V\u00e1lasz, 1947. janu\u00e1r
M\u00fazs\u00e1k testamentuma, Magvet\u0151 kiad\u00f3, 1985<\/p>\n\n\n\n
Szentkuthy Mikl\u00f3s: M\u0171velts\u00e9g \u00e9s irodalom<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u2013 tanulm\u00e1ny \u2013<\/p>\n\n\n\n Mi a m\u0171velts\u00e9g? Nincs \u00e9rtelme m\u0171velts\u00e9g \u00e9s irodalom viszony\u00e1hoz hozz\u00e1sz\u00f3lni, ha az alapfogalmakat nem hat\u00e1rozzuk meg a lehet\u0151 legpontosabban, mindj\u00e1rt a k\u00e9rd\u00e9s k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n. A \u201emeghat\u00e1roz\u00e1ssal\u201d kapcsolatban azonban r\u00f6gt\u00f6n k\u00e9t dolgot meg kell jegyezn\u00fcnk. Az egyik ez: t\u00e9ny, hogy \u00e9rtelmetlen minden probl\u00e9ma felvet\u00e9se, ha az alapfogalmak nincsenek \u00e9lesen, lehet\u0151leg a sz\u00e1mtantudom\u00e1ny eszm\u00e9ny\u00e9t megk\u00f6zel\u00edt\u0151en k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolva. Viszont ott van egy m\u00e1sik t\u00e9ny, amely az els\u0151nek meglehet\u0151sen ellentmond, nagyon is vil\u00e1gos: az emberi nyelv nem arra val\u00f3, hogy m\u00e9rtani t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ggel fogalmakat hat\u00e1rozzon meg, s\u0151t erre a leg- \u00e9s legkev\u00e9sb\u00e9 alkalmas. A nyelv ugyanis egyr\u00e9szt gyakorlati c\u00e9l\u00fa: ha enni k\u00e9rek, mert \u00e9hes vagyok, vagy egy kalap\u00e1csot, hogy sz\u00f6get verjek, akkor any\u00e1m ideadja a kenyeret, \u00e9s az inasom ideadja a sz\u00fcks\u00e9ges szersz\u00e1mot. M\u00e1sr\u00e9szt m\u0171v\u00e9szi c\u00e9lra alkalmas, vagyis hogy ilyeneket mondhassak: \u201eHaldokl\u00f3 hatty\u00fa, sz\u00e9p eml\u00e9kezet.\u201d Teh\u00e1t a nyelvvel, hogy \u00fagy mondjuk, nagyszer\u0171 sikereket lehet el\u00e9rni, ha eg\u00e9szen mindennapi, gyakorlati c\u00e9ljaim vannak vele, \u00e9s \u00e9pp \u00fagy a legremekebb eszk\u00f6z akkor, ha elragad\u00f3 m\u0171v\u00e9szi hat\u00e1sokat akarok el\u00e9rni vele. Viszont \u2013 majdnem a cs\u0151d fogalm\u00e1t fogja megk\u00f6zel\u00edteni az a harmadik v\u00e1llalkoz\u00e1sunk, ha a sz\u00e1mtant, mint egyetlen lehets\u00e9ges eszm\u00e9nyt tartva szem el\u0151tt \u2013 \u00fagynevezett \u201efogalmakat\u201d akarunk seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meghat\u00e1rozni. Vagyis: t\u00e9ny, hogy meghat\u00e1rozni okvetlen\u00fcl kell, de az is t\u00e9ny, hogy a lehet\u0151 legnagyobb \u00f3vatoss\u00e1ggal, szinte k\u00f6telez\u0151 bizalmatlans\u00e1ggal.<\/p>\n\n\n\n Mikor a nyelvr\u0151l ezt a p\u00e1r megjegyz\u00e9st ide tett\u00fck a probl\u00e9ma \u00e9l\u00e9re, nem henye b\u00f6lcselked\u00e9s cs\u00e1b\u00edtott r\u00e1, hanem nagyon is ide v\u00e1g\u00f3 c\u00e9lunk volt vele: ugyanis r\u00f6gt\u00f6n jelezni akartuk, hogy l\u00e9nyeg\u00e9ben mire is \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck a m\u0171velts\u00e9get. Hiszen azt m\u00e1ris a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s filoz\u00f3fiai \u201em\u0171velts\u00e9g\u201d teszi (ha nem is kiz\u00e1r\u00f3lagosan, de igen-igen nagy m\u00e9rt\u00e9kben) lehet\u0151v\u00e9, s\u0151t k\u00f6telez\u0151v\u00e9, hogy mag\u00e1r\u00f3l a nyelvr\u0151l ilyen gyanakv\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nnyel legyen az, aki hozz\u00e1fog egy \u201efogalom meghat\u00e1roz\u00e1sa\u201d nev\u0171, k\u00e9tes m\u0171velethez. Teh\u00e1t ezen ironikus el\u0151j\u00e1t\u00e9k ut\u00e1n, mely szerint m\u0171velts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl hozz\u00e1 sem foghatunk a m\u0171velts\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz, vess\u00fck fel ism\u00e9t a k\u00e9rd\u00e9st: mi is a m\u0171velts\u00e9g?<\/p>\n\n\n\n T\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l, term\u00e9szetr\u0151l, emberi \u00e9s \u00e1llati l\u00e9lekr\u0151l, m\u0171v\u00e9szetr\u0151l \u00e9s vall\u00e1sr\u00f3l, egy\u00e1ltal\u00e1ban eg\u00e9sz vil\u00e1gunkr\u00f3l a lehet\u0151 legt\u00f6bbet tudni \u00e9s ismerni. Ha itt abbahagyjuk a meghat\u00e1roz\u00e1st, mindenkinek r\u00f6gt\u00f6n valami hi\u00e1ny\u00e9rzete \u00e9s csal\u00f3d\u00e1sa t\u00e1mad. Egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert mindenki, legyen az egyszer\u0171 \u201em\u0171kedvel\u0151 olvas\u00f3\u201d egy k\u00f6lcs\u00f6n-k\u00f6nyvt\u00e1rban, vagy egyetemes szellem\u0171 Goethe, r\u00f6gt\u00f6n l\u00e1tja, hogy egy l\u00e9nyeges von\u00e1s hi\u00e1nyzik, mely von\u00e1st, \u00fagy l\u00e1tszik, mindenki az \u201eel\u0151j\u00e1t\u00e9k\u201d vagy \u201epr\u00f3ba\u201d meghat\u00e1roz\u00e1sban foglaltakn\u00e1l sokkalta fontosabbnak \u00e9rez: hogy tudniillik, hogyan kezeli az illet\u0151 a lehet\u0151 legnagyobb kiterjed\u00e9s\u0171 tud\u00e1s\u00e1t, milyen a magatart\u00e1sa tudom\u00e1ny\u00e1val szemben, s ami ezzel nem is \u00e1ll t\u00e1voli \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben: mi a k\u00f6vetkezm\u00e9nye a lehet\u0151 legsz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1g\u00e1nak, hogyan cselekszik tud\u00e1sa alapj\u00e1n, ami m\u00e1r szinte az erk\u00f6lcstan fel\u00e9 t\u00e1g\u00edtja ki a m\u0171velts\u00e9g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Nagyon