerj\u00fck a term\u00e9szet igazi titk\u00e1t \u00e9s igazi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t? Mi a hal\u00e1l, mi az Isten, mi a Nemisten, mi a t\u00f6rt\u00e9nelem, mi\u00e9rt rossz a t\u00f6rt\u00e9nelem, \u00e9rtelmetlen-e a l\u00e9t, vagy van valami nagy rejtett \u00e9rtelme?\u201d (Summa, 1983).<\/p>\n\n\n\n \u00c9s ha v\u00e1lasz j\u00f6n is, k\u00e9pek form\u00e1j\u00e1ban \u00e9rkezik (valahonnan egy m\u00e1sik dimenzi\u00f3b\u00f3l? \u0151 csak felfogja a gondolatokat \u00e9s konok engedelmess\u00e9ggel pap\u00edrra veti). Szentkuthyra igen jellemz\u0151 a k\u00e9pi kifejez\u00e9s, egyr\u00e9szt a k\u00e9pek, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok sugallata (\u201eA k\u00e9p \u00e9rz\u00e9kletes dolog, sz\u00ednek vannak rajta, form\u00e1kat \u00e1br\u00e1zol, \u00e9s \u00e9n \u2013 de hiszen ez \u00f6sszef\u00fcgg azzal, amit el\u0151bb mondtam, hogy a nyelvvel kifejezett gondolatok ir\u00e1nt bizalmatlan vagyok \u2013 a k\u00e9peket minden \u00e9rz\u00e9kszervemmel \u00e9lem \u00e1t.\u201d \u2013 Summa, 1983), m\u00e1sr\u00e9szt a k\u00e9pletes \u00edr\u00e1sm\u00f3d: szinte topogr\u00e1fikus pontoss\u00e1ggal \u00edr le jeleneteket, sz\u00ednes metafor\u00e1kkal fel\u00f6lt\u00f6ztetve az embereket, helyeket, s\u0151t \u00e9rz\u00e9seket. A k\u00e9pek sz\u00e1m\u00e1ra szil\u00e1rd kiindul\u00f3pont, k\u00e1lyhasarok, azt\u00e1n szinte bekebelezi a k\u00e9peket, hogy sz\u00ednes, pszichedelikus st\u00edlus v\u00e1lj\u00e9k bel\u0151l\u00fck: \u201eA k\u00e9peket az\u00e9rt is szeretem, mert konkr\u00e9tak. A fest\u00e9szet biztos dolog, szemben a nyelvvel, legyen az tudom\u00e1nyos vagy irodalmi. \u00c9ppen nemr\u00e9giben besz\u00e9ltem arr\u00f3l, hogy a nyelv bizonytalan, ezzel szemben a k\u00e9p biztos.\u201d (Summa, 1983). \u00cdgy azt\u00e1n metafor\u00e1v\u00e1 struktur\u00e1lt szavak dr\u00e1ma form\u00e1j\u00e1ban hatnak az olvas\u00f3 \u00e9rz\u00e9keire. N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 \u00edrja, hogy csak az a gondolat m\u00e9lt\u00f3 nev\u00e9re, amely egyben dr\u00e1ma is. A dr\u00e1mai kifejez\u00e9sm\u00f3d pedig \u00e1thatotta Szentkuthy eg\u00e9sz \u00e9letszeml\u00e9let\u00e9t, ami ezekb\u0151l a riportokb\u00f3l is remek\u00fcl kivil\u00e1glik.<\/p>\n\n\n\n Szentkuthy Mikl\u00f3s, 1934-ben szerepelt el\u0151sz\u00f6r, mint riportalany a Prae botr\u00e1nyos megjelen\u00e9se kapcs\u00e1n. Azt\u00e1n csend. 31 \u00e9vig semmi! Szembet\u0171n\u0151, \u00e9s jellemz\u0151 a 20. sz\u00e1zadi magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi viszonyokra, hogy egy ilyen form\u00e1tum\u00fa \u00edr\u00f3t, mint Szentkuthyt nem m\u00e9ltatt\u00e1k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre. Pedig a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n nagyon is jelen volt a kultur\u00e1lis \u00e9letben, el\u0151ad\u00e1sokat tartott Szabad egyetemen, az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1ban, tanulm\u00e1nyok \u00edr\u00e1s\u00e1ra k\u00e9rt\u00e9k fel a Magyar Csillag, V\u00e1lasz, Magyarok \u00e9s m\u00e1s foly\u00f3iratok sz\u00e1m\u00e1ra. Az els\u0151 interj\u00fa, amelyben m\u00e1r \u00e9rezni nagy m\u0171velts\u00e9ge elismer\u00e9s\u00e9t, 1965-ben k\u00e9sz\u00fclt, de m\u00e9g itt sem saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l volt sz\u00f3, hanem James Joyce-r\u00f3l (akir\u0151l k\u00e9szs\u00e9gesen \u00e9s sokoldal\u00faan nyilatkozik), teh\u00e1t meg kellett v\u00e1rnia 1968-at, amikor vele, az \u0151 szem\u00e9ly\u00e9r\u0151l k\u00e9rdezt\u00e9k \u0151t a N\u0151k k\u00f6nyvespolca sz\u00e1m\u00e1ra, Vaj\u00fad\u00f3 Eur\u00f3pa c\u00edmen. Azt\u00e1n az els\u0151 igaz\u00e1n jelent\u0151s \u00e9s j\u00f3 hangulat\u00fa interj\u00fa \u2013 amelyre Szentkuthy maga is nagy szeretettel eml\u00e9kezett vissza t\u00f6bb \u00edzben \u2013 1969-ben k\u00e9sz\u00fclt, amikor Varga Domokos kereste fel \u0151t az \u00c9let \u00e9s Irodalomt\u00f3l. Ebben nem tudja elfojtani azon \u00e9rzett keser\u0171s\u00e9g\u00e9t, hogy egyed\u00fcl, nyakkend\u0151je t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban \u00fcnnepli a fekete Orpheus-f\u00fczetek indul\u00e1s\u00e1nak 30. