Szentkuthy Miklós: Prae

(3. kiadás, Magvető kiadó)

Utószó

A Prae 1934-ben jelent meg először, Budapesten, a szerző költségén. Szentkuthy Miklós művét 1928 és 1932 – 20 és 24 éves kora – között írta. Tehát a Prae idén 70 éves. Nagy kor, úgy is mondhatnók, hogy klasszikus-modern kor, de még ma sem vagyunk benne biztosak, hogy beilleszkedett, beillesztették a modern magyar irodalomba. Mindenesetre rengeteget írtak róla Németh Lászlótól kezdve egészen napjainkig. Kötetnyi tanulmány született erről a monolitikus, semmivel sem összehasonlítható, talányos műfajú műről.
Pedig a szerző többször részletesen és világosan elmondta szándékát, indítékait. Először abban a riportban, melyet a Magyar Hírlap „Irodalmi élet” rovata közölt 1934. május 20-án. A cím játékosan értetlenkedő: „Nem tudjuk: micsoda. Megmondjuk: kicsoda.” Ebből idézünk kis részletet:
„Riporter: Hogyan tudná tehát röviden jellemezni ezt a könyvet? Mi van benne, illetőleg minek kellene benne lennie?
Szentkuthy Miklós: Ebben a könyvben minden benne van. Az élet lírai intenzitása és egyben egészen magas, mondhatnám egyetemi nívón álló filozófia. Legfőbb célom az volt, hogy a modern filozófia és matematika problémáit felszívjam a modern divatba, szerelembe és az élet minden megnyilatkozásába.
R: De nem gondol arra, hogy ezt a felszívást az olvasónak is meg kellene könnyíteni?
SzM: Gondoltam rá, de ez lehetetlenség. Hiszen például itt van ez a kávéházi plüss dívány. Evvel a zöld vacakkal kapcsolatban az emberek általában sok mindenre gondolnak. Többnyire más tárgyakra, amelyeken ugyanilyen vonalas minta látható. Viszont nekem erről a manicheista eretnekség cikk-cakkja jut eszembe. És abban a pillanatban már el is felejtkezem a plüss-díványról, és esetleg öt lapon keresztül - ezekről az eretnek-mozgalmakról írok.”
Ha játékos a cím, még játékosabb, és teljes mellszélességben őszinte Szentkuthy Miklós nyilatkozata: az olvasónak így kell értelmeznie a szerző távoli asszociációit, amelyek írói szemléletének igen lényeges elemei.
A Prae másodszor a Magvető könyvkiadó gondozásában jelent meg 1980-ban, 46 évvel az első megjelenés után. A fülszövegben a szerző, majdnem fél évszázad távlatából részletesen felsorolta hajdani indítékait, mindazokat a hatásokat amelyek a mű írásakor, 1928 és 1933 között izgatták írói képzeletét: „1928-ban, húszéves koromban Apámmal hatalmas körutazást tettünk Európában. Ez megismétlődött 1931-es angliai ösztöndíjam alkalmából. »Mindent«felfaltam: városokat és katedrálisokat, könyvtárakban egzisztencialista bölcseletet, matematikát, csillagászatot és legmodernebb elméleti fizikát, mélylélektant, mitológiát. Nagyvilági mulatók, teológia, a női divat, ultramodern építészet, a történelmi múlt komédiái, nők és szerelmek, képkiállítások, koncertek naponta: ez volt az életem. Minden táj gyönyörűsége, állatok, növények biológiája, kísérleti színházak, múzeumok voltak éjjelem, nappalom. Élményeimet figurákkal, regényszerű cselekménnyel akartam kifejezni. A Prae címet adtam: jelezve, hogy ez a kamasz-könyv csak készülődés későbbi művekre.”
1983 tavaszán is hosszan beszélt a Prae-ről Kabdebó Lórántnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum hangtára akkori igazgatójának, önéletrajzi riportja felvételekor (Frivolitások és hitvallások, Magvető kiadó, 1988). Itt csak azt az irodalomtörténeti adatot idézem az említett önéletrajzi interjú-kötetből, amelyben Szentkuthy kifejti, miért és mennyiben különbözik az első kiadás a másodiktól.
„Szentkuthy Miklós: A második kiadást Tompa Mária rendezte sajtó alá. Ő bontotta fejezetekre, csinált több új bekezdést. […]
Kabdebó Lóránt: De te elvileg benne voltál az új tördelésben?
SzM: Ezt én akartam így.
Tompa Mária: A legrészletesebben megbeszéltünk mindent. 1978 áprilistól júliusig dolgoztam a Prae-n, és minden héten találkoztunk, volt úgy, hogy kétszer is, de Szentkuthy minden alkalommal hangsúlyozta, hogy lazítani! lazítani a szöveget! Minél több bekezdést tegyek, fejezetekre bontsam, amennyire értelemszerűen adódik. […]
SzM: 1978 elején felhívott Kardos György, hogy ki akarja adni a Prae-t. Azt hittem, nem jól hallok. Persze ujjongtam az ötletért. Utána érett meg bennem, hogy legyen már egy kicsit »emberibb« formája a Prae-nek: legyenek fejezetek, legyen lazább a tördelés. Akkor már ismertem mostani munkatársamat, Tompa Máriát. 77 nyarán és őszén néhányszor meglátogatott […], beszélgettünk utazásról, művészetről, zenéről, színházról, városokról, archeológiáról, ételekről, életekről, divatról, épületekről. Ekkor jött Kardos telefonja, hogy ki akarja adni a Prae-t. Nahát, […] Tompa Mária nem vállalja-e az új sajtó alá rendezést? […] Megcsinálta. […]
KL: Hadd kérdezzem még meg, hogy a jövőre nézve a mostani tördelésű Prae-t tartod alapvetően hitelesnek?
SzM: A szöveg teljesen azonos.
KL: Igen, de ha, mondjuk, lenne egy harmadik kiadás, akkor ebben a csoportosításban kérnéd?
SzM: Feltétlenül így!” (Frivolitások és hitvallások, 344-346 old.)
Ezt azért tartom fontosnak itt ilyen részletesen idézni, mert a mostani kiadás előtt sokat, sokakkal beszélgettem arról, melyik a hiteles, mit várnak az olvasók, milyen formában jelenjen meg: az „őskiadás” monolitikus különlegessége legyen, „lazítások”, fejezetekre bontások nélkül, vagy a második kiadás két kötete, amelyet Szentkuthy a leghatározottabban leszögezett. Mi ezt választottuk, mert ez volt az író kívánsága 1983-ban, és azóta ezt nem változtatta meg 1988-ban bekövetkezett haláláig.