j\u00f3 \u00faton lesz\u00fcnk, ha r\u00f6gt\u00f6n tekintetbe vessz\u00fck minden ember azon \u00e1lland\u00f3 \u00e9s ban\u00e1lis megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t, amely egy \u201erossz m\u0171velts\u00e9get\u201d \u00e9s egy \u201eigazi m\u0171velts\u00e9get\u201d szokott ismerni, \u00e9s itt a rossz abban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az igazi m\u0171velts\u00e9gt\u0151l, hogy a rossz csak a tud\u00e1shalmoz\u00e1sig jut el, m\u00edg az igazi ann\u00e1l tov\u00e1bb megy: f\u00f6l\u00e9nyesen dolgozik a m\u0171velts\u00e9g\u00e9vel, v\u00e1logat, \u00edt\u00e9lkezik, form\u00e1l, minden cselekedet\u00e9t \u00e1titatja, vagyis \u2013 a szint\u00e9n nagyon \u00fcdv\u00f6s trivi\u00e1lis hasonlatot felhaszn\u00e1lva \u2013 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elfogyasztott t\u00e1panyagokb\u00f3l nem egy vegytani m\u00fazeum, hanem az eleven testet t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 v\u00e9r, sejt, mirigy \u00e9s izom lesz.<\/p>\n\n\n\n A vil\u00e1g min\u00e9l t\u00f6bb jelens\u00e9g\u00e9r\u0151l min\u00e9l t\u00f6bbet tudni csak j\u00f3 lehet, a tud\u00e1s teh\u00e1t az ember legalapvet\u0151bb \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 javai k\u00f6z\u00e9 tartozik: ez olyan axi\u00f3ma, melyet f\u00f6l\u00f6slegesnek l\u00e1tszik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb \u00e9rvel\u00e9ssel is t\u00e1mogatni. Ha a vil\u00e1gr\u00f3l val\u00f3 tud\u00e1s, legyen az az embri\u00f3k \u00e9lettana vagy a Venus-csillag t\u00f6meg\u00e9nek s\u0171r\u0171s\u00e9ge, legyen az az irodalom f\u00fcgg\u0151 viszonya bizonyos t\u00f6rt\u00e9nelmi berendezked\u00e9sekt\u0151l vagy ak\u00e1r az assz\u00edrok szobr\u00e1szata, ha ezekr\u0151l tudni k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl legink\u00e1bb mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 javaink k\u00f6z\u00e9 tartozik, akkor az \u00edr\u00f3nak csakis jav\u00e1ra szolg\u00e1lhat, ha ezeket a javakat \u0151 is a lehet\u0151 legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben igyekszik mag\u00e1nak megszerezni. M\u00e1r csak eg\u00e9sz ember-mivolt\u00e1hoz is hozz\u00e1tartozik, hogy ezekkel a javakkal \u00e9ljen, ezeket feldolgozza, mert hiszen en\u00e9lk\u00fcl \u2013 m\u0171v\u00e9szi k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9r\u0151l m\u00e9g nem is besz\u00e9lve \u2013 csonka ember maradna, ahogy hal\u00e1los beteg az a test, amelyikbe soha cukor vagy zs\u00edr nem jut. Mikor a m\u0171velts\u00e9gr\u0151l vagy a tud\u00e1sr\u00f3l az \u00e9letfenntart\u00f3 zs\u00edr- \u00e9s cukorhasonlatot mondtuk, megint nem k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges stil\u00e1ris szeml\u00e9ltet\u00e9sr\u0151l volt sz\u00f3, hanem igenis az \u00e1ltalunk fel\u00e1ll\u00edtott vagy fel\u00e1ll\u00edtand\u00f3 m\u0171velts\u00e9g-fogalom pontosabb meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Sz\u00e1munkra ugyanis a m\u0171velts\u00e9g, ami minden \u201eigazi\u201d m\u0171velts\u00e9g l\u00e9nyeges \u00e9s d\u00f6nt\u0151 von\u00e1sa, hogy az \u00e9pp oly term\u00e9szetes, \u00e9pp oly \u00e9lettani, mint a test vagy a l\u00e9lek t\u00f6bbi m\u0171k\u00f6d\u00e9se, \u00e9l\u00e9nk tiltakoz\u00e1s minden olyan szeml\u00e9let ellen, ahol pl. a b\u00e9lm\u0171k\u00f6d\u00e9s valami \u201ealacsonyrend\u0171t\u201d jelent, viszont Schopenhauer olvas\u00e1sa \u00e9s \u00e9lvezete valami \u201eszellemileg magasabb rend\u0171t\u201d. Ahol ezt a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st l\u00e1tjuk, ott m\u00e1r a kezdet kezdet\u00e9n megtagadjuk az \u201eigazi m\u0171velts\u00e9g\u201d fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak m\u00e9g csak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171velts\u00e9g \u00e9ppens\u00e9ggel nem az\u00e9rt kell az \u00edr\u00f3nak, mert az, nem tudom mif\u00e9le szellem, nem tudom mif\u00e9le magass\u00e1gaiba fogja felemelni, hanem \u2013 szinte mondhat\u00f3k, hogy \u00e9pp ellenkez\u0151leg \u2013 az emberis\u00e9g t\u00f6bbi, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges, elemi \u00e9s \u00e9lettani javaihoz tartozik. Enn\u00e9lfogva nem holmi spiritu\u00e1lis \u00e1h\u00edtattal, hanem (\u00e9s ezzel \u201etisztelj\u00fck\u201d meg a kult\u00far\u00e1t, ha m\u00e1r valaki minden\u00e1ron tisztelni akar) az anyja eml\u0151j\u00e9hez tolakv\u00f3 k\u00f6ly\u00f6k\u00e1llat moh\u00f3s\u00e1g\u00e1val kell hozz\u00e1 k\u00f6zelednie. Romantikus \u00edr\u00f3k vagy irodalomelm\u00e9lettel foglalkoz\u00f3 szerz\u0151k (\u00e9s nyomukban az \u00e1tlagk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g) mindig k\u00fcl\u00f6n\u00f6s rosszall\u00e1ssal, s\u0151t gyakran ny\u00edlt ellens\u00e9gesked\u00e9ssel tekintettek az \u00e9rtelmi m\u0171velts\u00e9gre \u00e9s nagy-kult\u00far\u00e1ra, ha egy-egy \u00edr\u00f3ban el\u0151fordult. Ennek az volt az oka n\u00e1luk, hogy nem ismert\u00e9k a tud\u00e1snak egy olyan szeml\u00e9let\u00e9t, mint amit fentebb kezdt\u00fcnk k\u00f6rvonalazni, s melynek l\u00e9nyege, hogy bele\u00e1ll\u00edtjuk az \u00e9let