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. Mindazon\u00e1ltal az eg\u00e9sz besz\u00e9lget\u00e9s t\u00f6m\u00f6r, m\u00e9lyre men\u0151, j\u00f3ked\u00e9ly\u0171 mindkettej\u00fck r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n \u00c9rdekes megfigyelni, hogy a kor szelleme mennyire belopakodik a p\u00e1rbesz\u00e9dek hangnem\u00e9be. Mire a sz\u00f6vegek feldolgoz\u00e1s\u00e1nak v\u00e9g\u00e9re \u00e9rtem, az a humoros \u00e9rz\u00e9sem t\u00e1madt, mintha balett-el\u0151ad\u00e1s pergett volna le szemem el\u0151tt: a riporterek \u00e1ltal\u00e1ban \u2013 tisztelet a kiv\u00e9telnek \u2013 el\u00e9gg\u00e9 merevek, kiss\u00e9 feszengenek, a K\u00e1d\u00e1r-rendszer kult\u00farpolitikai megk\u00f6t\u00e9sei miatt mintha sz\u00f3 szerint g\u00fazsba k\u00f6tve \u00e1lln\u00e1nak egy sz\u00ednpad k\u00f6zep\u00e9n, \u00e9s Szentkuthy (v\u00e9gestelen v\u00e9gig az \u00e9vek hossz\u00fa sor\u00e1n) laz\u00e1n, fesztelen\u00fcl, szorong\u00e1s-mentesen, hol t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3an, hol igen k\u00f6zelr\u0151l, k\u00f6r\u00f6z, t\u00e1ncol k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck, az ironikus, sokszor \u00f6nironikus, kaj\u00e1n v\u00e1laszok muszlinlepleit meglengetve. (\u201eA humor mindennek az alf\u00e1ja \u00e9s omeg\u00e1ja. A humor \u00e9s az intelligencia elv\u00e1laszthatatlan egym\u00e1st\u00f3l. Egy\u00e1ltal\u00e1n nem tudok besz\u00e9lgetni olyan emberrel, akinek nincs humora.\u201d \u2013 lev\u00e9linterj\u00fa Abody B\u00e9l\u00e1val, 1979). De ezek a v\u00e1laszok nemcsak k\u00f6nnyed\u00e9n ironikusak, hanem hirtelen \u00e1tv\u00e1lthatnak a t\u00f6rt\u00e9nelmi moralit\u00e1s s\u00faly\u00e1t v\u00e1llal\u00f3 brok\u00e1tlepell\u00e9 is. Az akkori humortalan kult\u00farpolitika semmik\u00e9ppen sem \u201eaz alv\u00f3 tenger alapos megk\u00f6p\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u201d v\u00e1rta el a riportalanyt\u00f3l. (Az\u00f3ta a riportok hangja j\u00f3csk\u00e1n fellazult, ez\u00e9rt is tanuls\u00e1gos \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00f3 felfigyelni Szentkuthy kezdett\u0151l a v\u00e9gs\u0151 interj\u00fakig szabad, g\u00f6rcsmentes v\u00e1laszaira).<\/p>\n\n\n\n Nemcsak a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekr\u0151l van sz\u00f3. Az egyik els\u0151 riportban, mely 1934-ben k\u00e9sz\u00fclt vele a Prae megjelen\u00e9sekor, a 26 \u00e9ves \u00edr\u00f3 \u00fagy nyilatkozik meg, mintha m\u00e1r egy eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171 lenne m\u00f6g\u00f6tte. Mi legal\u00e1bbis 70 \u00e9v t\u00e1vol\u00e1b\u00f3l \u00fagy l\u00e1tjuk, hogy az \u00e9rett Szentkuthy Mikl\u00f3s b\u00e1rmelyik m\u0171v\u00e9nek k\u00e9plete lehetne. Mintha mindj\u00e1rt az elej\u00e9n megadn\u00e1 a norm\u00e1l a-hangot. Az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 szinte hebegve k\u00e9rdezi t\u0151le, hogyan k\u00e9pzeli, hogy az olvas\u00f3 befogadja ezt a k\u00f6nyvet. Szentkuthy v\u00e1lasza: Gondoltam r\u00e1, de ez lehetetlens\u00e9g. Hiszen p\u00e9ld\u00e1ul itt van ez a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi pl\u00fcss-d\u00edv\u00e1ny. Evvel a z\u00f6ld vacakkal kapcsolatban az emberek \u00e1ltal\u00e1ban sok mindenre gondolnak. T\u00f6bbnyire m\u00e1s t\u00e1rgyakra, amelyeken ugyanilyen vonalas minta l\u00e1that\u00f3. Viszont nekem err\u0151l a manicheista-eretneks\u00e9g cikk-cakkja jut eszembe. \u00c9s abban a pillanatban m\u00e1r el is felejtkezem a pl\u00fcss-d\u00edv\u00e1nyr\u00f3l, \u00e9s esetleg \u00f6t lapon kereszt\u00fcl – ezekr\u0151l az eretnek-mozgalmakr\u00f3l \u00edrok.\u201d Szinte kipender\u00edti riporter\u00e9t a megszokott polg\u00e1ri irodalmi gondolkod\u00e1sm\u00f3db\u00f3l, hiszen \u0151 maga m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta egy k\u00fcls\u0151 n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l l\u00e1t mindent. Szentkuthy eml\u00e9kezet\u00e9be m\u00e9lyen beleiv\u00f3dott egy geometria-tan\u00e1r\u00e1nak magyar\u00e1zata az olyan m\u00e9rtani idomokr\u00f3l, amelyeknek s\u00falypontja a test\u00fck\u00f6n k\u00edv\u00fcl van. Ezt \u0151 sokszor felhaszn\u00e1lta metaforikusan: nagy l\u00e1t\u00f3sz\u00f6gb\u0151l, nagy vonalakban csak \u00fagy lehet l\u00e1tni a vil\u00e1got, ha k\u00edv\u00fcl helyezkedik el. K\u00edv\u00fcl a megszokott vil\u00e1gon, k\u00edv\u00fcl esetleg saj\u00e1t mag\u00e1n. Keveseknek adatik meg, hogy ezt a t\u00e1vlati l\u00e1t\u00e1st eg\u00e9sz \u00e9let\u00fckben fenn tudj\u00e1k tartani. \u0150 k\u00e9pes volt r\u00e1, erre utalnak \u00fan. t\u00e1voli k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sai, amelyek megmutatkoznak az interj\u00fakban is, \u00e9s amelyek hasonl\u00edtanak ehhez a pl\u00fcss-d\u00edv\u00e1ny \u2013 manicheista eretneks\u00e9g cikk-cakkja \u201e\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9shez\u201d. Ez, ahogy Pomog\u00e1ts B\u00e9la mondja az \u00cdr\u00f3v\u00e1 avatnak riportban, \u00f6sszet\u00e9veszthetetlen\u00fcl egyediv\u00e9 teszi st\u00edlus\u00e1t, gondolati mont\u00e1zsait. Ez\u00e9rt is hangs\u00falyozza