Parragi Márta (Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa)

Szentkuthy Miklós könyvtáráról

A XX. századi magyar írók közt nem Szentkuthy Miklós az egyedüli, aki híres könyvszeretetéről, nagy könyvgyűjteményéről, kortársai közül Cs. Szabó László, Fülep Lajos, Illyés Gyula is hasonló nagyságrendű könyvtárral büszkélkedhettek. Az ő esetében nem az egyes könyvek értéke vagy számbeli nagysága teszi különlegessé a könyvtárat, hanem a szoros, mindennapi kapcsolat, ahogy életének – és így naplójának is – nélkülözhetetlen része lett a gyűjtemény. Az író a vele készített interjúkban szívesen és hosszasan mesélt kedvenc könyveiről és mindig megemlítette ezektől elválaszthatatlan naplóját is. A könyvtárat a napló szerves részének tekintette, a könyvek tele vannak dátumokkal, nevekkel, hosszabb-rövidebb bejegyzésekkel, amelyeket naplójában fejtett ki részletesen, emellett aláhúzások, nyilak, csillagok és egyéb jelek is találhatók bőségesen. Így vall erről Harmonikus tépett lélek címmel megjelent interjúkötetében: „ Én mindent dátummal látok el. Mikor nézem, odaírom a napot, és azokhoz a képekhez írom, melyek izgalmat jelentenek. Néha széljegyzet is van, de már a dátum azt jelenti, hogy döbbenetes benyomást tett rám.” A szó valódi értelmében vett „használati tárgyként” bánt a könyveivel, a legszebb albumba, könyvművészeti remekbe is beleírt. Ugyancsak a már említett kötetben olvashatjuk: „számomra minden napló, illetve naplóanyag, ... szenvedélyesen olvasok, adatokat szenvedélyesen gyűjtök és szenvedélyesen ábrázolok”. A napló írását az 1920-as évek elején kezdte és 1939-től rendszeresen, általában naponta vezette. Az 1948-ig írott részt halála után 25 évre, az 1988-ig, azaz haláláig írott részt 50 évre zároltatta és egyéb kézirataival együtt a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában helyezte el. A napló valódi tartalmára így csak közvetve, az író utalásaiból tudunk következtetni, ehhez nyújtanak segítséget a könyvekbe írt jegyzetek is.
Könyvtára 1914-től, gyerekkorától kezdve haláláig folyamatosan növekedett. Hagyatékának gondozója, Tompa Mária 1988 után is gyűjti az újabb kiadásokat, a külföldön kiadott fordításokat, az eddig kéziratban lévő művek első kiadását és a róla szóló könyveket, folyóiratcikkeket is. Ma kb. 8.800 műből (kb. 9.500 db kötetből) áll a gyűjtemény, amelynek része a gazdag folyiratanyag is, ezek közt szintén találunk széljegyzetes példányokat. A könyveknek kb. kétharmadában van aláhúzás és dátum, kb. 2.300 műben található rövidebb széljegyzet, 260-ban valóban „naplószerű”, hosszabb beírás.
Bár édesapja, Pfisterer Lajos nem volt nagy könyvbarát, fia számára biztosította a könyvvásárlás anyagi fedezetét. Az 1930-as évektől kezdve felesége, Eppinger Dóra könyvei is beépültek a könyvtárba. (Ezek nagyobb része német irodalom, ill. német nyelvre fordított világirodalmi mű.) Az Eppinger család egyik ügyfelének, dr. Lothar Hertzkának könyvtárából került Szentkuthy Miklóshoz 110 db, főleg a XIX-XX. század fordulóján kiadott, szép kötésű, ex librissel ellátott francia és német nyelvű könyv. 1931–1932-ben, első angliai ösztöndíja idején is számos művel gyarapodott a könyvtár, értelemszerűen angol irodalommal, de nagyon sok múzeumi katalógust (pl. a British Museum gyűjteményéről), kiállítási vezetőt is hazahozott. A világháborúban bombatalálat érte Derék utcai lakásukat, de szinte csodával határos módon a könyvtár épen maradt. A háború alatt Hatvany Lajos utcára dobált könyvei közül Szentkuthy Miklós ismerősei találtak meg néhányat és adták tovább az írónak. Szabó Dezső halála után (akinek szintén legendás könyvtára volt) az ő könyvei közül is került hozzá néhány értékes darab. Barátok, ismerősök, vendégek gyakran vittek könyvet ajándékba. Az 1930–1940-es években kortársaitól, akik közül sokan jó barátai voltak, első kiadású dedikált köteteket kapott. Figyelemre méltó névsor, ma már antikváriumok keresett darabja egy-egy mű. A teljesség igénye nélkül: Babits Mihályné Török Sophie, Devecseri Gábor, Halász Gábor, Hamvas Béla, Jékely Zoltán, Kerényi Károly, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szerb Antal, Vas István, Weöres Sándor. Az irodalmi – szépirodalmi, irodalomtudományi – művek helyett „elsősorban, középsősorban és utolsósorban” (ahogy Bencsik Gábor riportjában fogalmaz) a képzőművészeti albumok és természettudományi munkák érdekelték, de a magyar irodalom klasszikusait természetesen gyűjtötte Arany Jánostól Zrínyi Miklósig. A világirodalomból az angol, francia és német irodalom többnyire eredeti nyelven, igényes kiadásokban található a könyvtárban. Szerette többek közt Dante, Ben Jonson, Shakespeare, Keats, Jane Austen, a Brontë nővérek, Chesterton, John Cowper Powys, James Joyce, Goethe, Hölderlin, Marcel Proust írásait.