t\u00f6bbi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges \u00e9lettani jelens\u00e9ge k\u00f6z\u00e9, mint az em\u00e9szt\u00e9st, a csillagok j\u00e1r\u00e1s\u00e1t vagy a t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Hiszen \u00e9ppen ez k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg az \u00fagynevezett \u201eentellekt\u00fcelt\u201d az igazi intellektust\u00f3l; az el\u0151bbi sz\u00e1m\u00e1ra a szellem dolgai, az irodalom \u00e9s m\u0171v\u00e9szet: elszigetelt, v\u00e9rszeg\u00e9ny j\u00e1t\u00e9kok, melyeket babon\u00e1s tisztelettel \u00f6vez, \u00e9s gy\u00e1v\u00e1n nem mer bel\u00e9j\u00fck avatkozni, mintha marsbeli tabuk voln\u00e1nak \u2013 szemben az intellektussal, akinek \u00e9desen mindegy, hogy egy r\u00e1kosod\u00f3 vese vagy egy Oscar Wilde-hasonlat van a kez\u00e9ben. Az\u00e9rt itt is megjegyezve r\u00f6gt\u00f6n: noha Konfucius \u00e1llamelm\u00e9lete \u201eugyanaz\u201d, mint egy sz\u00fa \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nete egy f\u00e1ban, okvetlen\u00fcl j\u00f3 \u00e9s csak j\u00f3, ha min\u00e9l t\u00f6bb ilyen Konfuciust ismer meg az \u00edr\u00f3. Tal\u00e1n t\u00fal\u00e9lezve a dolgot: nem a \u201efennk\u00f6lt kult\u00far\u00e1t\u201d kell megismerni (a spont\u00e1n \u00e9letm\u0171k\u00f6d\u00e9sekkel, \u00e1llatokkal szemben), hanem \u2013 t\u00f6bb \u00e1llatot. \u00c9s min\u00e9l, de min\u00e9l t\u00f6bbet, mert \u2013 \u00e9s itt az \u00e1ltal\u00e1nos emberib\u0151l m\u00e1r a m\u0171v\u00e9szetibe megy\u00fcnk \u00e1t \u2013 ez a gazdags\u00e1g m\u0171v\u00e9szetileg is csak tiszta hasznot jelenthet.<\/p>\n\n\n\n Akik, hogy \u00fagy mondjuk, f\u00e9ltik az irodalmat a m\u0171velts\u00e9gt\u0151l, mint valami gy\u00f6nge hajt\u00e1st a fagyaszt\u00f3 d\u00e9rt\u0151l, rendszerint az \u00fagynevezett \u201ealexandriai korszakokra\u201d gondolnak a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, ahol egy \u00e1ltal\u00e1nos s\u00fcllyed\u00e9s, \u0151szi degener\u00e1lts\u00e1g, \u00e9s bizonyos \u00e9rtelmi elemeknek t\u00falteng\u00e9se szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben l\u00e1tszanak lenni, \u00fagyhogy hamar k\u00e9sz a t\u00e9tel: \u0151szi dekadencia \u00e9s \u201em\u0171velt irodalom\u201d egy\u00e9rtelm\u0171ek! Az agy fokozottabb t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa az irodalomban f\u00e9lreismerhetetlen\u00fcl beteg, s\u0151t haldokl\u00e1si jelens\u00e9g! Szerint\u00fcnk, el\u0151sz\u00f6r is, nem \u00e1rtana ezeket az \u201ealexandriai korszakokat\u201d alaposan \u00fajraolvasni, abb\u00f3l az \u00e9lettani meggondol\u00e1sb\u00f3l kiindulva (ez\u00e9rt j\u00f3 tudni, tudni p\u00e9ld\u00e1ul min\u00e9l t\u00f6bb biol\u00f3gi\u00e1t!), hogy a term\u00e9szettud\u00f3sok szerint fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s hervad\u00e1s, eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s betegs\u00e9g, s\u0151t v\u00e9gs\u0151 elemz\u00e9sben \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l k\u00f6z\u00f6tt nincs olyan \u00e9les ellent\u00e9t, \u00e9rt\u00e9kbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, mint ahogy az egy id\u0151ben, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a romantikus \u201esz\u00edvp\u00e1rtiak\u201d k\u00e9pzelt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1sodszor, mindig szem el\u0151tt kell tartani az eg\u00e9sz embert \u2013 s ki t\u00f6rekedj\u00e9k a teljes ember \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e9l\u00e9s\u00e9re, ha nem az \u00edr\u00f3? (Tal\u00e1n egy szaktud\u00f3s?) A teljes ember pedig sz\u00edv \u00e9s agy, \u00e9rtelmetlen dolog kij\u00e1tszani az egyiket a m\u00e1sik ellen: ha a term\u00e9szet az agyat adta, hogy \u00e9pp \u00fagy v\u00e1gy\u00f3dj\u00e9k a vil\u00e1g legteljesebb ismeret\u00e9re (vagyis m\u0171velts\u00e9gre), mint szerelmi \u00f6szt\u00f6n\u00f6m a szerelmi t\u00e1rgyra, akkor a kett\u0151t (intellektust \u00e9s \u00f6szt\u00f6nl\u00edr\u00e1t): \u201eaz ember el ne v\u00e1lassza.\u201d<\/p>\n\n\n\n \u00c9s itt, enn\u00e9l az \u201ealexandriai\u201d k\u00e9rd\u00e9sn\u00e9l, egy nagyon l\u00e9nyeges pontot \u00e9rint\u00fcnk, tal\u00e1n a legl\u00e9nyegesebbek egyik\u00e9t: k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy az \u00e9rtelmi m\u0171velts\u00e9g t\u00falszaporod\u00e1sa \u00e9s bizonyos v\u00e1ls\u00e1gos-beteges korszakok k\u00f6z\u00f6tt valami kapcsolat val\u00f3ban tal\u00e1lhat\u00f3 lesz, de az igaz\u00e1n monument\u00e1lis tehets\u00e9g a m\u0171velts\u00e9g\u00e9b\u0151l \u00e9pp oly m\u0171v\u00e9szi remekm\u0171vet fog form\u00e1lni, \u00e9pp oly \u00e9rzelmi \u00e9s spont\u00e1n er\u0151vel, \u00e9pp oly intenz\u00edv \u00e9rzelmi hat\u00e1ssal, mintha nem egy l\u00e9lekelemezget\u0151, mindent (ahogy mondani szokt\u00e1k) agyonfilozof\u00e1l\u00f3 korban \u00e9lne, hanem egy teljesen m\u0171velts\u00e9gterhetlen, paradicsomi, sz\u0171z aranykorban. Mert minden a m\u0171v\u00e9szi tehets\u00e9g erej\u00e9n \u00e9s nagys\u00e1g\u00e1n m\u00falik, j\u00f3l tudva, hogy sem az \u0151si egyszer\u0171s\u00e9g, sem a legfinomabb m\u0171velts\u00e9g \u00f6nmagukban nem garant\u00e1lj\u00e1k