annyit Szentkuthy, hogy nem elef\u00e1ntcsont-toronyban \u00e9l, hanem kil\u00e1t\u00f3toronyban: \u0151 igyekszik k\u00edv\u00fcl helyezkedni a politika \u00e9s m\u00e1s t\u00e1rsadalmi vagy lelki b\u00e9k\u00e9tlens\u00e9gek mocsk\u00e1n, de \u00e9bers\u00e9g\u00e9b\u0151l mit sem vesz\u00edt, a kil\u00e1t\u00f3torony ezt jelzi: \u0151 odafigyel. Els\u0151sorban saj\u00e1t mag\u00e1t vet\u00edti ki v\u00e9gtelen \u00f6nir\u00f3ni\u00e1val. Ezt m\u00e9g megbocs\u00e1tj\u00e1k az emberek, s\u0151t sz\u00f3rakoznak is rajta. De amikor az emberek el\u00e9 \u00e1ll\u00edt t\u00fckr\u00f6t, ak\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e1larcokban, ak\u00e1r oktat\u00f3 jelleg\u0171 int\u00e9sekben, az m\u00e1r nem mindenkinek tetszik. K\u00f6nnyebb a ma oly divatos keleti filoz\u00f3fi\u00e1kban elr\u00e9vedni, sokkal nehezebb \u00e9beren figyelni saj\u00e1t l\u00e9pteinkre. Goethe nagyon sz\u00e9pen \u00e9s egyszer\u0171en fejezte ki az \u00f6nismeret m\u00f3dj\u00e1t: ha meg akarod ismerni magad, semmi m\u00e1st nem kell n\u00e9zned, ki\u00e9rt\u00e9kelned, csak saj\u00e1t k\u00f6zel- vagy t\u00e1volmultbeli tetteidet! Azokb\u00f3l minden kider\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n Szinte mindegyik vallom\u00e1sb\u00f3l sug\u00e1rzik Szentkuthy pedag\u00f3gus-volta. \u0150 tan\u00e1r-kor\u00e1ban sem \u00e9s ezekben az interj\u00fakban sem a puszta t\u00e9nyeket tan\u00edtotta, hanem els\u0151sorban a m\u00f3dszert. \u201eA vil\u00e1g l\u00e1tsz\u00f3lagos k\u00e1osz\u00e1b\u00f3l kisz\u0171rni a legegyszer\u0171bb alapt\u00f6rv\u00e9nyeket, leg\u00f6sszefoglal\u00f3bb k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151ket, axi\u00f3ma-szil\u00e1rd formul\u00e1kat\u2026\u201d (\u00cdr\u00f3 \u00e9s kom\u00e9di\u00e1s, 1987). Szerette Rilke verssor\u00e1t: Du mu\u00dft dein Leben \u00e4ndern\u2026 Ha megl\u00e1tsz egy g\u00f6r\u00f6g szobrot, amelynek sz\u00e9ps\u00e9ge a vel\u0151dig hat, akkor ett\u0151l a pillanatt\u00f3l az eg\u00e9sz \u00e9letednek is meg kell v\u00e1ltoznia. 1983 tavasz\u00e1n, a Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok felv\u00e9telei t\u00f6bb mint n\u00e9gy h\u00f3napig tartottak. Mindannyian \u00fagy \u00e9rezt\u00fck, hogy Szentkuthy l\u00e9nye bizony \u00e1tform\u00e1lt benn\u00fcnket; a v\u00e9g\u00e9n, Bern\u00e1th M\u00e1rta \u00edgy b\u00facs\u00fazott Szentkuthyt\u00f3l: \u201eMaga azt\u00e1n igaz\u00e1n enderolta a l\u00e9ben\u00fcnket.<\/p>\n\n\n\n A r\u00e1di\u00f3s szerepl\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 (\u201eAz \u00e9theren \u00e1t\u2026\u201d, 1985), Salamon Istv\u00e1nnak adott interj\u00fa v\u00e9g\u00e9n mit mond? \u2013 \u201eBizony, \u00e9n szeretek tan\u00edtani. Szeretek ismeretet terjeszteni, \u00e9s \u2013 ez megint m\u0171v\u00e9szetileg \u00e9s gondolatilag, s\u0151t mor\u00e1lisan is izgat \u2013 szeretem hogy a legnehezebb k\u00e9rd\u00e9seket, a legnehezebb t\u00e9m\u00e1kat is t\u00e1rsas\u00e1gi, humoros, j\u00e1t\u00e9kos modorban mondjam el. [\u2026] Sokaknak ez nagyon meglep\u0151 is volt, hogy nini, a Prae hiperkomplik\u00e1lt szerz\u0151je milyen vil\u00e1gosan \u00e9s egyszer\u0171en is tud besz\u00e9lni\u201d.<\/p>\n\n\n\n Ez a m\u00f3dszer n\u00e1la sok esetben illusztrat\u00edv, ahogy Rilk\u00e9n\u00e9l az volt. Ezt \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck az 1983-as telev\u00edzi\u00f3s portr\u00e9filmben, amikor kedvenc k\u00e9pei f\u00f6l\u00e9 mondott sz\u00f6veget, r\u00f6gt\u00f6n\u00f6zve, nem felolvasva. Ugyanez a helyzet a B\u00e1nyai G\u00e1borral folytatott (\u00cdr\u00f3 \u00e9s kom\u00e9di\u00e1s, 1987) besz\u00e9lget\u00e9ssel is, amelynek hossz\u00fa el\u0151zm\u00e9nye volt. A 80-as \u00e9vek elej\u00e9n a Telev\u00edzi\u00f3 k\u00e9rte fel \u0151t, hogy besz\u00e9lne-e a sz\u00ednh\u00e1zhoz, a dr\u00e1m\u00e1hoz val\u00f3 viszony\u00e1r\u00f3l, amihez b\u0151 k\u00e9panyagot is v\u00e1logatna. Persze erre \u0151 nagyon boldogan v\u00e1llalkozott, \u00e9s azonnal gondosan k\u00e9sz\u00fclt a felv\u00e9telre. De ebben a t\u00e9m\u00e1ban a k\u00e9pi anyag els\u0151rend\u0171en fontos. Azt\u00e1n f\u00e9lretett\u00e9k a t\u00e9m\u00e1t, \u00e9s lett bel\u0151le r\u00e1di\u00f3-, meg foly\u00f3irat-szerepl\u00e9s, k\u00e9pek n\u00e9lk\u00fcl. Ez nagyon szomor\u00fa, mert lesz\u0171k\u00edti a sz\u00f3ban forg\u00f3 anyagot. Nek\u00fcnk teh\u00e1t hozz\u00e1 kell k\u00e9pzeln\u00fcnk a k\u00e9peket, \u00e9s f\u0151leg Szentkuthy el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, gesztusait.