A legtöbb tudományterület egy-egy jelentősebb kézikönyvét megvásárolta, egyháztörténeti és vallástörténeti munkák, bibliakiadások, imakönyvek, mitológia, régészet, történettudomány, zene, csillagászat, bábokról, jelképekről szóló munkák, öltözködéstörténet, a „megtalált otthonokat”, azaz kedves katedrálisait bemutató fotóalbumok, múzeumi és kiállítási katalógusok, útleírások, erotika a képzőművészetben, kertépítészet, ifjúsági regények, krimik, Sztálin és Lenin művei egyáránt szerepelnek a gyűjteményben. Leggazdagabb a művészeti, művelődéstörténeti anyag: festészet, szobrászat, építészet, könyvművészet stb. Művészek albumai, pl. Tintoretto (akinek egyik kiállítása volt az Orpheus kötetek ihletője), Caravaggio, Bosch, Léon Bakst, Daumier; a L'Escorial (1973) c. album a spanyol művészetről szerepel kedvencei közt. A művészetek mellett a természettudományi munkák száma is jelentős, növények, állatok, ásványok, csillagászat egyformán érdekelte. A Frivolitások és hitvallások c. kötetben egy régóta keresett könyvről ezt mondja: „...ezt a biológiai lexikont szintén úgy olvasom, mint egy regényt, sok-sok metaforámat félreismerhetetlenül befolyásolta.” Az egyes tudományterületek szakkönyveinek korai kiadásait is gyakran megszerezte, így például Max Planck, Albert Einstein, Werner Heisenberg, Arthur Eddington, James H. Jeans 1930-as években kiadott könyveit.

A folyóiratok közül megemlítendők a két világháború között megjelent irodalmi lapok (pl. a Nyugat, Magyarok, Válasz, Literatura stb.), szintén ebből a korszakból származó művészeti kiadványok (pl. Művészet, Magyar Művészet), a német nyelvű Zeitschrift für Bildende Kunst (Leipzig) , az angol nyelvű The Art News (New York) és The Studio. An illustrated magazine of fine and applied art (London), a XX. század második feléből magyar irodalmi folyóiratok, amelyekben írásai is megjelentek, (Kortárs, Új Írás, Élet és irodalom stb.). 1933-tól kezdve 1986-ig megvan a The Times Literary Supplement több száma, 1934-től a National Geographic sok évfolyama. Ezeken kívül több tucat folyóiratból egy-két szám, amelyek érdekes képeket, esetleg történeteket tartalmaznak, ezeket később fölhasználta, pl. a divatlapok forrásként szolgáltak női ruhák leírásához műveiben.

Legkedvesebb kötetei közül néhány: nagyapjától kapott Verne-könyv, a Grant kapitány gyermekei (1906), El Greco-albumok, közülük az egyiket még 15 évesen vásárolta; PetzVilmos Ókori lexikona; a keleti miniatúrákat tartalmazó Beatty-katalógus: The Library of A. Chester Beatty (1936); Schütz Antal szerkesztette Szentek élete, Castiglione László Az ókor nagyjai (1982), Steinmann Henrik Az állatok násza (1980), e három mű éveken keresztül a család délutáni felolvasásainak tárgya; M. T. Ciceronis Epistolae – Saemmtliche Briefe (1813-1824), Cicero összes levelének Wieland-féle német fordítása; Il grande libro delle meraviglie (1973) c. kötet, képek a Föld minden tájáról, kincséről, amelyhez hasonlót egyszer ő is szeretett volna összeállítani, a szép hasonmás kiadások közül pl. a Biblia Pauperum (1966), a Mátyás Graduale (1982) vagy a The Book of Kells (1980).

Szentkuthy Miklós könyvtáráról bővebben az alábbi kötetekben ill. cikkekben olvashatnak:

Frivolitások és hitvallások. Vál., szerk. Tompa Mária. Bp., Magvető, 1988.
Harmonikus tépett lélek. Réz Pál videobeszélgetése Szentkuthy Miklóssal. Sajtó alá rend. Tompa Mária. Bp., Magvető, 1994.

Szentkuthy Miklós: Orpheus háreme. = Háttér, 1987. 3. sz.
Bencsik Gábor: Szentkuthy Miklós és A csodák (Igazi) Nagy Könyve. = A Könyv, 1988. 3. sz.
Batári Gyula: Szentkuthy Miklós olvasmányairól és a könyvtárakról. = Könyvtáros, 1993. 3. sz.
Bojár Iván András – Keszthelyi András: Az egyetlen könyvtár felé. = Magyar narancs, 1990. szept. 13.
Ferch Magda: „Én bizonyára irodalmi Szent Elek vagyok.” A Szentkuthy-könyvtár viszontagságai  = Magyar nemzet, 1993. máj. 29.
Kovács Boglárka: Nehéz teher: a Szentkuthy-hagyaték. = Magyar könyvgyűjtő, 2001. 2. sz.

 

Fotó: Csigó László (1983)

 

Fotó: Salamon István

 

Fotó: Bókay László

 

Fotó: Jókay György

 

Fotó: Bókay László

 

Fotó: Balla Demeter

 

Szentkuthy Miklós széljegyzetei

 

Szentkuthy Miklós széljegyzetei

 

 

 

Emlékkő a kertben

© Szentkuthy Alapítvány, 2008