a m\u0171 sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Azok a m\u0171vek, melyek oly sokak szem\u00e9ben szinte m\u0171v\u00e9szet-ellenesnek mutatt\u00e1k a m\u0171velts\u00e9get, egyszer\u0171en azon hib\u00e1ban szenvedtek, hogy szerz\u0151j\u00fcknek kicsi volt a tehets\u00e9ge, \u00e9s az m\u00e1r szent igaz, hogy kis tehets\u00e9gnek nem val\u00f3 a nagy m\u0171velts\u00e9g fens\u00e9ges m\u00e9rge, arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy igen gyakran ezekn\u00e9l a szerz\u0151kn\u00e9l (akik olyan \u201erossz propagand\u00e1t\u201d csin\u00e1ltak a m\u0171velts\u00e9gnek) rendesen m\u00e9g a m\u0171velts\u00e9g is igen kicsi volt, kicsi tehets\u00e9g\u00fckkel sz\u00e9p p\u00e1rhuzamban. J. C. Powysnak van egy k\u00f6nyve, melynek magyar c\u00edme ez lehetne: A kult\u00fara igazi \u00e9rtelme. Ha mott\u00f3t tenn\u00e9k el\u00e9je, ez volna a h\u00edres Pascal-f\u00e9le mond\u00e1s: \u201eLa v\u00e9ritable \u00e9loquence se moque de l\u2019\u00e9loquence\u201d. Vagyis az igazi \u00e9kessz\u00f3l\u00e1s f\u00fcty\u00fcl az \u00e9kessz\u00f3l\u00e1sra. A mi k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnk ter\u00fclet\u00e9re ford\u00edtva a dolgot pedig \u00edgy: az igazi m\u0171velts\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1ban nem t\u00f6r\u0151dik a m\u0171velts\u00e9ggel.<\/p>\n\n\n\n A nagy m\u0171velts\u00e9g\u0171 \u00edr\u00f3 viszonya a m\u0171velts\u00e9ggel ebben a kett\u0151ben foglalhat\u00f3 \u00f6ssze: el\u0151sz\u00f6r is m\u0171v\u00e9szete gazdag\u00edt\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtja a m\u0171velts\u00e9g\u00e9t, vagyis, ha ismeri az ebihalak \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak minden r\u00e9szlet\u00e9t, vagy a j\u00e1vai b\u00e1bsz\u00ednh\u00e1zak \u00f6sszes tarka figur\u00e1it, akkor ebb\u0151l egyik n\u0151alakj\u00e1nak l\u00e9lektan\u00e1t fogja sokkal gazdagabban \u00e1br\u00e1zolni, mikor az t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l rossz villamosra sz\u00e1llt a harmadik fejezetben, vagy pedig egy bolondosabban szebb metafor\u00e1t fog alkalmazni a birsalm\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 szonettj\u00e9ben: teh\u00e1t tiszt\u00e1ra m\u0171v\u00e9szeti nyeres\u00e9get fog m\u0171velts\u00e9g\u00e9b\u0151l kizs\u00e1km\u00e1nyolni. M\u00e1sodszor pedig eg\u00e9sz m\u0171velts\u00e9g\u00e9t \u2013 a csak m\u0171v\u00e9szeti gazdagod\u00e1s mellett \u2013 arra haszn\u00e1lja (tudatosan vagy tudatlanul), hogy a m\u0171velts\u00e9g ir\u00e1nti egyoldal\u00fa vagy t\u00falzott tisztelet\u00fcnket cs\u00f6kkentse, s\u0151t igen gyakran f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl destru\u00e1lja. \u00c9s itt van a dolognak egy komikus, de nagyon is nem elhanyagoland\u00f3 oldala: az eg\u00e9szen nagy tehets\u00e9g\u0171 \u00e9s nagy m\u0171velts\u00e9g\u0171 \u00edr\u00f3k sokkal rosszabb v\u00e9lem\u00e9nnyel vannak az intellektusr\u00f3l \u00e9s m\u0171velts\u00e9gr\u0151l, mint azok a romantikus lelkek, akik f\u00e9ltik a \u201eterm\u00e9szet vad vir\u00e1gait\u201d a k\u00f6nyvek \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos porszag\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9zz\u00fck csak fut\u00f3lag v\u00e9gig a nyugati irodalmak legnagyobbjain, a XX. sz\u00e1zadban minden\u00fctt ezt a kett\u0151ss\u00e9get fogjuk l\u00e1tni: \u00e9ppen a legm\u0171veltebbek egy\u00fattal a legd\u00e9monikusabbak; \u00e9rzelem, szenved\u00e9ly, \u0151sterm\u00e9szeti er\u0151k els\u0151bbs\u00e9g\u00e9nek hitvall\u00f3i, m\u0171velts\u00e9g\u00fck nem f\u00e1radtabb\u00e1, hanem m\u00e9g csak vadabb\u00e1 tette \u0151ket. Ugyanakkor: ak\u00e1r essz\u00e9ben, ak\u00e1r egy h\u0151s\u00fck sz\u00e1j\u00e1val, ak\u00e1r a m\u0171 szellem\u00e9ben a lehet\u0151 legf\u00f6l\u00e9nyesebb, hol tragikus, hol s\u00e1t\u00e1ni hahot\u00e1z\u00e1s alakj\u00e1ban fejezik ki igen-igen les\u00fajt\u00f3 v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket minden intellektu\u00e1lis m\u0171velts\u00e9gr\u0151l. Persze f\u00f6l\u00f6sleges is megjegyezni, hogy \u00e9rt\u00e9kben \u00f3ri\u00e1si k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van a k\u00f6z\u00f6tt, hogy egy nyolcvan \u00e9ves tud\u00f3s \u00edr\u00f3 az eg\u00e9sz b\u00f6lcselet \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171 v\u00e9gigolvas\u00e1sa ut\u00e1n legyint csak\u00fagy Kant vagy Plat\u00f3n nev\u00e9re, mintha egy hal\u00f3d\u00f3 legyet hajtana el a t\u00e1ny\u00e9rj\u00e1r\u00f3l, vagy ahogy egy t\u00e1j\u00e9kozatlan ifj\u00fa vad\u00f3c csin\u00e1lja ugyanezt (k\u00fcls\u0151leg ugyanezt) a gesztust.