<\/p>\n\n\n\n Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert minden vallom\u00e1s\u00e1b\u00f3l folyton-folyv\u00e1st felt\u00f6r a dr\u00e1ma, a koszt\u00fcm\u00f6k, a sz\u00edn\u00e9szet ir\u00e1nti \u201ev\u00e9rfert\u0151z\u0151\u201d szerelme. Ez szinte a \u201ebasso continuo\u201dja ennek a vallom\u00e1s-gy\u0171jtem\u00e9nynek, hatalmas vallom\u00e1s-csokornak, amelyben koncert\u00e1lnak a t\u00e9m\u00e1k, egym\u00e1sba kapaszkodva, egym\u00e1st magyar\u00e1zva, megvil\u00e1g\u00edtva: Szentkuthy sz\u00edn\u00e9szi el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dja, hogyan szeretett tan\u00edtani, kikt\u0151l tanult \u0151 maga, mit jelent magyar \u00edr\u00f3nak lenni, mi az eur\u00f3pais\u00e1g, \u00e9lete l\u00e9nyege a csod\u00e1lkoz\u00e1s, k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban hogyan k\u00f6vethet\u0151 nyomon eg\u00e9sz lelki fel\u00e9p\u00edt\u00e9se, mit jelentett a barokk zene, \u00e9p\u00edt\u00e9szet, fest\u00e9szet m\u0171veinek form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban\u2026 \u00e9s m\u00e9g sorolhatn\u00e1m a fontosabbn\u00e1l fontosabb t\u00e9m\u00e1kat. Az optimizmushoz \u00e9s a pesszimizmushoz val\u00f3 saj\u00e1ts\u00e1gos viszony\u00e1t m\u00e9g \u00e9rdemes k\u00fcl\u00f6n megeml\u00edteni: \u201eSe optimista, se pesszimista nem vagyok. Egy term\u00e9szeti jelens\u00e9g nem is lehet az. Az csak l\u00e9tezhet, a maga m\u00f3dj\u00e1n, az \u00f6nn\u00f6n t\u00f6rv\u00e9nyei szerint, am\u00edg l\u00e9tezik. Hogy egy kis siker, egy kis elismer\u00e9s j\u00f3l j\u00f6tt volna nekem is az \u00e9letben? Egy pillanatig sem titkolom. Hi\u00fa nem vagyok, de ennyire ember: igen.\u201d (Varga Domokos, 1969). \u00c9s jellem\u00e9nek egy m\u00e1sik fontos von\u00e1sa: eg\u00e9szen m\u00e1s lett, mint amit a sz\u00fcl\u0151k, az iskola form\u00e1lt volna rajta: \u201eCsakhogy \u00e9n nem l\u00e1zad\u00f3 voltam, hanem makacs. A term\u00e9szet szerint valahogy m\u00e1sk\u00e9ppen n\u0151ttem, mint ap\u00e1m\u00e9k.\u201d<\/p>\n\n\n\n Ez egyenesen elvezet benn\u00fcnket oda, hogy Szentkuthy Mikl\u00f3s, az ember \u00e9s \u00e9letm\u0171ve meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez az egyik legt\u00f6m\u00e9nyebb \u201etank\u00f6nyv\u201d ez a k\u00f6tet. Ha valaki ezt a riport-sorozatot elolvassa, biztosan kedve lesz fellapozni egy-egy m\u0171v\u00e9t, \u00e9s biztosan k\u00f6nnyebb befogad\u00e1sra tal\u00e1lnak s\u00falyosabb gondolati l\u00e1ncokb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1llt k\u00f6nyvei.<\/p>\n\n\n\n Kikt\u0151l tanult? Szerb Antal \u00e9s Hal\u00e1sz G\u00e1bor fajs\u00falyos bar\u00e1ts\u00e1ga adja meg azt a hatalmas l\u00f6k\u00e9st, amely az els\u0151 egyetemi \u00e9vt\u0151l kezdve viszi \u0151t el\u0151re, hamarosan megtal\u00e1lva saj\u00e1t mag\u00e1t, a neki legjobban ill\u0151 gondolati rendszerek alapj\u00e1n. Jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul, hogy Szerb Antallal egy\u00fctt szerett\u00e9k m\u00e9g a n\u00e9met szellemt\u00f6rt\u00e9net \u201eterm\u00e9keit\u201d, azt\u00e1n hamarosan elvetett\u00e9k, \u00e9s r\u00e1tal\u00e1ltak az angol j\u00f3zans\u00e1gra, az angol racionalizmusra, amelyet t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Times Literary Supplement-b\u0151l ismertek meg. Szentkuthy Hal\u00e1sz G\u00e1bort, mint eszm\u00e9nyk\u00e9pet soha nem sz\u00e9gyellte. Korai napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l megtudjuk, hogy imerets\u00e9g\u00fck elej\u00e9n szinte betegg\u00e9 tette \u0151t Hal\u00e1sz G\u00e1bor szellemi f\u00f6l\u00e9nye. A Vallom\u00e1sok a Nyugatr\u00f3l c. \u00edr\u00e1s\u00e1ban pedig: \u201eHal\u00e1sz angol-francia olvasotts\u00e1ga, romantikatipr\u00f3 lucifers\u00e9ge az els\u0151 alkalommal \u00fagy k\u00e9ts\u00e9gbeejtett saj\u00e1t korl\u00e1tolts\u00e1gom felett, hogy (els\u0151 \u00e9ves egyetemista koromban!) hiszt\u00e9ri\u00e1s jelenet keret\u00e9ben sz\u00fcleimnek kijelentettem, ott kell hagynom az egyetemet! A j\u00e1t\u00e9k v\u00e9ge disszert\u00e1ci\u00f3m volt, mely Hal\u00e1sz szellem\u00e9nek konkr\u00e9t t\u00fckr\u00f6z\u00e9se. Hogy Hal\u00e1sz tan\u00edtott (tanulni bizony vill\u00e1mgyorsan tanultam t\u0151le) a Times Literary Supplement semminek sem beugr\u00f3 legeslegf\u00f6l\u00e9nyesebb, szinte cinikus kritikai st\u00edlus\u00e1ra, T.S. Eliot essz\u00e9ire\u2026\u201d [\u2026]. Mindennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben mi lett \u201ealkot\u00f3i programja\u201d? \u201eAz angol j\u00f3zans\u00e1g, common sense [\u2026] seg\u00edtett minden irracionalizmus, fellengz\u0151 szellemt\u00f6rt\u00e9net, kommersz-freudizmus \u00e9s kommersz-absztrakci\u00f3k elleni magatart\u00e1somban. Doktori \u00e9rtekez\u00e9semet a Shakespeare-kort\u00e1rs Ben Jonson dr\u00e1ma\u00edr\u00f3r\u00f3l \u00edrtam, mert a legmagasabb intellektus, a leg\u00e9lesebben megfigyel\u0151 realizmus \u00e9s a barokk sz\u00ednpadiass\u00e1g egyes\u00fcl m\u0171veiben \u2013 ez a szenth\u00e1roms\u00e1g mintegy di\u00e1kkori alkot\u00f3i programom is volt.