Szentkuthy-bibliográfia hiányában kisebb listát szerkesztettem a Prae-ről megjelent fontosabb ismertetésekről, kritikákról, a teljesség igénye nélkül.

– Németh László - Tanú, A hét napjai (Magyar kaleidoszkóp), 1933. június (302–303. old.)
– Szerb Antal – Szentkuthy Miklós: Prae, Erdélyi Helikon, 1934. Augusztus-szeptember (547–549. old.)
– Halász Gábor - Prae, Szentkuthy Miklós könyve, Nyugat, 1934. II. félév (275–78. old.)
– Hamvas Béla – Szentkuthy Miklós: Prae, Napkelet, 1935. február 1. (123–125. old.)
– Zolnai Béla: Szentkuthy Prae-stílusáról Nyelv és hangulat, Bp. 1964. Gondolat, (251 old.)
d’atelier – no. 6–7. 1974. (ebben: a Prae első 25 oldalának francia fordítása, és tanulmányok)
– Hanák Tibor: Praefilozófia, - Magyar Műhely, Párizs, Szentkuthy különszám, 1974 december (18-39 old.)
– Kassai György: Tautológia és szójáték Szentkuthy Prae-jében – Magyar Műhely, Párizs, Szentkuthy különszám, 1974 december (40–54 old.)
– November Éva: Szentkuthy – az első magyar strukturalista; a Prae ürügyén – Magyar Műhely, Szentkuthy különszám, 1974 december (55–64 old.)
– Sipos Gyula: Prae, Dissémination et Montage du roman, Le Nouveau Commerce, cahier 38, automne 1977 (121–131 old.), tanulmány és a Prae tartalommutatója francia nyelven.

– Somlyó György: Prae vagy Post? - Élet és irodalom, 1980. szeptember 13.
(10. old.)
– Tandori Dezső – Prae, Szentkuthy Miklós regénye, Magyar Nemzet, 1980 szeptember 28
– Bata Imre: A regény regénye, a Prae – Új Írás, 1980 november (3–19 old.)
– Rónay László: A Prae „post” nézetből – Vigilia, 1981 január (57–59 old.)
– Béládi Miklós: Prae, avagy regény a regényről – Jelenkor, 1981. November, (996-1002 old.)
– Bori Imre - Bori Imre 25 tanulmánya, Forum, Újvidék, 1984 (180–189 old.)
– Fekete J.József: Olvasat, Forum, Újvidék, 1986 (13–35 old.)
– Rugási Gyula: Szent Orpheus arcképe, Pesti Szalon, Bp., 1992. (7–18 old.)
– Nagy Pál: Az elérhetetlen szöveg (Prae-palimpszeszt), Anonymus kiadó, Bp. 1999. 177 oldal

Budapest, 2004. augusztus

Tompa Mária

 

 

 
 
 
© Szentkuthy Alapítvány, 2008