<\/p>\n\n\n\n J. C. Powys nemcsak elm\u00e9letileg hat\u00e1rozta meg a kult\u00fara (vagyis m\u0171velts\u00e9g) fogalm\u00e1nak igazi \u00e9rtelm\u00e9t: eg\u00e9sz m\u0171ve bizony\u00edtja (ezt az\u00e9rt hangfog\u00f3val mondjuk). Olvasott mindent, \u00e9lettant, \u0151si mitol\u00f3gi\u00e1kat, ultramodern m\u00e9lyl\u00e9lektant, g\u00f6r\u00f6g tragikusokat, csillag\u00e1szatot, detekt\u00edv-reg\u00e9nyeket, Prousot \u00e9s apokrif evang\u00e9liumokat \u2013 \u00e9s mi az eredm\u00e9ny? T\u00e1n elveszett az \u00e9rtelmi r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3d\u00e1sba? T\u00e1n eunuchh\u00e1 tette? Tal\u00e1n tele van zavaros fogalmakkal vagy a kult\u00far\u00e1k hullad\u00e9kainak zsibv\u00e1s\u00e1r\u00e1val? Nem. Egyr\u00e9szt a d\u00e9monikusan term\u00e9szetes \u00e9let, az \u00e1llati \u00e9rz\u00e9kiess\u00e9g pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ja lett, m\u00e1sr\u00e9szt neki a m\u0171veltek m\u0171veltje sz\u00e1m\u00e1ra milli\u00f3szor vonz\u00f3bb ide\u00e1l a m\u0171veletlen varr\u00f3l\u00e1ny, aki napi tizenk\u00e9t \u00f3rai f\u00e9rcebe-vakul\u00e1s ut\u00e1n egy zug-antikv\u00e1riusn\u00e1l vesz mag\u00e1nak egy ponyvareg\u00e9nyt, \u00e9s azt m\u00e1moros elmer\u00fcl\u00e9ssel olvassa a f\u00f6ldalatti meg\u00e1ll\u00f3j\u00e1n\u00e1l, mert ebben l\u00e1tja az irodalom \u0151si var\u00e1zsm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t; igen, ez sz\u00e1zszor jobban vonzza, mint Oxford vagy Cambridge entelekt\u00fceljei.<\/p>\n\n\n\n \u00c9s mellette Joyce. Zen\u00e9ben \u00e9pp oly j\u00e1rtas, mint a filoz\u00f3fi\u00e1ban, nyelveket, irodalmakat, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeket \u00e9pp\u00fagy ismer, mint a k\u00f3rbonctan legmodernebb atlaszait: \u00e9s itt is \u2013 mi az eredm\u00e9ny? \u00c9rzelmi satnyul\u00e1s vagy a m\u0171velts\u00e9g nagy kirakatba rak\u00e1sa? Mindkett\u0151nek \u2013 szinte s\u00e1t\u00e1ni torz\u00f3ival \u2013 \u00e9ppen az ellent\u00e9te. \u201eLa v\u00e9ritable \u00e9loquence se moque de l\u2019\u00e9loquence\u201d: ha valaha volt erre p\u00e9lda, csak fel kell lapozni a Finnegans Wake azon fejezet\u00e9t, ahol \u00f6tven oldalon \u00e1t parodiz\u00e1lja a vil\u00e1g \u00f6sszes tudom\u00e1nyos k\u00f6nyveit: soha \u00f3ri\u00e1si m\u0171velts\u00e9g ilyen \u00f6ngyilkos szadizmussal nem mondott b\u00edr\u00e1latot a m\u0171velts\u00e9gr\u0151l, \u00fagyhogy akik gyan\u00fas szemmel n\u00e9zik a m\u0171velts\u00e9get, nem v\u00e1laszthatn\u00e1nak m\u00e1s utat, mint hogy a legm\u0171veltebb \u00edr\u00f3k \u00fatj\u00e1ra l\u00e9pnek, ha minden\u00e1ron a kult\u00fara hal\u00e1lt\u00e1nc\u00e1ban akarnak gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dni. De ha a sz\u00ednek v\u00e9gtelen gazdags\u00e1ga szint\u00e9n eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9knek sz\u00e1m\u00edt, \u00fagy, azt keresve, szint\u00e9n nem kell m\u00e1s utakat keresni\u00fck, mint \u00e9ppen ezt.<\/p>\n\n\n\n \u00c9s ott van D. H. Lawrence, aki szinte hivatalos l\u00e1m\u00e1ja lett a g\u00e1tl\u00e1stalan \u00f6szt\u00f6n\u00e9letnek: nem \u00e9ppen \u00e9rzelemd\u00fas vitalit\u00e1sa vitte oda, hogy m\u0171velts\u00e9g\u00e9vel is, mint szenved\u00e9lyt\u00f6bblettel, megh\u00f3d\u00edtsa a vil\u00e1got, \u00e9s Apokalipszis-k\u00f6nyv\u00e9ben bemutassa, hogy a vall\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti tud\u00e1s a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s \u00e9rz\u00e9s \u00faj zsilipjeit nyitja meg sz\u00e1m\u00e1ra?<\/p>\n\n\n\n Mert ezekn\u00e9l a nagy m\u0171velts\u00e9g\u0171 nagyd\u00e9monokn\u00e1l \u00e1lland\u00f3 a k\u00f6zleked\u00e9s oda \u00e9svissza: pokoli szenved\u00e9lyess\u00e9g\u00fck hajtja \u0151ket a m\u0171velts\u00e9ghez, hogy m\u00e9g t\u00f6bb \u00e9lm\u00e9ny\u00fck legyen \u2013 viszont a m\u0171velts\u00e9g forr\u00e1sait\u00f3l nem k\u00f6nyvmolyokk\u00e9nt, vagy az \u00e9sz impotens n\u00e1rciszaik\u00e9nt t\u00e9rnek vissza, hanem v\u00e9resebben, k\u00f6nnyesebben \u00e9s harsog\u00f3bb kacag\u00e1ssal. Felt\u0171n\u0151, hogy \u00e9ppen a s\u00e1padt f\u00e9ltehets\u00e9gek szokt\u00e1k olyan nagyon j\u00f3l \u00e9rezni magukat m\u0171velts\u00e9g\u00fckben (m\u00e1r tudniillik abban, amit \u0151k annak k\u00e9pzelnek): a nagyon \u00e1ltal\u00e1ban ebben pesszimist\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n Aldous Huxley is joggal \u00e1ll a nagy m\u0171velts\u00e9g\u0171 \u00edr\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, tele van k\u00e9tellyel, s\u0151t nihilista ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1ggal. \u00c9s \u00f3ri\u00e1si k\u00f6nyvm\u0171velts\u00e9g\u00e9nek v\u00e9gs\u0151 kicseng\u00e9se (s ez a humanista szempont rendk\u00edv\u00fcl fontos sz\u00e1munkra, ha eszt\u00e9tikai szempontb\u00f3l nem is l\u00e1tn\u00e1nk \u00f3ri\u00e1si el\u0151nyt a m\u0171velts\u00e9gben, m\u00e1r ez mag\u00e1ban is elegend\u0151 lenne, hogy a lehet\u0151 legnagyobb m\u0171velts\u00e9get k\u00edv\u00e1njuk meg az \u00edr\u00f3t\u00f3l): a v\u00e9gs\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9s nem valami \u00e9rtelmi finomkod\u00e1s, hanem, \u00e9pp ellenkez\u0151leg, a legegyszer\u0171bb, \u00e1ltal\u00e1nos emberi dolgok, \u00e9lettani mindennapis\u00e1gok megbecs\u00fcl\u00e9se, ahogy Faustnak az ipar, Powysnak egy eltaposott f\u0171sz\u00e1l, Huxleynak a zsigereink m\u0171k\u00f6d\u00e9se egzalt\u00e1lt vall\u00e1saink \u00e9s intellektu\u00e1lis elvgy\u00e1rtogat\u00e1saink m\u00f6g\u00f6tt. Teh\u00e1t ezek a d\u00e9monok, ezek gyanakod\u00f3k a kult\u00far\u00e1val szemben, \u00e9s ami, ism\u00e9telj\u00fck, \u00e9pp