\u201d (\u00d6r\u00f6k utaz\u00e1s \u2013 \u00f6r\u00f6k olvas\u00e1s).<\/p>\n\n\n\n Munkam\u00f3dszer, alkot\u00f3i program, \u00e9letm\u0171v\u00e9nek alaphangja \u2013 mindez szint\u00e9n kider\u00fcl a k\u00f6tet olvas\u00e1sa folyam\u00e1n, de nem is olyan egyszer\u0171en, ahogy el\u0151re k\u00e9pzelj\u00fck. Mert Szentkuthyn\u00e1l minden k\u00e9pl\u00e9keny. Ez legink\u00e1bb napl\u00f3j\u00e1val, illetve \u00e9letm\u0171ve napl\u00f3 jelleg\u00e9vel \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151. Az 1983-as portr\u00e9filmben azt a hat\u00e1rozott nyilatkozatot teszi, hogy napl\u00f3ja \u00e9lete f\u0151m\u0171ve. Sok szempontb\u00f3l ez \u00e9rthet\u0151 is. Ugyanakkor a Szent Orpheus Brevi\u00e1rium\u00e1t is p\u00e1rhuzamosan ezzel, t\u00f6bb alkalommal \u00e9lete f\u0151m\u0171v\u00e9nek mondja. Ez az ellentmond\u00e1s ott old\u00f3dik fel, ahol Liptay Katalinnak nyilatkozik \u00e9letm\u0171ve h\u00e1rmas \u201esz\u00ednpad\u00e1r\u00f3l\u201d.<\/p>\n\n\n\n Munkam\u00f3dszer\u00e9t, m\u0171ve napl\u00f3jelleg\u00e9t eml\u00edtve felid\u00e9zem azt a magnetofon-felv\u00e9telt, amit ketten 1983 nyar\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk: \u00e9ppen Babits-essz\u00e9j\u00e9n dolgozott, \u00e9s kereste, ahogy \u0151 mondta, a tanulm\u00e1ny \u201ekompoz\u00edci\u00f3s tr\u00fckkj\u00e9t\u201d. Ideges \u00e9s t\u00fcrelmetlen volt azokban a napokban, \u00e9n dolgoztam a Frivolit\u00e1sok \u00e9s hitvall\u00e1sok szerkeszt\u00e9s\u00e9n (reggelt\u0151l k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1nig a Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet fasoron), feles\u00e9ge, Dolly k\u00f3rh\u00e1zban volt, hozz\u00e1 is be kellett j\u00e1rnom. Egyre egetver\u0151bben panaszkodott, hogy \u201enincs titk\u00e1rn\u0151m! Szeretn\u00e9m veled megbesz\u00e9lni a tanulm\u00e1ny terv\u00e9t, de te sose vagy itt\u2026\u201d. Mondtam: J\u00f3, akkor holnap reggel kor\u00e1bban j\u00f6v\u00f6k. Akkor m\u00e9g a Th\u00f6k\u00f6ly \u00faton laktam, \u00e9s m\u00e1snap reggel 6 \u00f3rakor megjelentem. Alig hitt a szem\u00e9nek. \u00d6r\u00f6me hat\u00e1rtalan volt. Az eredm\u00e9ny: ez a rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekes magnetofon-felv\u00e9tel, ami egy l\u00e9gnem\u0171 halmaz\u00e1llapot\u00fa felh\u0151sen laza tervet egy szil\u00e1rd halmaz\u00e1llapot\u00fa dokumentumm\u00e1 r\u00f6gz\u00edtett. A terv-jellege megmaradt, csak r\u00f6gz\u00fclt. \u00c9s persze nagyon izgalmas \u00f6sszehasonl\u00edtani az elk\u00e9sz\u00fclt essz\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n 23 \u00e9v ut\u00e1n most leltem r\u00e1 egy m\u00e1sik magnetofon-felv\u00e9telre is, amit szint\u00e9n itt Budagy\u00f6ngy\u00e9n k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk kettesben 1983 nyar\u00e1n: abba az \u00e9rzelmi \u00e9s gondolati vil\u00e1gba enged betekint\u00e9st, ami Szentkuthy jellem\u00e9nek egyik legfontosabb ikervon\u00e1sa: Solano Szent Ferenc \u00e9let\u00e9t elemezve a hat\u00e1rtalan \u00e9let\u00f6r\u00f6m (paradicsommadarak form\u00e1j\u00e1ban) \u00e9s a hal\u00e1l elfogad\u00e1sa, s\u0151t megh\u00edv\u00e1sa, saj\u00e1t haldokl\u00e1sa megrendez\u00e9s\u00e9vel (igenis ezek a tarka madarak legyenek ott az ablakban az \u0151 hal\u00e1los \u00e1gya mellett!). Ez a besz\u00e9lget\u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en mutatja, mit jelent m\u0171v\u00e9nek napl\u00f3jellege: imafant\u00e1zi\u00e1inak be\u00e9p\u00edt\u00e9se a m\u0171be, a t\u00f6rt\u00e9netek ellentmond\u00e1st nem t\u0171r\u0151 karakterrel saj\u00e1t l\u00e9pt\u00e9k\u00e9re form\u00e1l\u00e1sa, ugyanakkor az \u00f6r\u00f6m \u00e9s h\u00e1la\u00e9rz\u00e9s a szell\u0151s terasz konkr\u00e9t ny\u00e1ri idillj\u00e9ben, aminek \u00f6sszehasonl\u00edthatatlan hangulata szint\u00e9n a m\u0171 r\u00e9sze lett.<\/p>\n\n\n\n Igen, h\u00e1l\u00e1t azt \u00e9rzett, \u00e9s sokszor, szabadon ki is fejezte. Ugyanakkor a kozmikus t\u00e1vlatokb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d szer\u00e9nys\u00e9gre k\u00e9nyszer\u00edtette: \u201eminden a vil\u00e1gegyetemben az al\u00e1zatot sugallja!