olyan fontos, ha ugyan nem a legfontosabb: m\u00e9lyen humanist\u00e1k, a legegyszer\u0171bb emberi adotts\u00e1gok legal\u00e1zatosabb megbecs\u00fcl\u0151i. A nagy m\u0171velts\u00e9g nemcsak az\u00e9rt fontos, mert ezerszer t\u00f6bb sz\u00edn, t\u00e9ma, k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g \u00e1ll a m\u0171v\u00e9sz rendelkez\u00e9s\u00e9re a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 nemcsak az\u00e9rt fontos, mert b\u00e1rmely igazs\u00e1got akkor tudok jobban megtal\u00e1lni, ha min\u00e9l t\u00f6bb dolgot tudok a vil\u00e1gr\u00f3l (\u00fagyhogy m\u0171velts\u00e9g vagy intellektus sz\u00e1munkra szinte azonos a lehet\u0151 legsz\u00e9lesebb, vagyis legt\u00f6bb dolgot mag\u00e1ban foglal\u00f3 l\u00e1t\u00f3k\u00f6rrel), hanem a m\u0171velts\u00e9g az\u00e9rt is elengedhetetlen, mert aki t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l \u00e9s term\u00e9szetb\u0151l a lehet\u0151 legt\u00f6bbet l\u00e1tja, az t\u00f6bb meg\u00e9rt\u00e9sre, megbocs\u00e1t\u00e1sra, vagyis t\u00f6bb j\u00f3s\u00e1gra k\u00e9sz\u00fcl el\u0151, mint aki csak sz\u0171k vakond-perspekt\u00edv\u00e1ban \u00e9l elszigetelve. Az ut\u00f3bbinak m\u0171ve szeg\u00e9nyebb, igazs\u00e1gai megb\u00edzhatatlanok, \u00e9s egyoldal\u00fas\u00e1ga k\u00f6nnyen teszi dogmatikuss\u00e1, amit tal\u00e1n m\u00e1r nem is v\u00e1laszt el olyan hossz\u00fa \u00fat a rosszas\u00e1gt\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Tal\u00e1n felesleges ism\u00e9telni, de a t\u00e9tel vil\u00e1goss\u00e1ga szempontj\u00e1b\u00f3l m\u00e9gsem \u00e1rt: miel\u0151tt a nagy \u201ePr\u00f3\u201d-t a m\u0171velts\u00e9g mellett kimondjuk, mindig a legnagyobb m\u0171v\u00e9sztehets\u00e9g az el\u0151felt\u00e9tel. (Azt meg felesleges is emell\u00e9 megjegyezni, hogy \u00e1lmainkban sem k\u00e9pzelj\u00fck: m\u0171velts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl sz\u00fclethetn\u00e9nek a Goethe-f\u00e9le alkot\u00e1ssal egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00edr\u00f3i remekm\u0171vek.)<\/p>\n\n\n\n Mikor jegyzeteink elej\u00e9n meg\u00e1llap\u00edtottuk: a m\u0171velts\u00e9g d\u00f6nt\u0151 ism\u00e9rve az lesz, hogy valaki a legnagyobb tud\u00e1ssal hogyan b\u00e1nik, milyen a viszonya \u00e1ltal\u00e1ban a tud\u00e1shoz, m\u00e1r akkor oda\u00edrhattuk volna, hogy egyszer s mindenkorra vil\u00e1gos legyen, mit tartunk eszm\u00e9ny\u00fcnknek ebb\u0151l a szempontb\u00f3l \u2013 Rabelais nev\u00e9t. Franciaorsz\u00e1gban k\u00fcl\u00f6n foly\u00f3irat jelenik meg, amely semmi egy\u00e9bbel nem foglalkozik, mint hogy felkutatja mindazt a forr\u00e1st, amely viz\u00e9t odaadta Rabelais tenger\u00e9nek. Mit jelent ez? Tudta a k\u00f6z\u00e9pkor \u00e9s a renesz\u00e1nsz minden filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t \u00e9s orvostudom\u00e1ny\u00e1t, tekn\u0151c\u00f6k csontk\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l az angyalsz\u00e1rnyak h\u00f3ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1ig: \u00e9s ebb\u0151l egy \u00f3ri\u00e1si kozmikus burleszket csin\u00e1lt. Az, amit \u0151 a k\u00f6z\u00e9pkorban kig\u00fanyolt, pontosan az, amit ma a \u201esznobok\u201d \u00e9s \u201eentellekt\u00fcelek\u201d kiv\u00e9gz\u00e9sekor csin\u00e1ln\u00e1nk: vagyis a nagy m\u0171velts\u00e9g harca a kis m\u0171velts\u00e9g, a d\u00e9moni tehets\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli \u201em\u0171velts\u00e9g\u201d ellen.<\/p>\n\n\n\n Rabelais az, aki robusztus egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9vel nem veszett el a tud\u00e1s \u00fatveszt\u0151iben. \u00c9s \u0151 igazolja, ami nagyon fontos mot\u00edvum, ha t\u00e1rgyunkr\u00f3l elm\u00e9lked\u00fcnk, hogy a nagy intellektus sohasem a parasztm\u0171v\u00e9szettel, a p\u00e1pua babon\u00e1kkal, az \u0151smal\u00e1j zen\u00e9vel, vagy az erd\u00e9lyi \u00f6tsz\u00e1z \u00e9ves mes\u00e9kkel \u00e1ll szemben \u2013 nem! A Rabelais-t\u00edpus\u00fa nagym\u0171velts\u00e9g\u0171 \u00edr\u00f3 a sznobokkal, a kult\u00far\u00e1k medd\u0151 k\u00e9r\u0151dz\u0151ivel, a finomkod\u00f3kkal, a h\u00e1rom latin ford\u00edt\u00e1s elolvas\u00e1s\u00e1t\u00f3l affekt\u00e1l\u00f3kkal \u00e1ll szemben. Egy id\u0151ben voltak n\u00e1lunk ilyen jelsz\u00f3k forgalomban, hogy az irodalomban vannak \u201esznobok\u201d \u00e9s \u201eparasztok\u201d, vagy \u201eurb\u00e1nusok\u201d \u00e9s \u201en\u00e9piesek\u201d; mikor ezeket hallottuk, mindig rosszul \u00e9rezt\u00fck magunkat, gondolva, hogy az \u00e1tlagolvas\u00f3t sok tekintetben nagyon f\u00e9lrevezethetik. Mi\u00e9rt? Mert \u00fagy fest, mintha a paraszti jelleg\u0171 irodalom mellett nem is volna vagy lehetne m\u00e1s, mint csak a \u201esznob\u201d irodalom. Ha nem vagy n\u00e9pies, kezdett\u0151l fogva m\u00e1r csak affekt\u00e1l\u00f3 kis kult\u00farselyemfi\u00fa lehetsz \u2013 szinte ezt szugger\u00e1lta ez a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s. M\u00e1rpedig van-e nagyobb m\u0171velts\u00e9g\u0171 \u00edr\u00f3, mint Rabelais, \u00e9s nemhogy nem sznob, hanem minden eff\u00e9l\u00e9nek kacag\u00f3 eltapos\u00f3ja, \u00e9s eg\u00e9sz mes\u00e9l\u0151, tobz\u00f3d\u00f3 k\u00e9pzelet\u00e9ben a parasztinak v\u00e9rrokona. Joyce \u00e9s Rabelais a m\u0171velts\u00e9ghez val\u00f3 viszonyukban felt\u0171n\u0151en k\u00f6zeli kapcsolatban vannak, csak Joyce ink\u00e1bb \u201ehal\u00e1lt\u00e1nc a k\u00f6nyvt\u00e1rban\u201d, Rabelais \u201ebacchan\u00e1lia\u201d: ugyanabban a k\u00f6nyvt\u00e1rban.