\u201d (\u201eNagyk\u00e9p\u0171s\u00e9g, fontoskod\u00e1s, \u00f6n- \u00e9s m\u00e1s-t\u00f6mj\u00e9nez\u00e9s, \u00fcnnep\u00e9lyess\u00e9g: v\u00e9gtelen undorom t\u00e1rgya \u00e9s c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1ja. Az angolokn\u00e1l joggal a humor\u00e9rz\u00e9k az ember \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek felm\u00e9r\u0151je. Mert a g\u0151g, a tud\u00e1l\u00e9kos p\u00f3z nem is annyira erk\u00f6lcsi, mint \u00e9rtelmi fogyat\u00e9koss\u00e1g.\u201d \u2013 \u00c9n \u00e9s a humor, 1987). Ez a szeml\u00e9let kiss\u00e9 megh\u00f6kkentette a jelenl\u00e9v\u0151ket, amikor a V\u00e1lasz c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9r\u0151l \u00e9s a politikai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekr\u0151l nyilatkozott Sz\u00e9chenyi \u00c1gnesnek: \u201eNem meglep\u0151, ha azt mondom, hogy sok mindennel vagyok rokon, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6z\u00e9pkori kereszt\u00e9nys\u00e9gnek nem egy mor\u00e1lis \u00e9s k\u00f6lt\u0151i \u00e1gazat\u00e1val, \u00e9s enn\u00e9lfogva: sub specie mortis, sub specie aeterni, minden t\u00f6rt\u00e9nelmi korszak, minden n\u00e9p, minden vil\u00e1gt\u00e1j szempontj\u00e1b\u00f3l l\u00e1tok mindent, \u00e9s akkor \u2013 ez a n\u00e9h\u00e1ny esztend\u0151 nem is napfolt a t\u00f6rt\u00e9nelemben, hanem csak szepl\u0151, balga sz\u00e9ps\u00e9ghiba. \u00c9n egy\u00fctt \u00e9lek a n\u00e9gymilli\u00f3 vagy n\u00e9gymilli\u00e1rd \u00e9v el\u0151tti \u0151ssejtekkel, egy\u00fctt \u00e9lek a legt\u00e1volabbi csillagk\u00e9pekkel, a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem minden fejezet\u00e9vel, a vil\u00e1g minden n\u00e9p\u00e9vel, mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val, n\u00e9pfajokkal, t\u00e1jakkal. H\u00e1t, ebb\u0151l az \u00f3ri\u00e1si perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l, ezek k\u00f6z\u00fcl a kulissz\u00e1k k\u00f6z\u00fcl, ne vegy\u00e9k henceg\u00e9snek, nem tudok egy ilyen t\u00f6rt\u00e9nelmi peri\u00f3dust, ezen a kis ter\u00fcleten t\u00fal tragikusan felfogni. \u2013 Sz\u00c1: M\u00e9g akkor is, ha ennek \u00e1ldozata \u00e9ppen \u00d6n? \u2013 SzM: \u00c1ldozata voltam! \u00c1ldozata voltam, ford\u00edtottam, ford\u00edtottam, N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 is ford\u00edtott \u2013 nem? Nevets\u00e9ges volna, gusztustalan, hazug \u00e9s fals, hogy besz\u00e9lek sub specie aeternir\u0151l \u00e9s k\u00f6zben nyafogok. Ennek a szeml\u00e9letnek k\u00f6z\u00e9rzeti, jellemi konzekvenci\u00e1ja van. Term\u00e9szetes, hogy ez a n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v \u2013 nem durva sz\u00f3, ne \u00e9rts\u00e9k f\u00e9lre \u2013 miniat\u00fara a vil\u00e1gmindens\u00e9g szinte \u00f6r\u00f6k \u00e9let\u00e9ben, \u00e9letek \u00e9s hal\u00e1lok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ban.\u201d<\/p>\n\n\n\n Egy ilyen hiper-\u00e9rz\u00e9keny idegrendszer\u0171 \u00e9s felfog\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u0171 \u00edr\u00f3t val\u00f3ban a \u201eSzerencse fi\u00e1\u201d-nak kell tartanunk, ahogy Bencsik G\u00e1bornak nevezte mag\u00e1t r\u00f6viddel hal\u00e1la el\u0151tt. Szentkuthy Mikl\u00f3sra, a szerencse fi\u00e1ra jellemz\u0151 volt az \u00e9bers\u00e9g, az \u00e9letl\u00e1t\u00e1s, a gyors egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s. Az egyik legjellemz\u0151bb interj\u00fa Kabdeb\u00f3 L\u00f3r\u00e1nt tal\u00e1l\u00e9konys\u00e1g\u00e1t \u00e9s l\u00e9lekjelenl\u00e9t\u00e9t d\u00edcs\u00e9ri. K\u00e9sz\u00edtett egy sorozatot, amelynek \u00f6sszefoglal\u00f3 c\u00edme: \u201eElveszett otthonok\u201d. H\u00edres emberek gyerekkoruk helysz\u00edneir\u0151l vallottak. Ez n\u00e1lunk nem j\u00f6tt be. Mikor halkan k\u00f6zvet\u00edtettem a korad\u00e9lut\u00e1ni pihen\u0151j\u00e9t tart\u00f3 Szentkuthynak, hogy Kabdeb\u00f3 L\u00f3r\u00e1nt van a vonal t\u00fals\u00f3 v\u00e9g\u00e9n, \u00e9s ilyen t\u00e9m\u00e1ban szeretne interj\u00fat k\u00e9sz\u00edteni, a leghat\u00e1rozottabban visszautas\u00edtotta: \u0151 m\u00e1r annyit besz\u00e9lt a gyerekkor\u00e1r\u00f3l, hogy cs\u00f6m\u00f6re van, ha r\u00e1gondol, nem! \u2013 Megyek vissza a telefonhoz, mondom, nem megy a dolog, mert m\u00e1r annyiszor elmondta gyerekkor\u00e1t\u2026 Ekkor Kabdeb\u00f3 val\u00f3ban zseni\u00e1lis h\u00faz\u00e1ssal replik\u00e1lt: \u201dJ\u00f3, akkor hagyjuk az elveszett otthonokat, k\u00e9rdezze meg t\u0151le, mit sz\u00f3l egy olyan t\u00e9m\u00e1hoz, hogy \u00bbmegtal\u00e1lt templomok\u00ab\u201d. Ez m\u00e1r m\u00e1s volt! Ez igen! Ez m\u00e1r tetszett! \u00c9s hamarosan elk\u00e9sz\u00fclt az egyik legszebb interj\u00fa, \u00e9rzelmi, \u00e9rtelmi \u00e9s szinte szerelmi vallom\u00e1s: a katedr\u00e1lisokr\u00f3l\/a Katedr\u00e1lisr\u00f3l sz\u00f3l, amelynek szerkezete \u00e9s ornamentik\u00e1ja n\u00e9lk\u00fcl m\u0171v\u00e9t nem tudta elk\u00e9pzelni: \u201eA katedr\u00e1lisok eg\u00e9sz \u00e9letemre ide\u00e1ljaim maradtak \u00fagy, ahogy a Proust Marcel nev\u0171 francia \u00edr\u00f3nak. Mi\u00e9rt? Mert a katedr\u00e1lis egy monument\u00e1lis nagy megkompon\u00e1lt egys\u00e9g, \u00e9s \u00e9n kompoz\u00edci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl megfulladok. \u00c9s a m\u00e1sik, hogy tele van ezer szoborral, d\u00edsszel, apr\u00f3s\u00e1ggal, sz\u00ednes mint\u00e1zattal [\u2026], a Prae-t \u00edrtam, legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t Londonban, a katedr\u00e1lisok hat\u00e1s\u00e1ra.\u201d \u2013 \u201eIgenis kell, a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben kell keret, szerkezet, v\u00e9d\u0151g\u00e1t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9n pr\u00f3z\u00e1mnak, hogy megmentsen a parttalans\u00e1gt\u00f3l: a katedr\u00e1lis-ide\u00e1l bizony\u00edt\u00e9ka \u00e9s garanci\u00e1ja lez\u00e1r\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3ra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9semnek. (Az egyetemess\u00e9g vonz\u00e1s\u00e1ban, 1982).<\/p>\n\n\n\n Mindez \u00f3hatatlanul esz\u00fcnkbe juttatja a bonyolults\u00e1g \u2013 egyszer\u0171s\u00e9g ikerk\u00e9rd\u00e9s\u00e9t is, amelyet gyakran \u00e9rint vallom\u00e1saiban. A barokkot hogyan haszn\u00e1lta fel m\u0171veiben, st\u00edlusk\u00e9nt, t\u00e9mak\u00e9nt egyar\u00e1nt, hogy \u00e9rthet\u0151v\u00e9 \u00e9s elfogadhat\u00f3v\u00e1 tegye a bonyolults\u00e1g l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Neh\u00e9z \u00edr\u00f3 c. Kepes-interj\u00faban r\u00e9szletesen kifejti, mit jelent nehezen olvashat\u00f3 \u00edr\u00f3nak lenni. (\u00cdgy \u00edvel \u00e1t f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon ez a t\u00e9ma, a m\u00e1r eml\u00edtett 1934-es Prae-riport \u00e9s az 1985-\u00f6s St\u00fadi\u00f3 \u201985 Kepes-riport k\u00f6z\u00f6tt. Ennek a riport-gy\u0171jtem\u00e9nynek az olvas\u00e1sakor az is izgalmas lesz, hogy t\u00f6bb \u00e9vtized t\u00e1vol\u00e1b\u00f3l hogyan bukkannak fel ugyanazok a t\u00e9m\u00e1k, esetleg m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s \u201ehangszerel\u00e9sben\u201d.<\/p>\n\n\n\n Mindenesetre a bonyolults\u00e1g ellenpontjak\u00e9nt gyakran emlegette az egyszer\u0171s\u00e9g szeretet\u00e9t \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9t. \u00c9n magam t\u00f6bbsz\u00f6r tapasztaltam, hogy az egyszer\u0171bb emberekkel sokkal k\u00f6nnyebben tal\u00e1lt k\u00f6z\u00f6s hangot, mint hiperintellektu\u00e1lis l\u00e1togat\u00f3ival, akik \u201ek\u00e9sz\u00fcltek Szentkuthyb\u00f3l\u201d. (\u201eGyerekkori eml\u00e9keimnek [f\u00e9ny\u0171z\u00e9s \u00e9s nyomor ellent\u00e9tei] mor\u00e1lis folytat\u00e1sa: a legegyszer\u0171bbemberekszeretete, t\u00e1rsas\u00e1ga, a legelemibb \u00e9letform\u00e1k ir\u00e1nti p\u00e1rtos szomj\u00fas\u00e1gom, szinte delejezett vonzalmam a n\u00e9pmes\u00e9k igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1sa fel\u00e9 a gy\u0151ztes szeg\u00e9nyeknek. Ez az \u00e9leti \u00f6r\u00f6k \u00e9s elt\u00e9r\u00edthetetlen utam az egyszer\u0171s\u00e9g fel\u00e9! (\u00cdr\u00f3 \u00e9s kom\u00e9di\u00e1s, 1987). \u00c9s a \u201eP\u00e1ly\u00e1m eml\u00e9kezet\u00e9\u201dben \u00edrja 1976-ban: \u201e\u00cdrjam m\u00e9g ide, sub titulo erk\u00f6lcs: le\u00e1nytan\u00edtv\u00e1nyaim egy csoportja (a legokosabbak voltak egy\u00fattal a legszebbek is: ugye sz\u00e9p csoda?) mindig felkeres n\u00e9v- \u00e9s sz\u00fclet\u00e9snapomon: ez nemcsak a legsziv\u00e1rv\u00e1nyosabb divatbemutat\u00f3, hanem a szeretet \u00e9s h\u0171s\u00e9g nagy megjelen\u00e9se sz\u00e1momra, amit a legjobban szeretek \u00e9s amihez legh\u00edvebben ragaszkodom.\u201d<\/p>\n\n\n\n Egy csokorra val\u00f3 mont\u00e1zst lehetne \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani r\u00f6vid id\u00e9zetekb\u0151l arra az \u00f6sszetett t\u00e9m\u00e1ra, ami n\u00e1la olyan s\u00edm\u00e1n ment a mindennapi \u00e9letben: szeretet, h\u0171s\u00e9g, humor, moralit\u00e1s, f\u00e1jdalmas tehetetlens\u00e9g a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s vil\u00e1gpolitika borzalmait\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n A moralit\u00e1s gondolata visszavezet benn\u00fcnket a \u201efaggatotts\u00e1g\u201d motivum\u00e1hoz. Az \u00e9let faggatottj\u00e1nak \/ faggat\u00f3j\u00e1nak lenni, mint egy szolg\u00e1lat v\u00e1llal\u00e1sa, egyenesen h\u00faz benn\u00fcnket a moralit\u00e1s vil\u00e1g\u00e1ba: kev\u00e9s t\u00e9m\u00e1r\u00f3l esik annyi sz\u00f3 ezekben a riportokban, mint a moralit\u00e1sr\u00f3l: \u201eEz\u00e9rt nem v\u00e9letlen\u00fcl tartozik ide ki\u00e1lt\u00f3 \u00e9s rik\u00edt\u00f3 konfesszi\u00f3m: alf\u00e1m \u00e9s Omeg\u00e1m minden megnyilatkoz\u00e1somban a moralit\u00e1s, a legmagasabb t\u00e1rsadalmi \u00e9s egy\u00e9ni erk\u00f6lcs (a k\u00f6z\u00e9pkorban legnyilv\u00e1nval\u00f3bban \u201eMorality Play\u201d-ket \u00edrtam volna).