<\/p>\n\n\n\n \u00c9s n\u00e9zz\u00fck meg modern honfit\u00e1rs\u00e1t, Andr\u00e9 Gide-t. Pr\u00e9dik\u00e1lt-e ez a k\u00e9s\u0151 ut\u00f3dja m\u00e1st? Pedig megint egy olyan \u00edr\u00f3val tal\u00e1lkoztunk, akinek \u00f3ri\u00e1si a zenei, irodalmi, t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi, hittani \u00e9s l\u00e9lektani m\u0171velts\u00e9ge. Megint a f\u00e9lre\u00e9rthetetlen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s: egy \u00e9lethabzsol\u00f3 nagy m\u0171v\u00e9sz, aki \u00e9ppen \u201e\u00e1llati\u201d \u00e9rz\u00e9kis\u00e9gb\u0151l szomjazza a tud\u00e1s Venus-barlangj\u00e1t is, \u00e9s miut\u00e1n megismerte rendk\u00edv\u00fcli m\u0171velts\u00e9ge alapj\u00e1n a vil\u00e1got, nem a pen\u00e9szes pergamenekhez fordul, hanem a nagyon \u201ef\u00f6ldies t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kokhoz\u201d.<\/p>\n\n\n\n \u00d3ri\u00e1sit t\u00e9vedne az, aki azt mondan\u00e1, hogy itt tulajdonk\u00e9ppen egy szofizm\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lunk a \u201em\u0171velts\u00e9g\u201d jav\u00e1ra els\u00fctni, mert hogy az ilyen Gide-f\u00e9le m\u0171velt \u00edr\u00f3 ki\u00e1br\u00e1ndulva t\u00e9r vissza a m\u0171velts\u00e9gb\u0151l, \u00e9s \u00edgy, mikor Rabelais-val egy\u00fctt a primit\u00edv \u00e9rz\u00e9ki \u00e9letet hirdeti, ezt nem \u00f3ri\u00e1si m\u0171velts\u00e9ge alapj\u00e1n, hanem \u00e9ppen m\u0171velts\u00e9ge ellen csin\u00e1lja.<\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sik jogosnak l\u00e1tsz\u00f3 ellenvet\u00e9s pedig az lenne, hogy ha Rabelais \u201evitalit\u00e1sa\u201d nem is, de D. H. Lawrence-\u00e9 vagy Gide-\u00e9 nem bizony\u00edt semmit amellett, hogy nagy m\u0171velts\u00e9g \u00e9s nagy \u00f6szt\u00f6n\u00f6ss\u00e9g remek\u00fcl megf\u00e9rnek egym\u00e1s mellett, s\u0151t t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k egym\u00e1st: m\u00e9gpedig az\u00e9rt nem, mert D. H. Lawrence-ek \u00e9s Andr\u00e9 Gide-ek tegy\u00fck ide mindj\u00e1rt a filoz\u00f3fus k\u00f6lt\u0151 Nietzsch\u00e9t is) vitalit\u00e1sa \u00e1l-vitalit\u00e1s: nem az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6szt\u00f6n\u00f6k eg\u00e9szs\u00e9ges vir\u00e1gz\u00e1sa, hanem ink\u00e1bb csak hiszt\u00e9ria, vagyis \u00e9ppoly beteg dolog, mint amilyen beteg dolog esetleg t\u00fals\u00e1gos m\u0171velts\u00e9g\u00fck.<\/p>\n\n\n\n Bevalljuk, hogy a k\u00e9t ellenvet\u00e9s k\u00f6z\u00fcl az els\u0151re, hogy tudniillik ki\u00e1br\u00e1ndulva j\u00f6n vissza a nagy m\u0171velts\u00e9g birodalm\u00e1b\u00f3l, szahar\u00e1ra lelv\u00e9n paradicsom helyett \u2013 k\u00f6nnyebb v\u00e1laszolni, mint a m\u00e1sodikra. Csak v\u00e9gig kell menn\u00fcnk a nyolcvan\u00e9ves Gide m\u0171v\u00e9n \u00e9s napl\u00f3in \u00e9vr\u0151l \u00e9vre: az ezeregy\u00e9ji szabadteny\u00e9sz\u00e9s hitvall\u00e1sa ut\u00e1n is \u00e9s mindig ott van minden k\u00f6nyv, zene, vall\u00e1s \u00e1lland\u00f3 figyel\u00e9se, olvas\u00e1sa, feldolgoz\u00e1sa; bocs\u00e1nat az olcs\u00f3 sz\u00f3l\u00e1s\u00e9rt, de ha vaskos Journal-j\u00e1t v\u00e9gigolvassuk, csak egy k\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00fcnk marad: j\u00f3 pap holtig tanul.<\/p>\n\n\n\n Ami pedig Joyce, Huxley, Lawrence, Gide Nietzsche beteges vitalit\u00e1s\u00e1t illeti, kett\u0151t lehet megjegyezni: az egyik az, amire m\u00e1r fentebb is c\u00e9loztunk, hogy csak \u201elassan a testtel\u201d, avagy \u201eh\u00e1tr\u00e1bb az agarakkal\u201d, vagyis ne h\u00fazzunk t\u00fal hamar t\u00fal \u00e9les hat\u00e1rvonalakat eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s betegs\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt; m\u00e1sodszor pedig azt, hogy m\u00e9g mindig t\u00f6bbet \u00e9r kiss\u00e9 (vagy fel\u0151l\u00fcnk ak\u00e1r nagyon) betegesen az \u00e9let \u00e9rdek\u00e9ben hirdetni a m\u0171velts\u00e9g sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, mint ak\u00e1r a m\u0171velts\u00e9g tagad\u00f3ival, vagy ami m\u00e9g sz\u00e1zszor rosszabb, a sznobokkal tartani.<\/p>\n\n\n\n Eunuch \u00e1lm\u0171velts\u00e9g \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 nagym\u0171velts\u00e9g k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9re egy nagyon olcs\u00f3n k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 p\u00e9lda b\u00e1rmely irodalomban a t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9ny. A sznob csak tudja az adatokat (legjobb esetben), csak a dekorat\u00edv k\u00fcls\u0151s\u00e9gek \u00e9rdeklik, m\u0171ve k\u00f6zepes disszert\u00e1ci\u00f3, olcs\u00f3 cukr\u00e1szd\u00edszletekkel, amiket \u0151 persze \u201ek\u00f6lt\u0151i megeleven\u00edt\u00e1s\u201d-nek k\u00e9pzel, nem l\u00e9v\u00e9n \u0151 maga igazi teliv\u00e9r kult\u00fara, naiv \u00e1h\u00edtattal respekt\u00e1lja aszellem \u00e9let\u00e9t, mint minden k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3, s\u0151t kiz\u00e1rt. Ilyesmi teszi nevets\u00e9gess\u00e9 a t\u00e1j\u00e9kozatlan olvas\u00f3 szem\u00e9ben a m\u0171velts\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n Viszont vegy\u00fck el\u0151 Thomas Mann Lotte Weimarban c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t. Ezt lehetetlen \u00f3ri\u00e1si irodalomt\u00f6rt\u00e9neti, nyelvt\u00f6rt\u00e9neti, l\u00e9lektani, szociol\u00f3giai m\u0171velts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl meg\u00edrni, s\u0151t valljuk be, \u00e9lvezettel elolvasni is csak ezzel egy\u00fctt lehet. Viszont, mert nagy tehets\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, \u00e9s nem a kult\u00fara m\u00e9z\u00e9t csak \u00fcvegen kereszt\u00fcl nyalogat\u00f3 sznobr\u00f3l: ez a tud\u00e1s remekm\u0171vet t\u00e1pl\u00e1l, d\u00e9monit, izgalmasat, \u00f6r\u00f6k emberit.<\/p>\n\n\n\n Akit a m\u0171velts\u00e9g intellektu\u00e1lis kret\u00e9nn\u00e9 tesz, az \u00e9ppilyen kret\u00e9n maradna m\u0171velts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl is. Aki pedig \u0151stehets\u00e9g (van-e m\u00e1s?), azt a vil\u00e1g \u00f6sszes tudom\u00e1nya \u00e9s intellektualizmusa nem fogja megfosztani \u201eterm\u00e9szetes sz\u00edn\u00e9t\u0151l\u201d, ahogy Hamlet mondja, hanem ellenkez\u0151leg, csak gazdag\u00edtani fogj\u00e1k vil\u00e1g\u00e1t, ahogy Thomas Mann is csak gazdagodott, hogy oly j\u00f3l (s persze oly f\u00f6l\u00e9nyesen!) ismeri Freudot, az antik vall\u00e1st\u00f6rt\u00e9netet \u00e9s a romantikus n\u00e9met zen\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n N\u00e1lunk \u201em\u0171velts\u00e9g \u00e9s irodalom\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t egy nem t\u00fals\u00e1gosan rokonszenves leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9ssel m\u00e1r szinte \u00e9vtizedek \u00f3ta \u00fagy szokt\u00e1k h\u00edvni: \u201eBabits vagy Ady?\u201d A k\u00e9rd\u00e9st \u2013 b\u00e1r nem l\u00e1tunk itt semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben indokolt k\u00e9rd\u00e9st \u2013 m\u00e1r ezerszer megt\u00e1rgyalt\u00e1k, vagy legal\u00e1bbis agyonbesz\u00e9lt\u00e9k; hogy nek\u00fcnk mi a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk ezzel kapcsolatban, az elmondottakb\u00f3l f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl ad\u00f3dik.<\/p>\n\n\n\n Bizarr \u00f6tletnek l\u00e1tszik, s ha az, maradjon annak, de j\u00f3 volna, ha az \u00edr\u00f3nak is \u00e9pp\u00fagy, mint a fest\u0151knek vagy zen\u00e9szeknek, valamif\u00e9le f\u0151iskol\u00e1n kellene \u00e1tmenni\u00fck, s egy ilyen \u00cdr\u00f3k Akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1-nak nem lehet m\u00e1s c\u00e9lja, mint \u00e9ppen a f\u00e9l- \u00e9s \u00e1lkult\u00far\u00e1lts\u00e1g, a sznobizmus kiirt\u00e1sa, hogy megmutassa egyszer s mindenkorra, hogy ak\u00e1r parasztnak, ak\u00e1r v\u00e1rosi prolet\u00e1rnak, ak\u00e1r vadvir\u00e1g \u0151stehets\u00e9gnek vagy j\u00f3akarat\u00fa tudatlannak nem \u00e9s nem a nagy m\u0171velts\u00e9g az ellens\u00e9ge, hanem a m\u0171velts\u00e9get kompromitt\u00e1l\u00f3 kis entellekt\u00fcel.<\/p>\n\n\n\n Sehol sincs szakad\u00e9k, sehol sem kell h\u00edd. A n\u00e9pi \u00e9s sznob k\u00f6z\u00f6tt nem kell h\u00edd, mert a sznobot a neml\u00e9tez\u00e9s n\u00edv\u00f3j\u00e1ra kell lesz\u00e1ll\u00edtani. A n\u00e9pi \u00e9s a nagym\u0171velts\u00e9g\u0171 \u00edr\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt meg az\u00e9rt nem kell h\u00edd, mert kezdett\u0151l \u00e9s term\u00e9szett\u0151l fogva egyek.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" V\u00e1lasz, 1947. janu\u00e1rM\u00fazs\u00e1k testamentuma, Magvet\u0151 kiad\u00f3, 1985 Szentkuthy Mikl\u00f3s: M\u0171velts\u00e9g \u00e9s irodalom \u2013 tanulm\u00e1ny \u2013 Mi a m\u0171velts\u00e9g? Nincs \u00e9rtelme m\u0171velts\u00e9g \u00e9s irodalom viszony\u00e1hoz hozz\u00e1sz\u00f3lni, ha az alapfogalmakat nem hat\u00e1rozzuk meg a lehet\u0151 legpontosabban, mindj\u00e1rt a k\u00e9rd\u00e9s k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n. A \u201emeghat\u00e1roz\u00e1ssal\u201d kapcsolatban azonban r\u00f6gt\u00f6n k\u00e9t dolgot meg kell jegyezn\u00fcnk. Az egyik ez: t\u00e9ny, hogy \u00e9rtelmetlen minden […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":139,"menu_order":2,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[6],"class_list":["post-143","page","type-page","status-publish","hentry","category-esszek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/143","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=143"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/143\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":178,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/143\/revisions\/178"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/139"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=143"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentkuthymiklos.hu\/web\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=143"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}