\u201d (P\u00e1ly\u00e1m eml\u00e9kezete, 1976).<\/p>\n\n\n\n \u201eOrpheusom negyedik k\u00f6tet\u00e9nek utols\u00f3 fejezet\u00e9n dolgozom. C\u00edme V\u00e9res Szam\u00e1r. V\u00e9res: mert az emberis\u00e9g sors\u00e1nak summ\u00e1ja, v\u00e9res, mert az eg\u00e9sz vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelmet v\u00e9res h\u00e1bor\u00fak, gyilkol\u00e1sok borzalma hatja \u00e1t. Szam\u00e1r: a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a tudom\u00e1nyos \u00e9let nehezen elviselhet\u0151 stupidit\u00e1s\u00e1t jelzi. Ez a k\u00e9t vonulat fejez\u0151dik ki a negyedik k\u00f6tetben. L\u00e9nyege: a mor\u00e1lis szat\u00edra\u201d (G\u00e1ch M., 1981). Mezei Andr\u00e1s (Az egyetemess\u00e9g vonz\u00e1s\u00e1ban,1982) ki is mondja, hogy Szentkuthy mor\u00e1lis \u00edr\u00f3. Ennek a b\u0151 interj\u00fanak a v\u00e9g\u00e9n Szentkuthy egy \u00f6narck\u00e9pet ny\u00fajt mag\u00e1r\u00f3l: polariz\u00e1lt karaktervon\u00e1saival egy\u00fctt tal\u00e1n ez a legjobban megrajzolt portr\u00e9 v\u00e9gleges karaktervon\u00e1sair\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Term\u00e9szetesen \u0151 maga nem k\u00e9rkedett azzal, hogy \u0151 egy \u00e9l\u0151 t\u00e1ptalaj volt a moralit\u00e1s kibontakoztat\u00e1s\u00e1ra . Gyakran mes\u00e9lte, hogy tan\u00edtv\u00e1nyait k\u00e9t dologgal tudta lek\u00f6tni: sz\u00edn\u00e9szi hajlam\u00e1val \u00e9s a tud\u00e1s\u00e1val. Azt\u00e1n az \u00c1rp\u00e1d-gimn\u00e1zium egy \u00f6regdi\u00e1k \u00f6sszej\u00f6vetel\u00e9n magam is meglep\u0151dtem, mikor Csuvik Oszk\u00e1r, \u00e9vtizedek \u00f3ta k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 olimpiai bajnok elmondta, hogy ah\u00e1nyszor bizonyos \u201etr\u00fckk\u00f6kkel akart \u00e9lni\u201d a sportban vagy ak\u00e1r a mindennapi \u00e9letben, mindig Fity\u00f3 jutott esz\u00e9be. Mert gyakran \u00e9s nagyon t\u00f6m\u00f6ren arra intette a fi\u00fakat, hogy soha ne csapj\u00e1k be se az embereket, sem pedig saj\u00e1t magukat: \u201esokszor tal\u00e1n nehez\u00e9re esik az embernek becs\u00fcletesnek lenni, hossz\u00fa t\u00e1von m\u00e9gis az t\u00e9r\u00fcl meg.\u201d (\u00c9g\u0151 katedra, Hamvas Int\u00e9zet, 2001). G\u00e1ch Marianne-nak \u00edgy vall 1981-ben: \u201eA vil\u00e1gmindens\u00e9g v\u00e9gs\u0151 titkai izgatnak, \u00e9ppoly hevesen, ak\u00e1rcsak a feleletek hi\u00e1nyai. Minden c\u00e9lom (szentimentalizmus n\u00e9lk\u00fcl) a szeretet \u00e9s az erk\u00f6lcs megval\u00f3sul\u00e1sa. A kozmosz hat\u00e1rtalans\u00e1ga el\u0151tt t\u00f6rpes\u00e9gem tudat\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkezik tragikus al\u00e1fest\u00e9s\u0171 \u00f6r\u00f6k al\u00e1zatoss\u00e1gom. Ne zavarja mag\u00e1t, ha ez \u00fcnnep\u00e9lyesen hangzik: az emberi l\u00e9ny j\u00f3val patetikusabb a Patetikus szimf\u00f3ni\u00e1n\u00e1l.\u201d<\/p>\n\n\n\n Tompa M\u00e1ria<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Besz\u00e9lget\u00e9sek Szentkuthy Mikl\u00f3ssal (Hamvas Int\u00e9zet, Bp., 2006. december) Szentkuthy Mikl\u00f3s: Az \u00e9let faggatottja Ut\u00f3sz\u00f3 A c\u00edmben id\u00e9zett kifejez\u00e9s sokszor el\u0151fordul Szentkuthy m\u0171veiben \u00e9s nyilatkozataiban is, f\u0151leg annak kapcs\u00e1n, hogy \u2013 hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben \u2013 \u00edr\u00f3nak \u00e9rzi-e mag\u00e1t vagy sem. T\u00f6bbsz\u00f6r \u00fagy veti fel a k\u00e9rd\u00e9st \u00e9s tesz vallom\u00e1st: nemcsak hogy nem reg\u00e9ny\u00edr\u00f3, de m\u00e9g csak nem […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":145,"menu_order":1,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[6],"class_list":["post-147","page","type-page","status-publish","hentry","category-esszek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/147","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=147"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/147\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":625,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/147\/revisions\/625"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/145"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=147"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=147"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}